A zöldenergia húzhat ki minket a válságból

A tavalyi évben a zöldenergia három fő ága, a nap, a szél és a bioüzemanyagok összesítve 53 százalékos bevételnövekedést értek el, amely több tényezőnek is köszönhető, többek között a piacok bővülésének és az alacsony kínálatnak - írja a Clean Edge a 2009-es évre vonatkozó elemzésében. A tavalyi évben a napenergia, a szélenergia és a bioüzemanyag szektor összesen 115,9 milliárd dolláros bevételre tett szert, míg egy évvel korábban még 75,8 milliárd dollárra rúgott és csak a szélenergia 50 milliárd dolláros betételét könyvelt el.

A válság betesz a zöld szektornak is

Azonban a megújuló energia szektor jelenleg számos kihívással néz szembe, a részvénypiaci lejtmenet az elsődleges részvénykibocsátásokat visszaveti, a kockázati tőketársaságok így nehezebben tudnak kiszállni a cégekből és ezzel az új vállalatokba történő beruházások esélye is romlik. A tavalyi évben 43 vállalatot vezettek be a tőzsdére az Egyesült Államokban, amelynek során legalább 50 millió dollárnyi tőkére tettek szert a kibocsátók, ez 1979 óta a legrosszabb évnek számít. A kormányok is ebben látják a megoldást

A beszűkülő hitelpiacok szintén nyomást jelentettek, így a vállalatok elhalasztottak projekteket, elbocsátottak alkalmazottakat. Az idei év a konszolidáció éve lehet a Clean Edge szerint. Eközben a kormányzati költekezések, a szabályozási környezet változása az iparágnak segíthet kisebb sérülésekkel átvészelni a válságot, mint a gazdaság többi szektora. Főként annak fényében, hogy a széles körben elterjedt nézet szerint a zöldenergia lehet az, amely kihúzza a világgazdaságot a válságból.

A Clean Edge prognózisai szerint a három vezető technológia – nap, szél, bioüzemanyag – kapacitásai egy évtizeden belül 53 százalékkal gyarapodhatnak. A bioüzemanyagok termelése globálisan elérheti 2018-re a 105,4 milliárd dollárt, amely közel a háromszorosa a tavalyi évinek. A szélenergia az újonnan telepített erőművekre fordított költségek tekintetében 2018-ra elérheti a 139,1 milliárd dollárt és az Egyesült Államok helyett egyre inkább Németország a vezető szereplő ebben, miközben a napenergia kapacitások a négyszeresére növekedhetnek. A szektor egyre fokozottabb figyelmet kap a kormányzattól, ugyanis a zöldenergiában látják a felépülés útját. A kormányzatok eddig 200 milliárd dollárt terveznek elkölteni a zöldenergia és a klímaváltozás elleni védelem terén.

Csak az Egyesült Államok több mint 70 milliárd dollárt költene közvetlenül és adókedvezmények formájában az iparágban, a program főbb pontjai a következők: 11 milliárd dollárt fognak hálózatfejlesztésre költeni, hat milliárdot megújuló energia projektekre nyújtott hitelekre fordítanak, 6,3 milliárd dollárt pedig energiahatékonysági programokba fektetnek. További 4,5 milliárd dollárt költenek arra, hogy az állami épületek energiahatékonyabbak legyenek, 5 milliárd dollárt pedig arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok lakásait az időjárással szemben védettebbé alakítsák. Mindezeken felül kétmilliárd dolláros támogatást kapnak az elektromos járművek, 8,4 milliárd dollárt fordítanak szemétszállításra. Nagysebességű vasútvonalak építésére 9,3 milliárd dollárt szánnak, valamint 20 milliárd dollárt fognak adókedvezményekre és hitelekre a megújuló energia, a hibridek és az energiahatékonyság terén költeni. Ez eddig a legnagyobb program az Egyesült Államokban a megújuló energia terén.

Tíz év múlva 2,7 millióan dolgozhatnak a zöld szektorban

A tiszta energia számos új munkahelyet is teremthet. Jelenleg 190 ezer direkt és 413 ezer indirekt alkalmazottja van a szektornak, de 2018-ra összesen közel 2,7 millió főt foglalkoztathat az iparág. Az Egyesült Államokban a kockázati tőkés beruházások az energia szektorban 22 százalékkal gyarapodtak a tavalyi évben, ugyanakkor más finanszírozási források esetén sokkal kisebb volt a növekedés, így összesen 4,9 százalékkal növekedtek a tiszta energia beruházások a tavalyi évben. 2006 és 2007 között globálisan a zöldenergia beruházások még 60 százalékkal gyarapodtak. A szektor sem immunis a pénzügyi válságra, amely a beszűkítette a hitelpiacokat.

Jelenleg a legfőbb trendek így festenek az iparágban.

