Judit
2 °C
7 °C

Beteg a magyar a kapitalizmus

2009.04.28. 14:23
Első alkalommal teszi közzé szerdán jelentését a magyar gazdaság állapotáról a Közjó és Kapitalizmus Intézet. A kutatók megállapításai szerint bizalmatlanság lengi át a magyar társadalom, ezáltal a gazdaság szinte egészét, ez az egyik legfőbb oka a sikertelenségnek, illetve kiváltója mind a gazdasági szereplők, mind az állam részéről az üzlet egészséges folyamatait háttérbe szorító lépéseknek.

A magyar futball helyzetét illetően relatív egységesnek tűnik a magyar közvélemény: a sportágat valahol a béka feneke alatt látja a többség. Ehhez képest talán megdöbbentő lehet, de az ország gazdasági összevetésben sokkal rosszabb helyet foglal el a világban, mint focistáink. A Közjó és Kapitalizmus tanulmánya szerint tetszőleges száz országot kiválasztva Magyarország a focirangsorban a 23. helyre kerülne, míg a versenyképességi sorrendben csak 46-ok, az adórendszereket érintő összevetésben pedig 61-ek vagyunk.

A gazdasági közállapotokat tekintve az ország az utóbbi években a keleti és déli európai országokhoz közeledett.

Miközben a versenyképességünk alakulásában nyilván meghatározó szerepe van az állami szabályzóknak, az adórendszernek, a Közjó és Kapitalizmus Intézet tovább tekint ezen, kétségkívül változtatandó adottságokon. A hazai kapitalizmus sikertelensége nagyban köszönhető annak, hogy az egyéni motivációk, értékrendek ugyan nem, de az ezek megvalósításához választott vagy alkalmasnak tartott eszközök nagyon is eltérnek a „jó kapitalizmust" megvalósító országokban tapasztaltaktól.

Míg az EU25-ökben egy felmérés szerint az emberek több mint 60 százaléka szerint a jó képzettség az egyéni siker záloga, addig ugyanezt Magyarországon csak az emberek fele látja így. Ezzel szemben kiugróan magas európai összevetésben azok aránya, akik hisznek az eleve elrendeltségben: míg a jó családi hátteret az EU25-ös átlag tíz, a magyaroknak közel 30 százaléka tartja a boldogulás meghatározó feltételének.

A bizalom a kapitalizmus alapja

Ha úgy veszük, már a fenti eredmény is egyfajta, a tudással, az egyéni befektetéssel elérhető sikerbe vetett bizalom hiányát mutatja. A tanulmány megállapításai szerint az egymásba, a vállalkozásokba és az államba vetett, olykor érthetően nagyon alacsony bizalom az egyik oka a gazdasági sikertelenségnek.

A vállalkozó szó, ami számos országban a sikeres, önálló ember szinonímája, Magyarországon sokkal inkább valamiféle szitokszó. Azon túl, hogy a fogalomhoz sok negatív elem kapcsolódik, a magyarokat általában a kockázat- és konfliktuskerülés, a rövid távú gondolkodás és a biztonságvágy jellemzi. Alacsony a vállalkozók megbecsülése, inkább vágyunk egy nagy szervezet által nyújtott stabilitásra, semmint saját vállalkozás alapítására. Mindez viszont ahhoz is vezet, hogy a vállalkozási szférán belül is hiányzik az egészséges bizalom, ami pedig az egyik feltétele lenne a kölcsönös előnyökön alapuló ügyletek létrejöttének. A hazai cégek kapcsolatában meghatározó a személyes ismeretség, amely háttérbe tolja a tisztább, például egy vállalat értékteremtési képességén alapuló szempontokat.

A bizalom hiánya jellemzi az állam és a vállalkozások kapcsolatát is, de távolról sem csak az egyebek között az adórendszerrel vagy az állami szabályozással, a bürokráciával joggal elégedetlen vállalkozók részéről. Az állam az elmúlt évben is többször bizonyította, hogy miközben piacfelügyeleti feladatának nem, vagy nem jól tud eleget tenni (ld. Máv-Biztosító), saját magát egyfajta társadalmi igazságosság jegyében a kisember védelmezőjének tekinti a vállalkozásokkal szemben. Ez eleve erősíti a vállalkozókkal szembeni bizalmatlanságot. A túlzásba vitt, káros fogyasztóvédelem egyik megnyilvánulása volt a bankbetétetek (igaz, ez esetben egész Európában jellemző) korlátlan garantálása. Ez, pláne, ha jelen esetben valójában csak politikai ígéret formájában él, erodálja a fogyasztói tudatosságot, felelősséget, és az egyes társaságok által (például az alacsonyabb kockázatvállalás mellett ígért alacsonyabb hozammal) elért vagy elérhető versenyelőnyt is.

Üzlet helyett hatalomra törnek a cégek

Ebben a közegben már aligha meglepetés, hogy a vállalkozók szerint az üzleti siker tényezője, hogy hatalmi pozícióra tegyenek szert (illetve ellensúlyozzák hátrányukat). Ennek módja sokféle lehet: politikai kapcsolatok kiépítése, domináns vagy piaci pozíció megszerzése, a nem jól teljesítő partnerek elleni fenyegetési potenciál létrehozása. Mindezek alapján kifizetődő üzleti magatartás, hogy az értékteremtő képesség helyett vagy mellett a hozam elosztásakor fontos pozíciók kiépítésére fordítson figyelmet egy vállalkozás, ami könnyen belátható módon nem a versenyképes termelés ösztönzésének irányába hat. Ráadásul a vállalkozói szféra "önvédelmi pozicíóharcát" megintcsak az állam is támogatja: nemcsak azáltal, hogy például a jogérvényesítésbe vetett hitet, bizalmat egyebek között a bírósági eljárások hosszával is táplálja, de azzal is, hogy saját piaci ügyletei, a közbeszerzések terén is erősíti a kapcsolatok, és nem a versenyképesség számít típusú gondolkodást.

(A közel százoldalas tanulmány holnaptól letölthető a Közjó és Kapitalizmus Intézet honlapjáról.)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?