Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Magyarország eltáncolta a pénzét

2009.04.29. 16:43 Módosítva: 2009-04-29 17:09:47
A világgazdasági krízis nélkül is belefulladtunk volna saját válságunkba - mondta Palócz Éva az ELTE társadalomtudományi karán szerdán megrendezett szakmai fórumon. Két közgazdász és egy szociálpolitikus foglalkozott a gazdasági válsággal és annak magyarországi hatásaival. A szakértők szerint már most fel kell készülni arra, hogy mit teszünk, amikor el fog fogyni az IMF-hitel. A globalizáció terjed, pedig nem szeretjük.

Ami most nálunk történik, az olyan, mintha az egyetemi képzésből kettes alával kiengedett hallgatók vezetnék az országot - mondta Adamik Mária szociálpolitikus, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója a kar hallgatói által szervezett Társadalomtudományi piknik Lakner Zoltán politológus által vezetett kerekasztal-beszélgetésén. Erre némileg rímeltek Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának, a Reformszövetség szakmai programja egyik kidolgozójának a szavai; szerinte a jelenlegi problémáink nagyobb részének hazai oka van, és csak kisebb részben a nemzetközi hatások eredménye. Ha nem tört volna ki a világgazdasági válság, Magyarország akkor is egyre mélyebbre süllyedt volna saját válságában, mondta.

Nálunk a válság legfontosabb jellemzője az, hogy a gazdaságban mindenki eladósodott: nemcsak a vállalatok, ami természetes lenne, hanem a lakosság, és "irtózatos mértékben" az állam is - mondta Palócz. Ez akkortól jelentett súlyos krízist, amikortól a külföldi befektetők nem akarták tovább finanszírozni a költéseinket, mert egyfelől a hitelválság miatt nekik is kevesebb pénzük van, másfelől megijednek attól, amit látnak. Mert azt látták, hogy "Magyarország eltapsolta, eltáncolta a pénzt, amit kapott", és erre azt mondták, ezt ők nem finanszírozzák tovább.

Mint a nyolcvanas években

"Nagyon gyakran érzem magam úgy, mint a nyolcvanas években" - mondta a közgazdász, felidézve: 1982-ben Magyarország már nagyon közel került ahhoz, hogy ne tudja fizetni külföldi adósságait. Akkor ezt az IMF-belépéssel és egy IMF-hitellel sikerült megoldani, de 1985-ben Kádár kiadta az ukázt, hogy emelni kell a nép életszínvonalát. Ugyanez történt 2002-ben is, amikor a Medgyessy-kormány a jóléti rendszerváltást ígérte és próbálta megvalósítani. A jólétet Kádárék is, Medgyessyék is megteremtették, de a semmiből kezdtek osztogatni, nem a hangyákat, hanem a tücsköket segítették, és ennek óriási ára volt: óriásira duzzadt az államadósság.

Az IMF most is megmentett minket, de ez a pénz el fog fogyni, és most már tennünk kell valamit, hogy akkorra a befektetők ismét bízzanak bennünk - figyelmeztetett Palócz. Aki szerint az a nagy kérdés: a tőkevonzó képességünk lesz-e olyan jó, hogy jöjjenek a befektetők, amikor véget ér a válság. Ez azért fontos, mert a gazdaságunk bázisát a külföldi befektetők jelentik, "itt van egy gazdaság, ami nem a miénk" - fogalmazott Palócz, bár megjegyezte: távol áll tőle a gazdasági nacionalizmus. Ehhez csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, bár azt látnunk kell, hogy főleg magas technológiájú iparágak jöttek ide, ami nem igényel sok dolgozót; ez az egyik oka a tragikusan alacsony foglalkoztatottságnak.

Korrupt és ostoba vagy ellenérdekelt?

A Bajnai-csomaggal a legnagyobb baj az, hogy nem látni: a tehetetlen intézményrendszerhez hogyan lehetne hozzányúlni úgy, hogy annak valós hatása lenne - mondta a foglalkoztatásról Adamik. A szakértő szerint vagy korrupt és ostoba az egész szociálpolitikai rendszerünk, vagy ellenérdekelt abban, hogy a foglalkoztatást valóban emeljük. De az is lehet, hogy tényleg vannak a társadalomban százezrek, akiknek mégis halat kell adni, nem hálót, ám abból egészen más szociális rendszer következik, mint ami most működik az országban - mondta.

A szociálpolitikus kitért arra is: a válság társadalmi aspektusáról kevés szó esik, pedig most tízmillió ember érzi magát rosszul, miközben sorozatosan történnek antidemokratikus beavatkozás az emberek életébe. Idézett egy felmérésből, miszerint az emberek 90 százaléka ellenzi a globalizációt, ám a globális vállalkozások mégis lényegi ellenerők nélkül tevékenykedhetnek.

Kommunikációs csomag

Márpedig a mostani világválság a korai globalizáció válsága - erről már Vigvári András közgazdász, az Állami Számvevőszék tanácsadója beszélt, aki azt mondta: a Bajnai-csomag nem gazdaságpolitikai, hanem kommunikációs eszköz, a befektetőkkel, brókerekkel, pénzügyi szakértőkkel próbálja elhitetni, hogy itt valami érdemi történik.

A válság arról szól, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszert szinkronba hozzák a reálgazdasági valósággal. Ha az ipari termelés döntő többsége Távol-Keleten van, abszurd, hogy Kínának a nemzetközi pénzügyi intézményekben akkora súlya van, mint Luxemburgnak.

A magyar gazdaság és a magyar társadalom balszerencséje, hogy a világgazdasági krízis egybeesik Magyarország esetében "a kilencvenes évek eleje óta járt út zsákutcás jellegének a manifesztálódásával" - mondta. Az a fajta felzárkózási modell, amin Spanyolország, Írország, Portugália, Görögország ment végig, és amit - annak a nyolcvanas években megjelenő csírái után - az 1990-es években elkezdett a magyar gazdaság, nem járható út. Ennek a modellnek az a lényege, hogy a kevéssé fejlett országok a fejlettebbekből kitelepített ipar- és szolgáltatásiszektor-fejlesztésen alapuló fejlődési utat járnak be. Csakhogy a reálgazdaság súlypontja időközben áthelyeződött a távol-keleti térségbe - indokolta ennek fenntarthatatlanságát a közgazdász.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?