1. Összefonódás a technológia szektorral

A fejlődési lehetőségek számbavételénél gondoljunk csak arra, hogy az információtechnológiai szektor mekkora fejlődésen ment keresztül. A hatalmas terminálok után egyre kisebb, hatékonyabb és fejlettebb gépek kerültek ki a piacra, amelyek egymással is tudnak kommunikálni, akár vezeték nélkül is. Az IT és az energiaszektor együttműködésének lehetősége már régen megfogalmazódott, ennek egy olyan hálózat lehet az eredménye reuterekkel, switchekkel és szoftverekkel, amelyek az energiarendszer hatékonyságát javítják. Mindenféle eszköz, például a hűtők és a mosógépek egyedi azonosítóval, IP címmel rendelkeznek majd, amellyel megvalósulhat például az épületek, a járművek, a telefonok stb. integrációja. Jelenleg számos vezető technológiai cég keresi a lehetőségeket a fejlettebb hálózatok terén, többek között a Cisco, a GE, a Google, a HP és az IBM is. Az amerikai kormány 11 milliárd dolláros programja, amelyet hálózatfejlesztésre fordítana, szintén segítheti az új generációs technológiát.

2. A tárolási lehetőségek javulása

Mind a szél, mind a napenergia tárolása nagy kihívást jelent most a közszolgáltatóknak, ugyanis a szél és a napenergia termelődésének csúcspontja nem esik egybe a fogyasztás csúcspontjával. Az elektromosság szállítását és elosztását biztosító infrastruktúrába történő beruházások és a megújuló energia hosszútávú tárolása lehetőségének hiánya az egyik korlátja annak, hogy a megújuló energia szignifikáns szerepet játsszon az energiatermelésben. Valószínűleg nem lesz egyetlen győztes a számos technológia közül, a fő kérdés pedig az lesz, hogy mennyibe kerül a kiépítés, mennyiből lehet majd működtetni és ez mekkora értéket ad a céghez. Jelenleg 2,4 milliárd dolláros az energiatárolásra alkalmas eszközök piaca, de 50 milliárd dollárra növekedhet abban az esetben, ha a világ szélfarmjainak csak 10 százalékán használják őket. Az egyik legnagyobb figyelemmel követett teszt projekt jelenleg az Xcel, az NKG Insulators és a National Renewable Energy Laboratory nyugat-minnesotai szélfarmja. Amikor teljesen fel van töltve, 500 lakást lát el árammal 7 órán keresztül, ha a szél nem is fúj.

3. Egyre több az érdeklődő

A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések olyan országokban is megjelennek, amelyek korábban nem csatlakoztak a megújuló energia forradalmához. A Nemzetközi Megújuló Energia Szövetség (IRENA) 75 tagállammal indult, amely nem is tartalmazza az olyan országokat, mint például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kína vagy Ausztrália.

A motivációk különbözők, de a gazdasági fejlődéssel, a munkahelyteremtéssel és az energiaforrások diverzifikációjával kapcsolatos célok mindenhol azonosak. A szélenergia számos országban mutatott dinamikus növekedést a tavalyi évben, Törökországban közel a triplájára növekedett a kapacitás, Tunéziában 170 száualékkal, Lengyelországban pedig 71 százalékkal gyarapodott. Kelet-Európa gyorsan lépett, az egyik legfontosabb motiváció volt, hogy csökkentsék függőségüket az orosz gáztól, ahol a diplomáciai kapcsolat meglehetősen labilis. Fehéroroszország 2012-re 25 százalékos célt tűzött ki, ami a tiszta energia arányát illeti a teljes energiatermelésen belül. A régió a célpontja a spanyol Iberdrola Renewables-nek, amely szélerőműveket építene Lengyelországban, Romániában, Magyarországon és Észtországban. A trend nemcsak a fejlődő országokra igaz, például Franciaország 2020-ra 23 százalékos arányt célzott meg.

4. Az infrastruktúra most az egyik legnagyobb korlát

A zöldenergia szektor számára nagy kihívás jelenleg a földrajzi távolság, ugyanis a kihasznált szél-és napenergia farmok általában a kevésbé lakott területekre épülnek. Ezek meglehetősen messze vannak a városoktól, ahol felhasználják a termelt energiát. A messzire elérő transzmissziós hálózatok - ha egyáltalán vannak - nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy az összes megtermelt energiát továbbítsák. A szállítási kapacitás a legkomolyabb középtávú korlátja a szél- és a napenergia elterjedésének. Észak-Európában például olyan városokba kellene elszállítani, amelyek több mérföldre vannak a parttól.

5. Kisebb hálózatok kellenek

A kis, lokális hálózatok egyre erősebbek lehetnek, ugyanis a nagy, központi állomások költségesebbek és kevésbé megbízhatóak, mint a helyi hálózatok. Emellett segítenek diverzifikálni a rendszert, növelik a rugalmasságot. Az ötlet nem új, az adatközpontok már évek óta így működnek.