Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Mi lenne velünk 333 forintos eurónál?

2009.04.11. 16:15 Módosítva: 2009-04-11 16:25:00
Mekkora banki tőkebevonás kellhet, ha 333,5 forint környékére drágul az euró és a magyar gazdaság visszaesése 10,5 százalékos lesz idén? Bár az ilyen drámai forgatókönyv bekövetkezésének valószínűsége alacsony, az MNB elemzői megvizsgálták, mi lehet ekkor a válasz a fenti kérdésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy mintegy 250-300 milliárd forintnyi tőkebevonásra lenne szükség ahhoz, hogy minden pénzintézet elérje a törvényi tőkeminimumot.

A bankok szabad tőkéjének elégséges fedezetet kell nyújtania a nem várható veszteségek fedezésére. Ennek összege nem más, mint az a többlet, amennyivel a bankok szavatolótőkéje meghaladja a kockázati kitettségüknek megfelelő tőkekövetelményt.

Ha ez a veszteségek miatt negatív tartományba kerül, a banknak tőkeemelést kell végrehajtania. Hogy ez bekövetkezik-e, az többek között a makrogazdasági feltételek függvénye, amelynek előrejelzésében két különböző szcenárióból indultak ki az elemzők.

Az elemzésben felhasznált, 2009 februári "Jelentés az infláció alakulásáról" című kiadvány előrejelzése alapján a forint-euró árfolyam átlagosan 290, a GDP visszaesés pedig 3,5 százalékos lehet 2009-ben; ezt nevezik alappályának. A stresszszcenárió, azaz egy kis valószínűséggel bekövetkező szélsőséges forgatókönyv mentén ugyanebben az évben a bankrendszer tőkehelyzetét az alappályánál 15 százalékkal gyengébb euróárfolyam és 7 százalékponttal nagyobb GDP visszaesés esetén vizsgálták meg az elemzők.

A számítások eredményei alapján a stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén tőkebevonás nélkül 8 százalék körül lehet a bankrendszer szintű tőkemegfelelési mutató, és 100-150 milliárd forint tőketöbblete lehet a rendszernek. Emögött azonban jelentős lehet az aszimmetria: a bankrendszer közel felének tőkemegfelelése már nem lesz megfelelő. Ez azt jelenti, hogy így a tőkeminimumának eléréséhez néhány banknál (hogy melyek ezek, azzal kapcsolatban az MNB munkatársai nem kívántak találgatásokba bocsátkozni) összesen nagyjából 250-300 milliárd forintnyi tőkebevonás válhat szükségessé.

A makrogazdasági környezetet és a várható hitelezési veszteségeket az úgynevezett nemteljesítési valószínűség alapján kapcsolták össze a számítás során. Ezt a vállalatok esetében egy úgynevezett aggregált csődmodell segítségével határozták meg, amely különböző makrogazdasági adatok várható kombinációjából kiindulva állapítja meg a csőd valószínűségét. A lakosság esetében az ún. túlélési analízis és a jövedelemtartalék megközelítéssel számszerűsítették a nemteljesítés valószínűségét.

A számítások során abból a feltételezésből indultak ki, hogy a hitelkockázaton kívül minden más kockázati típus (piaci, elszámolási, operációs és egyéb kockázatok) illetve azok tőkekövetelménye a 2008-as szintjén marad. Ez a hipotézis azt az egyszerűsítést jelenteni, hogy a makrogazdasági környezet változása csupán a bank hitelkockázati profiljára hat. Az így megkapott tőkekövetelményt vetették össze az egyes bankok szavatolótőkéjével.

Az MNB szakértői felhívják arra a figyelmet, hogy a bemutatott számításokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi, nem vették figyelembe például a likviditási kockázatot, valamint a bankok egymás közötti kitettségein keresztüli fertőzések hatását. A háztartási hitelportfolió nemteljesítési valószínűségeinek becslésénél viszont a szerződéskötéskor bevallott jövedelmeket vették figyelembe, ezért ha a tényleges jövedelem meghaladja ezt a szintet, a nemteljesítési valószínűsége valójában kisebb lehet, s ez kisebb pótlólagos tőkeszükségletet jelenthet a bankrendszer számára.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?