További Magyar cikkek
A Financial Times, a londoni gazdasági-politikai napilap értesülése szerint az EU-bizottság energiaügyi illetékesei aggodalmuknak adtak hangot, hogy a Mol-ügylet alááshatja az egységes uniós energiapolitika kialakítását célzó, éppen mostanában újjáéledő erőfeszítéseket.
A lap által név nélkül idézett egyik brüsszeli illetékes arról panaszkodott, hogy "oly gyakran történik ilyesmi: az EU-tagok megállapodnak valamiben Brüsszelben, aztán hazamennek, és megkötik a maguk üzleteit".
Veres János pénzügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt". A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Surgutneftegas további részletekkel szolgál. Hozzátette: Magyarország bízik abban, hogy Oroszország továbbra is megbízható üzleti partnerként viselkedik, és eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek.
A magyar kormányszóvivő hétfőn este közleményben tudatta: a Magyar Köztársaság kormánya határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még informálisan sem került szóba a Molban történő tulajdonszerzés. Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik. Magyarországnak ugyanakkor az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét - írta a magyar kormányszóvivői iroda. A kormány álláspontja nem változott a korábbi, hasonló helyzetben képviselt álláspontjához képest: nem támogatja, ha bárki ellenséges szándékkal próbál befolyást szerezni magyar stratégiai ágazatokban - hangsúlyozta a szóvivő.
Titkolódznak
A Surgutneftegasról a Financial Times azt írta, hogy Oroszország nagyságra negyedik, "titkolódzó" olajtermelőjének tulajdonosi háttere részvény-keresztbirtoklások bonyolult szövevénye, és a céget Vlagyimir Bogdanov személyében Vlagyimir Putyin orosz kormányfő egyik szoros szövetségese vezeti. Moszkvai elemzők ugyanakkor megjegyzik: a Surgutneftegas "csendben építkezett" az utóbbi évtizedben, és neve nem merült fel semmilyen olajtársasági botránnyal kapcsolatban sem az elmúlt években.
A londoni napilapnak egy név nélkül idézett megfigyelő, "aki ismeri a helyzetet", azt mondta: a Surgutneftegas nem akar ellenséges átvételi kísérletet indítani (a Mol megszerzésére), és "a belátható jövőben" nem kívánja részesedését "egy 30 százalékos küszöbszint fölé" növelni. Az illető szerint az orosz cég "csak egy széket akar az asztalnál". Az ügylettel "új világ" tárult fel előttük: az európai piac szereplőivé válnak, idézte forrását a Financial Times.
A lap szerint az 1,4 milliárd eurós vételár, amely a részesedés jelenlegi piaci értékének több mint a kétszerese, találgatásokat indított el arról, hogy a tranzakció egy "nagyobb kiterjedésű alku" része lehet. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország igyekszik erősíteni energiaipari kapcsolatait Ausztriával és Magyarországgal, és támogatást próbál nyerni a Déli Áramlat nevű gázvezeték-tervezetéhez, amely az EU által pártolt Nabucco rendszer "riválisa". Orosz részről ugyanakkor már korábban jelezték, hogy a Nabuccót nem tartják riválisnak.
Alekszandr Medvegyev, a Gazprom gázipari csoport vezérigazgató-helyettese január elején, az orosz-ukrán gázvita napjaiban, Londonban tartott sajtóértekezletén - az MTI kérdésére, hogy a visszatérő ellátási fennakadások véleménye szerint nem adnak-e újabb lendületet az orosz függés csökkentését célzó Nabucco-beruházásának - azt mondta: a Nabucco-tervezetet a Gazprom soha nem tekintette saját, Ukrajnát elkerülő tervezett vezetékrendszerei versenytársának.
"Isten áldja a Nabuccót, ha találnak hozzá gázt is", de Európának mindegyik vezetékrendszerre szüksége lesz, sőt, még az Északi és a Déli Áramlat majdani belépésével is lesz "rés" az európai kereslet (és a kínálat között), a jelenlegi gazdasági visszaesés hatásainak figyelembe vételével is, mondta az orosz földgázcég vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.
