Rettegj magyar, jönnek az ezermilliárdok

2009.05.15. 15:00 Módosítva: 2009.05.15. 15:25
A hazai kis- és középvállalkozások úgy érzik, hogy csak morzsák jutnak nekik az európai uniós támogatásokból. Segítség helyett az államtól inkább akadályokat kapnak: a közbeszerzési eljárások kiírói indokolatlan referenciákkal, túl nagy pénzügyi garanciákkal és értelmetlenül szigorú szabályozással lehetetlenítik el, hogy magyar kkv tendert nyerjen. Az illetékes minisztériumok szerint a rendszer jó, sőt most még jobb lett.

„A legutóbbi három vízügyi pályázat kiírásán azok a vállalkozások indulhattak, amelyek már minimum ötmilliárd forint értékben építettek árvízi művet, amelyeknek az utóbbi három év nettó pénzügyi forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot. Mindezt megfejelték egy 80-170 millió forint közötti pályázati ajánlati biztosíték megkövetelésével, valamint 250-500 millió forint közötti jó teljesítésű biztosíték adásának követelményével. Hány magyar vállalkozást ismer a miniszter úr, amely ezeknek a feltételeknek megfelel?" – ezt az azonnali kérdést
tette fel április 20-án Szabó Imre vízügyi miniszternek Nagy Andor KDNP-s képviselő.

A politikus által megfogalmazott, vagy ahhoz hasonló problémákról az elmúlt hetekben az Indexnek is panaszkodott több magyar kis- és középvállalkozás. Attól tartanak: az építőiparba érkező uniós milliárdok nem javítják, hanem tovább rontják a hazai cégek helyzetét. Az EU-pénzek felhasználásának hathatósnak és gyorsnak kellene lennie, de e helyett az nehézkes és átláthatatlan, panaszkodott egy cégvezető. Egy másik üzletember szerint aggasztóan kevés szakember, és túl sok politikus van a döntéshozó testületekben. A legtöbben azonban a közbeszerzési eljárásokra panaszkodnak.

dexter birdie 1million

Tendernyi panasz

Kifogásolják, hogy az esetek többségében – például a már említett, összességében több százmilliárd forintot jelentő vízügyi projekteknél – az állami beruházó helyett az általa megbízott, monopolhelyzetben lévő ügyvédi irodák intézik a tendereket. Ezek a kiírások több panaszos szerint célzottak, a formai követelmények olyan bonyolultak, hogy csak a bennfentesek tudják az alaki hibákat, és az ezek okozta kizárásokat elkerülni.

A legsúlyosabb problémát a kisebb cégek szerint mégis az jelenti, hogy a kiírások sokszor mind a formai, mint a tartalmi követelményekben szigorúbbak a törvény által előírtnál és a beruházás szempontjából indokoltnál (ebből aztán jönnek az olyan ügyek, mint a négyszer megismételt, és majdnem az uniós támogatás elvesztésével járó gönyüi tender vagy az M7-es viadomos szakasza, utóbbinál a Viadom kivételével minden pályázót kizártak).

Volt olyan vízügyi tender – a közreműködő ügyvédi iroda ugyanaz volt, mint a gönyüi eljárás esetében –, amelyen olyan szakmai referenciákat kellett bemutatni, amelyeknek egyes paraméterei többszörösei voltak a megépítendő műszaki objektuménak, és amilyenekkel egyetlen magyarországi cég sem rendelkezik. Az ilyen esetekben a hazai vállalkozások legfeljebb külföldi jelentkezővel konzorciumban vagy annak alvállalkozóiként szállhatnak be a projektekbe. A hazai vízépítészet egyébként is nagyon nehéz helyzetben van, a piac szereplői szerint csak azok a cégek képesek talpon maradni, amelyek különleges piaci szerepük, kapacitásuk, speciális gépállományuk révén bizonyos szakterületeken monopolhelyzetben vannak.

