További Magyar cikkek
Kósa sajtótájékoztatón elmondta az MTI tudósítása szerint, hogy értékelték a Bajnai-kormány 2010-es adócsomagját, amelyet két részre bontottak, de mindkét részben számtalan bizonytalanságot találtak. A személyi jövedelemadó változásairól azt mondta, hogy azok ebben a formában értelmezhetetlenek.
Az ingatlanadóról úgy vélekedett, hogy arról többet lehet tudni: értékalapú lesz, jelentős a befizetendő adó mértéke és a fizetni nem tudók hátralékát az ingatlanra terhelik, amit az utódok azzal együtt örökölhetnek meg.
Pedig nem tudni semmit
A 2010-re tervezett ingatlanadóról valójában semmi biztosat nem lehet tudni, így sem az adó mértékét, sem az adó alapját, sem a kiszámítási módot, sem az esetleges korrekciós tényezőket, sem azt, hogy ki szedi be az adót nem lehet ismerni. Csupán halvány utalásokat mondanak kormánytagok, tegnap az MTI csupán néhány részletet tudott meg az ingatlanadóról, ma pedig a pénzügyminiszter az ingatlanadó célját ismertette nagy vonalakban.
Érdemes megjegyezni, hogy az érték alapú ingatlanadó nemcsak nyugat-európai országokban általános, de a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál is van ingatlanadó, komolyabb, mint amilyen ma van Magyarországon. A vagyonadók súlya nálunk jóval elmarad a nyugat-európai és régiós szinttől, adószakértők pedig már régóta sürgetik, hogy nálunk is kapjon kellő szerepet a vagyonadó, ingatlanadó. Azzal érvelnek, hogy az ingatlant nem lehet úgy eltüntetni, eltitkolni, mint a jövedelmet, és mivel a jövedelemeltitkolás Magyarországon nagy mértékű, egy ingatlanadó bevezetésével a le nem adózott, eltitkolt jövedelemből szerzett vagyon is adózna.
Az elutasítás okai
Kósa Lajos az elutasítás okait fejtegetve mérhetetlenül igazságtalannak nevezte az ingatlanadót, és azt mondta, hogy annak bevezetésével – a mai párttámogatottsági adatok ismeretében – "az MSZP-nek hosszabban bíbelődni nem érdemes".
A politikus emlékeztetett rá, hogy a kommunista hatalomátvétel után államosították a magyarországi ingatlanvagyon nagy részét, viszont ezek felújítását a későbbiekben elmulasztották. Mint mondta, a rendszerváltozás idején az állami bérlakásokat azok lakói töredékáron vásárolhatták meg, mert 1990-ben akkori árfolyamon ezermilliárdos nagyságrendű volt az a vagyonvesztés, ami az elmulasztott felújítások miatt keletkezett. Most viszont, amikor az állami és önkormányzati ingatlanvagyon minimálisra csökkent, és a különböző felújítási programok következtében értékesebbé váltak a lakások, megadóztatják őket - mondta a politikus.
Emlékeztetett a miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy aki olyan ingatlanban él, amelynek adója nem egyeztethető össze jövedelmi körülményeivel, az adja el, és költözzön kisebbe. A Fidesz alelnöke ezt úgy értelmezte, hogy a kormányfő szerint az embereknek a szocialisták hibájából is bekövetkezett válság közepén a zuhanó ingatlanárak mellett kellene az összeomlóban lévő ingatlanpiacra vinni lakásaikat. Kósa Lajos szerint egy miniszterelnök nem követhet olyan politikát, ami ilyen károkat okoz az embereknek.
A fideszes politikus kitért arra is, hogy aki most akar ingatlanadót bevezetni, az nem ismeri a közigazgatás felkészültségét, nem létezik ugyanis olyan ingatlankataszter, amely ennek alapja lehetne. Hozzátette: a mai magyar viszonyok között egyébként nincs igazán szükség az ingatlanadóra.
Ne tervezzen hosszú távra a kormány
Kósa Lajos a kormány kötött idejű mandátumára utalva azt mondta: nem biztos, hogy hosszú távú intézkedésbe kellene belevágniuk, mert "ősztől a hipermarketekben hosszabb szavatosságú tartós tejet tudok venni, mint ameddig a kormány regnál".
Kérdésre válaszolva azt mondta: a mai feltételek mellett az önkormányzatok nem tudják beszedni az ingatlanadót: éppen a szocialisták vonták el az illetékek begyűjtésére alkalmas illetékhivatalt a településektől és olvasztották be az APEH-be.
Arra a kérdésre, amely szerint a Fidesz programjában is szerepel egy vagyoni típusú adózás, azt mondta, arra gondolnak, hogy miként lehetne kiváltani a vállalkozásokat terhelő, a forgalom után fizetendő és a nyereségtől független helyi iparűzési adót.