Moszkvából így látszik
Az orosz Kommerszant mai cikkében arra mutatott rá, hogy a Surgutneftegas volt az egyetlen nagy orosz kőolajipari konszern, amely eddig nem terjeszkedett külföldre. Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató még egy éve is azt mondta a lapnak, hogy európai feldolgozó üzemek vásárlásában nem lát nagy jövedelemszerzési lehetőséget. De nem érdeklődött a konszern a külföldi kitermelési lehetőségek iránt sem, hanem Kelet-Szibériára összpontosított, és az új koncessziókon kívül csak a médiában és a Rosszija bankban vásárolt részvényeket, írta a lap.
A Kommerszant egy szakértőt idézve az írta: a társaságnak finomító kapacitásra van szüksége, mivel jelenleg évi 61,8 millió tonna kőolajat hoz felszínre, a leningrádi területen lévő finomítójában azonban csupán 22 millió tonnát dolgoz fel, és az új felvásárlással a feldolgozás arányát 35 százalékról 40 százalékra emelheti, ha a Mol finomítóinak kapacitásából a megvett pakett arányának megfelelően valamivel több mint 20 százalékot lehet számítani.
A szakértő úgy vélte, a vásárlás nem okozott jelentős megterhelést az orosz konszernnek, mivel a tavalyi harmadik negyed végén mintegy 15 milliárd dollárnyi készpénzzel illetve likvid eszközzel rendelkezett, lévén az egyetlen az orosz kőolajipari cégek közül, amely hosszú évek óta gyűjti a pénzt, és nem vett fel hiteleket.
A Kommerszant idézte a kiadott közleményt, amely szerint a Mol-rész megvásárlása fontos lépés a Surgutneftegas mint a vertikálisan integrált vállalat megerősítésében és a fogyasztókhoz való maximális közeledésben. Rámutat azonban, hogy a konszern mindeddig sem Csehországba, sem Magyarországra nem szállít kőolajat, ellentétben a TNK-BP-vel, a Tatnefttel, a Rusnefttel és a Lukoillal. A Mol a szállítói struktúrán nem szándékozik változtatni, és a Surgutneftegas és közte nincs stratégiai vagy munkakapcsolat, ezért a közleményben foglalt szándékok nem világosak. A Mol vezetése azt feltételezi, hogy az orosz konszern pénzügyi befektető, írta a Kommerszant a Mol közleményére hivatkozva.
Rámutatott: az OMV az után adta el Mol-részvényeit, hogy kudarcot vallott a Mol bekebelezésére irányuló kísérlete, mert a Mol ellenállt, és az EU bizottságának is kifogásai voltak. Hétfőn az EU-bizottság versenykérdésekben illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nem érkezett hozzájuk újabb megkeresés a Mol megvásárlásával kapcsolatban, Veres János magyar pénzügyminiszter pedig a Financial Times-nak azt mondta, hogy az üzlet meglepetés volt a magyar kormány számára, amely most várja, hogy a Surgutneftegas részletesebben kifejtse szándékait.
A Kommerszant emlékeztetett arra is, hogy a Mol 2006-ban maga keresett védelmet az orosz konszerneknél az OMV ellenséges felvásárlási szándéka ellen. "Tekintettel az akadályokra, amelyeket Mol hozott létre az átvételi kísérlet kapcsán, éppen az igazgatótanács támogatása lehetett volna a kulcstényező ahhoz, hogy a Surgutneftegas a szinergiából adódó, legalább valamennyire jelentős hatást elérjen, annál is inkább, mivel a Molban egyetlen részvényes sem rendelkezhet többel a szavazatok 10 százalékánál, függetlenül tulajdonrészétől, és így az orosz konszern befolyása a Molra igencsak korlátozott lesz", írta a Kommerszant szakértőket idézve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
