Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-9 °C
2 °C

Így lesz percenként félmillió forintunk

2009.05.07. 20:35 Módosítva: 2009.05.08. 09:35
Nemcsak azért, mert az Index-szavazók által is imádott Lánchíd került rá, de tényleg az új 200-as a legszebb magyar fémpénz. És elvileg a legnehezebb is, de ez nem érződik rajta – nagyjából ezekkel a benyomásokkal távoztunk a Pénzverő soroksári üzeméből. Itt készülnek gőzerővel az új 200-asok, amik június közepén kerülnek forgalomba. Ezzel a kétszínű érmével az automatáknál nem lesz annyi baj, mint a százassal, mert nem acélból, hanem színesfémekből készül.

Nyolc présgép áll a tágas fényes pénzverő teremben, öt monstrum kis megszakításokkal dohog. Az egyik gépből 563 darab, amabból ott kevesebb, 554 darab jön ki percenként – piros számok vibrálnak a nagy zöld gépek kijelzőjén, mutatják a készülő érmék számát. A gépek szájából egy kaszinós film legelcsépeltebb közhelyét – jackpot a félkarú rablón – idézve áramlanak ki az érmék, pillanatok alatt megtöltve egy kis tálkát, amiből egy nagy rekeszbe öntik tovább őket. Ha ezek megtelnek – ehhez 35 ezer darabra, tehát nagyjából egy órára van szükség –, akkor az elkészült fémpénzt elszállítják, és kezdődik az új rekesz feltöltése.

Képek a pénzverdéből

Így készülnek az új 200 forintos érmék, amik bevezetéséről tavaly döntött a Magyar Nemzeti Bank, és amiket március végén kezdtek gyártani a jegybank tulajdonában álló Magyar Pénzverő Zrt. soroksári üzemében (itt van egyébként az MNB készpénzlogisztikai központja is, így a kész érméket most már nem kell a gyártás helyéről a tárolás helyére szállítani). A pénzekből eddig már csaknem 16 millió darab készült el.

Koreai fémből magyar forint

A pénzverdébe Dél-Koreából érkeznek az előregyártott és összeszerelt bimetál fémlapok, amikre az érmék elő- és hátlapját verik. Azért onnan, mert ők adták a legjobb árajánlatot, ahogyan a százas kivételével a többi érme anyagára is (a százashoz Németországból érkezik a fém). A fémlapokra a verőteremben az úgynevezett verőtövekkel nyomják rá az elő- és hátlapokat – a fej vagy írást. A darabonként 240-250 ezer érme készítésére alkalmas, 2-3 naponta elhasználódó verőtövek mintáját a vésnökök műhelyében rajzolják meg – látogatásunk idején a 2008-ban az év érméjének választott 56-os 50 forintost is jegyző Kósa István már a 2010-es nyomaton dolgozott –, és a forgácsolóban faragják ki, innen kerülnek a verőterembe.

Az ide vezető úton nekünk sem kevésbé fáradságos: kétszeres biztonsági ellenőrzés után jutunk be oda, ahol a pénz készül, és ahová bevinni sem szabad érméket, nemhogy kihozni, így pénztárcáinkat a bejárat előtt le kellett tennünk. A teremben egyidejűleg négy-öt gép gyártja a kétszázasokat. Oldalt átlátszó műanyag borítású gumiszalag szállítja a kétféle színesfém ötvözetéből összeszerelt, belül ezüstszínű, kívül sárga fémlapkákat a gépek gyomrába, ahonnan már 200 forintot érve bukkannak ki szinte elképesztő sebességgel.

Klikk a kétszázasokért!

Gyorsbecslést csinálunk: ha percenként egy gép mondjuk csak 500 érmét gyárt – ennél látogatásunk idején mindegyik többet készített –, akkor a négy-öt gépen percenként 400-500 000 forintunk keletkezik. Kicsit megszédülünk, amikor továbbkalkulálunk, és arra jutunk, hogy ha nincs üzemzavar és semmilyen váratlan leállás, akkor egy óra alatt 24-30 millió, egy nyolcórás műszakban 200-240 millió forintot gyártanak itt. Ahhoz viszont nincs elég ujjunk, hogy kiszámoljuk, mennyi időt alatt – vagy milyen címletre váltva – tudnák a masinák megtermelni a magyar államadósságot.

