Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem Soros alapja törte meg az OTP-t

2009.04.03. 10:34 Módosítva: 2009-04-03 11:37:46
Az árfolyamozgás még a hírhedt napon, október 9-én sem tért el durván a régiós vetélytársaktól, hosszabb távon pedig szinte kéz a kézben mozgott az OTP és az Erste vagy a Raiffeisen papírok árfolyama. Legfeljebb azokat károsíthatta meg Soros alapjának a spekulációja, akik október 10-én adtak el.

Október 9-én valami mélybe rántotta az OTP árfolyamát, ami miatt a PSZÁF nemrég elmarasztalta tisztességtelen árfolyam-befolyásolás miatt a londoni székhelyű Soros Fund Management LLC-t. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ezzel a Soros Fund komoly kárt okozott az OTP kisbefektetőinek.

Egy pillantás a grafikonokra viszont nem látszik igazolni ezt a feltételezést: az OTP árfolyama alapvetően nem zuhant nagyobb mértékben sem októberben, sem később, mint a hasonló érdekeltségű – és ezért általában az OTP-vel együtt síró, együtt nevető – osztrák bankok papírjai.

A Soros Fund akciója ettől még minősülhet tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak – mint ahogy a Btk. a gyilkossági szándékot akkor is bünteti, ha a kiszemelt áldozatnak haja szála sem görbült – de ezt okolni a „bizalom bankjának” hosszú távú mélyrepüléséért balgaságnak tűnik.

Beszéljenek a számok

Lássuk tehát a grafikont: az első ábrán az OTP Bank, valamint a kelet-közép-európai régióban szintén érdekelt a Raiffeisen International illetve Erste Bank részvényárfolyamai és a Bloomberg kelet-közép-európai bankpapírokat tömörítő indexe látható.

Az OTP, az Erste és a Raiffeisen Bank részvényeinek és a Bloomberg CECE Banking indexének napi záróértéke

Az ábrán a spekuláció előestéjét jelentő október 8-i záróárfolyam jelenti a 100-as értéket. A spekuláció napján, október 9-én valóban az OTP mutatja a legnagyobb zuhanást a maga -14,3 százalékos esésével, a többi bankpapír azonban nem sokkal teljesített jobban: az Erste 11,3, a Raiffeisen 8,2 százalékos mínuszt hozott. Az osztrák bankpapírok az OTP-hez hasonló utat jártak be: a nap elején nagy emelkedéssel kezdtek, utána viszont erősen a negatív tartományban zártak.

Ez a megforduló széljárás egyébként minden európai piacra jellemző volt, és nagyban összefüggött azzal, hogy ezen a napon az amerikai tőzsdék mínuszban nyitottak. A spekuláció napját követő október 10-én (amikor a Soros Fund visszavásárolta a részvényeket), a két osztrák bank papírjainak relatív értéke már az OTP-é alatt volt, még ha nem is sokkal. Október 14-re a papírok ára visszakorrigált a spekuláció előtti, október 8-i záróérték közelébe (hogy aztán újabb mélyrepülés vegye kezdetét).

Az osztrák bankpapírok tehát láthatóan ugyanolyan utat jártak be a Soros Fund spekulációjának napjaiban, mint az OTP. Itt persze nem zárhatjuk ki a fertőzési hatást: a bécsi tőzsde fél órával később zár a budapestinél, így a hazai parketten a záró szakaszban lerántott OTP mélyrepülése további lökést adhatott az Erste és a Raiffeisen zuhanásának is. Ugyanakkor az aznapi és másnapi osztrák gazdasági sajtó ennek nem tulajdonított jelentőséget (inkább a Raiffeisen Bank oroszországi kitettségeivel magyarázta az esést), bár itt fontos lenne látni a bécsi tőzsde intraday kereskedési adatait aznap 16:30 után (ha valaki rendelkezik ilyennel, küldjön egy emailt a szerzőnek).

Mindazonáltal, még ha nem is zárható ki, hogy október 9-10-én az OTP árfolyamának alakulása hatással volt a régiós riválisok papírjaira is, igencsak valószínűtlen, hogy ez az ok-okozati viszony hosszabb távon is érvényes lett volna. Ami azt jelenti, hogy ha az OTP papírjai együtt mozogtak a Raiffeisen és az Erste részvényeivel, akkor kevéssé tűnik hihetőnek, hogy a bank valami egyedi, csak ellene irányuló spekulációnak lett volna áldozata, és nem a régióban működő hitelintézetek körüli drasztikus befektetői pesszimizmusnak.

(Érdekes módon egyébként az OTP árfolyamának alakulása október 20-21-én, a 300 bázispontos kamatemelést megelőző nagy magyarországi bizonytalanságok idején válik el – lefelé – az osztrák bankokétól, vagyis másfél héttel a Soros Fund-féle spekuláció után).

Régóta kéz a kézben jártak az árfolyamok

Márpedig az OTP árfolyama alapvetően a hasonló helyzetben lévő osztrák bankokéval mozgott együtt: sőt 2008 utolsó negyedévét tekintve még jobban is teljesített náluk. Ráadásul, ha a grafikonunkat nem a spekuláció napjával kezdjük, akkor az is egyértelműen kiderül, hogy a hazai bank (és az osztrák versenytársak) vesszőfutása nem október 9-én kezdődött: az október 8-i záróárfolyam már közel harminc százalékkal volt alacsonyabb az október elsejinél, és hasonlóan kemény napokat élt át ugyanekkor az Erste és a Raiffeisen is.

Az OTP, az Erste és a Raiffeisen Bank részvényeinek és a Bloomberg CECE Banking indexének napi záróértéke

Mindez persze nem szolgálhat mentségül a Soros Fundnak abban az esetben, ha tényleg az árfolyam tisztességtelen befolyásolására törekedett az október 9-10-i tranzakcióival. Azonban még ha ez valóban így is történt, a spekulánsok képessége csupán annyi, hogy ráerősítsenek egyébként is létező piaci folyamokra, de sohasem ők fúják a passzátszelet! Tehát legfeljebb siettetni tudták az összeomlást, semmiképpen sem előidézni azt.

Az OTP részvényesei közül tehát legfeljebb azokat károsíthatta meg a spekuláció, akik október 10-én adtak el. A többiek egyszerűen és szimplán – a maga arcnélküliségében ugyan megfoghatatlan, de attól még nagyon is létező – válság áldozatai.