Kevés haszon, sok kockázat

Ez azonban nagyon súlyos kockázatokat jelent – mondják a kis cégek vezetői. Mivel a közbeszerzésekben nincs korlátozva az árverseny, a győztes sokszor olyan alacsony áron vállalja a munkát, hogy az alvállalkozói lánc alsóbb szintjein lévők nem juthatnak pénzükhöz. A kkv-k mégis beszállnak a beruházásba. „A remény, hogy egy normális országban élünk, és kifizetnek, mégis csak jobb, mint a tény, hogy kívül maradtunk a partvonalon, és biztosan nem is lesz bevételünk” – mondja egy cégvezető, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben senki sem teheti meg, hogy egy bevétellel kecsegtető üzletben nem vesz részt.

Az alvállalkozók helyzetét nehezíti, hogy az uniós beruházásoknál a költségek csak egy – bár a legutóbbi szabályváltozások után az eddiginél magasabb – részét fizetik ki előlegként, a pénz nagyobb részét az egyes munkafázisok elvégzése után kapja meg a kivitelező. Aki viszont, erőfölényével élve, a költségeit – így az összköltségnek gyakran tíz-húsz százalékára jutó úgynevezett jóteljesítési garanciát is – rendszerint továbbterheli az alvállalkozókra.

Ebben a rendszerben így lényegében azok finanszírozzák a munkát, akik legkésőbb – vagy egyáltalán nem – jutnak pénzhez. „Mindig abban reménykedtünk, hogy majd az uniós ezermilliárdok rendbe teszik ezt a sok sebből vérző ágazatot, ehelyett most azt látjuk, hogy épp ezek jelenthetik az utolsó szöget a koporsónkban” – fogalmazott kissé patetikusan egy építőipari cég egyik tulajdonosa.

A számok mást mutatnak

A tények nem támasztják alá, hogy a kiírások a magyar cégeket hátrányosan megkülönböztetnék, közölte a vállalkozások panaszait összefoglaló kérdésünkre a vízügyi tárca (miután több építőipari és vízépítő cég is megkeresett minket). A minisztérium válasza szerint a KEOP-ban (Környezet és Energia Operatív Programban) eddig lefolytatott három árvízvédelmi beruházás nyílt közbeszerzési eljárására „összesen 24 pályázat érkezett be, 25 magyar és 3 külföldi cég pályázott egyénileg, illetve konzorciumban”.

A minisztérium írásos válasza szerint a vízügyi beruházásokra tendereket kiíró vízügyi igazgatóságoktól „nem várható el, hogy – kockáztatva a támogatást – esetleg olyan cégeknek is lehetővé tegyék az ajánlatadást, amelyek még nem kiviteleztek a kiírásban szereplő nagyságrendű létesítményt”, mert így esetleg csak az építkezés során derülne ki, hogy a győztes nem képes befejezni a munkát. A tárca válasza arra is kitért: az, hogy valamely alkalmassági kritériumot magyar cég nem tud teljesíteni, nem lehet szempont a kiírásoknál.

Jót akarnak

„Az egyetlen, amit szem előtt kell tartani, hogy az alkalmassági kritériumok illeszkedjenek a megvalósítandó létesítmény nagyságrendjéhez” – fogalmaztak. Esetenként tíz-húszmilliárd forintos, „speciális körülményeknek megfelelő létesítmények” megépítéséről van szó, bár ilyen létesítményként csak a nem túl bonyolult műszaki felépítésű töltéseket és tározókat említették meg.

Kiemelte ugyanakkor a KVVM, hogy a vízügyi igazgatóságok próbálnak a magyar kkv-knak a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körű pályázati lehetőséget teremteni. A minisztérium ígérete szerint a nagy értékű nagyberuházásokat munkarészekre bontják, hogy így a kisebb összegű részberuházásokba kisebb garanciavállalásokkal több cég megpróbáljon részt venni. Ilyen terveik vannak például a Duna-projekttel, amely a többi közt mintegy 200 kilométer töltés megerősítését célozza, derült ki a minisztériumi válaszból. Arra a kérdésünkre ugyanakkor, hogy tervezik-e az indokolatlanul szigorú feltételek enyhítését, nem kaptunk érdemi választ, a minisztérium annyit közölt, hogy a tendereket „a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a projektek legjobb, problémamentes megvalósítására törekedve... állították össze”.

