Kifehérítenék és adóztatnák a pókert

2009.05.06. 07:51 Módosítva: 2009.05.06. 08:01
Egy parlament előtt fekvő törvénymódosítás szerint a növekvő piaci igény miatt januártól nemcsak a kaszinókban, hanem a külön erre szakosodott játéktermekben is lehetne pókerversenyeket, illetve játékot szervezni. A jelenleg működő pókerklubok illegálisan tevékenykednek.

Három szocialista képviselő a szerencsejáték-törvény módosítását kezdeményezte, ennek értelmében januártól nemcsak kaszinókban, hanem külön erre a játékra szakosodott kártyatermekben is lehetne legálisan pókerezni. A kártyatermek üzemeltetésének liberalizálását a növekvő piaci igénnyel magyarázzák a képviselők.

Mivel a szerencsejátékot jelentős adó terheli, az államnak is érdekében áll a magyarok növekvő pókerszenvedélyének kielégítése. A kártyatermek nyitása engedélyköteles tevékenység lenne, mégpedig a szerencsejátékok felügyeletét is ellátó adóhivatal adná ki az engedélyt, amennyiben adottak a személyi, tárgyi és biztonsági feltételek. A javaslat szerint egy kártyateremben legalább öt, de legfeljebb tíz asztal lehet, asztalonként tíz játékhellyel.

Esélyek bankja


A szocialisták a pókerjátékok adójából finanszíroznák az „az esélyek bankját" - mondta Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője. Szerinte félmilliárd forintos alap jöhetne létre, amely azokat segítené hitellel, akiknek gondot jelent a közüzemi díjak befizetése, a gyerek taníttatása. Az alapból kis, a helyi közösségek által létrehozandó „bankok" igényelhetnének támogatást, majd ezek helyezhetnék ki a néhány tízezer forintos kölcsönöket. Mintául a 2006-ban Nobel-békedíjjal elismert bangladesi Mohammed Junusz által alapított Grameen Bank szolgált, amely több millió nélkülözőnek 1976 óta 5,1 milliárd dollárnyi mikrohitelt folyósított. Juhászné hozzátette: szeretnék, ha a kormány - terveivel ellentétben - nem ősszel, hanem még a tavaszi ülésszakon benyújtaná a parlamentnek a magáncsődről szóló törvényjavaslatot.

Jelenleg számos pókerklub működik, ezek adózási és pénzmosási szempontból a legalitás határán túl tevékenykednek. A törvényjavaslat egyik jegyzője, Keller László volt pénzügyi államtitkár szerint csak az a szerencsejáték űzhető legálisan, amelyről rendelkezik a szerencsejáték-törvény. A ma is működő pókerklubokról márpedig nem tesz említést a jogszabály, holott ezt a kártyajátékot nehéz nem szerencsejátékként kezelni.

A törvény szerint csak az élőjátékos pókerverseny, illetve készpénzes (a szakzsargonban cash game-ként ismert) pókerjáték űzhető, más kártyajátékra nem terjedhet ki az engedély. Cash game esetén egy személy legfeljebb 25 ezer forinttal szállhatna be, míg versenyszerű játék esetén a nevezési díj nem lehet magasabb húszezer forintnál. A törvény szerint a nyereményalap legalább 85 százalékát kötelező nyereményre fordítani, míg a havi nyereményalap öt százaléka játékadó formájában az államhoz vándorol.

A kártyaterem körül a kaszinókéhoz hasonló védőkörzetet alakítanak ki, vagyis nem lehetne a közelben (200 méteres körzetben) oktatási és egészségügyi intézmény. Nem lehetne ebben a körzetben másik játékterem sem - így akarja a törvényalkotó megakadályozni, hogy minikaszinók alakuljanak ki, ami rontaná a koncesszióval rendelkező kaszinók üzletét.