Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Sok sebből vérzik a hazai energiapiac

2009.04.27. 07:50 Módosítva: 2009-04-27 07:53:23

Visszaeső energiafogyasztás, csökkenő termelés, lakossági kedvezmények keresztfinanszírozása, későn elkészülő jogszabályok és vitatott árszabályozás, importfüggőség, a kinnlevőségek megugrása, a szabályozott árrés piaci hatásai és ehhez hasonló problémákat feszegettek a legutóbbi CEBC-szakkonferencián. Az egész energiaszektor árszabályozása annyira átláthatatlan, hogy ezen az új kormány is változtatni szeretne, ám erre az egy év valószínűleg nem lesz elegendő, legfeljebb arra, hogy a kuszaságban rendet vágó koncepciókat elfogadják - hangzott el a fórumon.

Az a legnagyobb probléma, hogy a kedvezőbb lakossági tarifákat az ipari fogyasztók finanszírozzák - reagált a felvetésekre Hónig Péter szakminiszter. Szerinte az energiaárakat nem lehet összekeverni a szociálpolitika kérdéseivel, hosszú távon az energiatakarékosságot, a hatékonyságnövelést kell előtérbe helyezni, nem az árak csökkentése a megoldás, azt a piacnak kell megoldania. Többek között kulcskérdés a távhőszolgáltatás árszerkezetének átalakítása is, főleg annak tükrében, hogy a távhő legnagyobb részét gázból állítják elő, így a gázár közvetlenül kihat erre, ám a 18 százalékos áfa bevezetése csak átmeneti megoldás.

A következő időszak gázárszabályozásával éppen abba az irányba szeretnének elmozdulni, hogy ne a nagyfogyasztók, így például a távfűtő cégek finanszírozzák az alacsonyabb lakossági árakat. Ám nagy kérdés a szociálpolitikai megfontolás - tette hozzá -, hiszen négyszer annyi választó használ kisfogyasztóként gázt, mint ahányan a távfűtést igénybe veszik. Hónig Péter jelezte azt is, hogy senki nem számított arra, hogy a válság ilyen mértékben jelenik meg az energiaárakban. Ugyanakkor az árak eltérítése a piaci folyamatoktól minden esetben kockázatos, és bár a válság finanszírozását nem a vállalatoknak kell megoldaniuk, de részt kell venniük benne.

Az energiaipar minden szereplője vesztésben van, csökkent az erőművek termelése, a kereskedők nem tudják eladni a lekötött energiamennyiséget, ráadásul az erős euró is komoly probléma - jelezte Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. Az erőmű kihasználtsága az első negyedévben 10 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, a villamosenergia-igények eddig összességében 7-8 százalékkal csökkentek, de például márciusban a hazai áramtermelés már 20 százalékkal esett vissza.