Röpködnek az ezermilliárdok

ist2 3416170 money tree

Nemcsak a vízügyi, hanem az építőipar minden ágában támogatást ígér a kkv-knak a gazdasági tárca is. A minisztérium emlékeztetett arra: a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása érdekében hirdetett meg Bajnai Gordon még gazdasági miniszterként egy, „hatásában több mint 1400 milliárdos finanszírozási csomagot”, valamint egy „1800 milliárd forintos – döntően az építőiparnak szóló megrendelésekkel – beruházásélénkítő csomagot”. Az NFGM arra is kitért, hogy magyar kormány az elsők között alakította át az uniós támogatások felhasználásának lehetőségeit, hogy azok a korábbinál hatékonyabban segítsék a hazai vállalkozásokat.

A minisztérium szerint a hazai vállalkozásokat több egyéb kormányzati intézkedés is segíti. Példaként említették a közbeszerzési törvény módosítását – a változás április elején lépett hatályba –, amely egyebek mellett kötelezi az ajánlatkérőket, hogy minden közbeszerzési eljárást magyarul is hirdessenek meg, és tegyék lehetővé a beruházásra az úgynevezett részajánlattételt, hogy kisebb munkafolyamatokra kisebb cégek is pályázhassanak.

A törvény az ajánlatkérőnek megengedi, hogy egyszerű, 200 millió forintosnál nem értékesebb eljárásban csak egymilliárd forintos árbevételt el nem érő cégektől fogadhasson el ajánlatot. A már említett jóteljesítési garancia mértékét Bajnai Goedon már korábban kérte három-öt százalékra csökkenteni, tudtuk meg az NFGM-től.

Április óta nehezebb formai hibákra hivatkozva kizárni pályázókat. A minisztérium közölte: az Indexhez érkezett panaszokban is felvetett „visszaélésszerű ajánlatkérői gyakorlat” ellen úgy léptek fel, hogy az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő. „Valamely preferált ajánlattevő versenytársainak szándékos kizárását akadályozza meg továbbá az az új rendelkezés, amely szerint eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van” – olvasható a minisztérium válaszában.

Késedelmi kamatot fizet az állam

A gazdasági tárca az építőipar segítő intézkedések közül kiemelte még azt, hogy egy újabb gyorsítócsomaggal minden építési beruházás mielőbbi megvalósításának elősegítését segítik, mivel a felülvizsgálati körbe bevonták a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre, régészetre vonatkozó szabályozási előírásokat is (az előző gyorsítócsomag csak a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások engedélyeztetési eljárását pörgette fel).

Az állami szervezetek nemcsak a bürokratikus lassússággal nem fékezhetik az építkezéseket, hanem a fizetésben is gyorsaságra ösztönzik őket. Áprilistól uniós projektek esetén, júliustól minden állami és önkormányzati intézmény késedelemi kamat megfizetésére kötelezhető, amennyiben nem vagy későn fizet a projekt kivitelezőjének, közölte a minisztérium.

Biztos kéz van, előny nincs

Emellett elkészült – és a parlament gazdasági bizottságán már át is ment – az úgynevezett „biztos kéz”-modell. Ez „arról szól, hogy az építtető, a fővállalkozó és az alvállalkozó egy közösen megbízott szervezeten – ügyvédi irodán, bankon – keresztül szerződik egymással; állami beruházások esetében ez a szervezet a Magyar Államkincstár lesz”. Ez a fedezetkezelő szervezet jogosult a teljesítésigazolások alapján a szerződés szerint elvégzett munkákat egy elkülönített számláról kifizetni. A minisztérium szerint a fedezetkezelő „garantálná a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését... az alvállalkozó irányába is... az alvállalkozók kifizetése az előfeltétele lenne annak, hogy a fővállalkozó megkapja a következő részletet a megrendelőtől”.

A sok jó hír mellett ugyanakkor a minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési szabályok változása nem érintette a cégek által legtöbbször kért területet, a hazai vállalkozások pozitív diszkriminációját. „Tekintettel arra, hogy a közbeszerzés hazai szabályrendszere európai uniós irányelveken nyugszik, alapvető követelmény a közbeszerzési eljárásokban az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása” – a minisztérium ezzel indokolta, hogy „a magyar jogalkotónak nincs lehetősége kifejezetten a külföldi ajánlattevők esélyegyenlőségét csorbító intézkedések megtételére”.



  • Hírek
  • Bankszámla