Automatánál nem kell dobálni

Pláne, hogy közben csatlakozik a több mint tucatnyi újságíróból, az MNB és a Pénzverő munkatársaiból álló társasághoz Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai igazgatója, aki több között megnyugtat minket: bár a 100-ashoz hasonlóan az új érme is kétszínű – igaz, a 100-as belül sárga és kívül ezüstszínű –, mégsem kell senkinek attól tartania, hogy ezeket is csak sokszoros földhöz veréssel tudják majd használni.

A százasunk ugyanis acél, míg a kétszázas ugyanazokból a fémekből készült, mint az összes többi érme. A külső sárga gyűrű 75 százalékban réz, 21 százalékban cink, 4 százalékban nikkel – mint az 5 és 20 forintos –, míg a belső ezüstszínű mag háromnegyedrészt rézből, negyedrészt nikkelből áll, akárcsak a 10 és 50 forintosok.

Visszatérve az automatákhoz: az új érme anyagáról már a gyártás előtt egyeztettek az érmékkel működő automaták üzemeltetőivel – köztük a parkolási társaságokkal és a BKV-val is –, akik a próbaveretből és a végleges pénzből is kapnak a gépek átállításához. Ennek ellenére Ferenczi azt nem tudta megmondani, hogy hány gép fogadja el június 15-től a kétszázasokat is (amelynek bevezetése után még öt hónapig, november 15-ig törvényes fizetőeszközök maradnak a bankjegyek is). Az viszont biztos, hogy az eddig legyártott mennyiséget lényegében megduplázzák addigra: az új érmék bevezetéséig már nagyjából 30 millió darabot gyártanak, és az év végéig összesen 71 millió kétszázas elkészítését tervezik.

14 milliárd, 640 tonna

Ez azt jelenti, kezdünk el megint számolgatni, hogy idén összesen 14,2 milliárd forintnyi kétszázas érme készül el. És lesz használható az euró bevezetéséig mindenképp, de akár 20-30 évig is – mondja Ferenczi Barnabás, amire nem tudunk nem úgy reagálni, hogy azért óvatosan az ilyen eurós jóslatokkal. Viszont biztos, hogy jóval időtállóbb az érme, mint a bankjegy, amely – legalábbis a kétszázas – ma már váltópénzként funkcionál, és két-három év alatt elkopik. Így aztán jóval kifizetődőbb is a gyártása. Nagyjából ugyanannyiba került, mint a bankjegy, valamivel több mint harminc forintba – ennek nagyobb része, huszonegynéhány forint az anyagköltség, a többi a gyártási –, de tízszer hosszabb ideig használható.

Nézze meg, hogy készülnek a 200 forintosok!

És a zsebünket sem fogja túlságosan megterhelni. Bár ez lesz a legnehezebb érménk a maga 9 grammjával – máris egy újabb gyors fejszámolás: percenként egy gép négy és fél kiló kétszázast gyárt, és az év végére elkészülő 71 millió darab 639 tonnát nyom majd –, amikor néhány darabot a kezünkbe vettünk a szerintünk eddigi legszebb forintérméből, egyáltalán nem tűntek nehéznek. Ferenczi azt mondta, nagyjából két ötforintos súlyával egyenlő, és az eddigi legnehezebb százasnál csak egyetlen grammal nehezebb a kétszázas. Amely egyébként a legnagyobb is, átmérője – 28,3 mm – nagyjából egy milliméterrel haladja meg a mostani legnagyobbét, az ötvenesét.

Biztató előzmények

A külcsín kicsit emlékeztet az egy eurós érmére, és ez sem véletlen: az érme bevezetésével már szoktatni akarnak az euró használatához, ahhoz, hogy nagyobb értékek is lesznek nálunk érmében (a legnagyobb szabványos euróérme, a 2 eurós 550-600 forintot ér).

És jó ómen lehet az, hogy soha nem volt még a magyar történelemben olyan pénz, amit a Lánchíd díszített, és 6-7 évnél tovább forgalomban lett volna: az 1921-ben kibocsátott tízkoronás bankjegyet – és a teljes koronasorozatot – 1927-ben pengőre cserélték, az 1926-ban és 1927-ben nyomott ötpengős bankjegyeket 1930-ig használták, az 1992-től vert ezüsttartalmú 200 forintost 1998-ban vonták ki a forgalomból. Ha szerencsénk van, akkor talán a mostani 200-as érmét sem kell ennél tovább használni, mert a következő évtized közepén talán tényleg felváltja az euró.



  • Vennék
  • Hírek