2024. június 17. 15:00
Románia
Ukrajna
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium
Szlovákia
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

Recessszióban nem dívik az etikus üzleti magatartás

2009.05.20. 12:08
Már a ’90-es évek vége óta egyre kevésbé bíznak az európaiak a vállalatok tisztaságában és integritásában, a recesszió azonban felerősítette ezt a tendenciát, derül ki az Ernst & Young felméréséből. Európa nyugati felén a korrupció növekedését a válsággal és az üzleti környezet változásával indokolják, Magyarországon azonban leginkább a vezetőket hibáztatják. Szerintünk a vállalati korrupció legfőbb oka a vezetők javadalmazási rendszere, a szabályozás hiánya és a felsővezetés hozzáállása, és inkább bízunk abban, hogy a megoldást a szigorúbb szabályok jelentik, semmint az etikus vállalati kultúra megteremtése.

A válság előrehaladtával egész Európában aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika megítélése terén. A magyarok 46 százaléka gondolja úgy, hogy a cége nem mentes a korrupciótól, míg nyugat-Európában csak a válaszadók 25 százaléka vélekedik ugyanígy. A magyar vállalati dolgozók 67 százaléka pedig arra számít, hogy növekedni fog a vállalati visszaélések száma, ez a második legrosszabb érték az európai országok között. A nyugat-európai megkérdezettek körében 54 százalék számít a korrupció növekedésére.

Európa szerte romlik a helyzet

Arra a kérdésre, hogy növelte-e a korrupció ellen bevezetett intézkedések számát a cége, nagyjából hasonló választ adtak Európa nyugati felén és itthon is a megkérdezettek. Magyarországon a 40 százalék látja úgy, hogy nincs változás ezen a területen, 4 százalék szerint pedig kifejezetten csökkent a fellépés, nyugat-európai testvéreinknél 37 százalék van azon az állásponton, hogy cége változatlanul áll a kérdéshez, és 5 százalék véli, hogy még csökkentek is az erőfeszítések.

„Az Ernst & Young 1999 óta végzi el és publikálja a visszaélésekkel foglalkozó felmérését. A vállalati visszaélések és az üzleti etika területén egész Európában romlik a helyzet. Ennek ellenére a válaszadók megítélése szerint a vállalatok mintegy felének részéről eddig nem került sor hathatós intézkedésekre” – mondja Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

A főnök a hibás

Európában ezt a tendenciát a válsággal és az üzleti környezet változásával indokolják, hazánkban a legnagyobb gondnak a felsővezetők hozzáállását és megítélését tartják. Magyarországon a megkérdezettek 16 százaléka gondolja úgy, hogy a cégvezetőség soha, vagy ritkán tisztességes és feddhetetlen. Ugyanez a szám nyugat-európában 9 százalék, míg az összeurópai átlag 10 százalék.

A vállalati csalások számának lehetséges emelkedését a kompenzációk és bónuszok megtartásával (55 százalék, Európa 23 százalék), a vezetőség saját felelősségének elmulasztásával (45 százalék, Európa 31 százalék) és a menedzsmentre nehezedő nyomással (35 százalék, Európa 29 százalék), valamint az elégtelen vállalati szabályozási környezettel (35 százalék, Európa 29 százalék) magyarázzák.

A magyar szigorúbb szabályokat akar

A vállalati csalások elleni harcban a magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is kiemelt szerepet tulajdonítanak a belső és külső ellenőrzésnek, de kisebb jelentőségűnek tartják a konkrétan erre szolgáló etikai forródrótokat. A költségek és kiadások alapos vizsgálatát és a vállalati magatartási irányelvek kialakítását itthon és Európa szerte fontos eszköznek tartják.

A vezetőségben megingott bizalom következtében az alkalmazottak a jogszabályalkotókhoz és hatóságokhoz fordulnának védelemért és szigorúbb szabályozásért. A magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is sürgetőbbnek látják a hatóságok határozottabb fellépését, és a szabályok szigorúbb betartatását, valamint azok be nem tartásának szankcionálását. Ugyancsak markáns egyetértés mutatkozik azzal a nézettel, hogy a felsővezetőket terhelje személyes felelősség a gondjaikra bízott vállalatnál elkövetett visszaélésekért.

Mélyebb társadalmi okok

Nincs sem itthon, sem globálisan recept arra, hogy mi lesz a vállaltok iránti bizalom helyreállításának a módja, mondta el lapunk kérdésére Havas István az Ernst & Young vezérigazgatója. Havas István úgy véli, hogy mind Európa szerte, mint itthon egyszerre van szükség arra, hogy erősítsék a cégek az etikus vállalati kultúrát, vezetőik példamutató értékrendet képviseljenek, valamint a hatóságok szigorúbb szabályok betartatásávál kontrollálják a vállalatok tevékenységét.

Ugyanakkor a probléma sokkal összetettebb a vezérigazgató szerint, ugyanis a bizalmi válság nem csak a vállalati szektort sújtja, vagyis az Ernst & Young felmérése által vizsgált jelenségnek mélyebb társadalmi összetevői vannak.

Nincs egy megoldás

Lapunk azon felvetésére, hogy esetleg megoldás lehetne-e egy, a nagyvállalatokat globális szinten szabályozó nemzetközi szervezet, amit számos globalizáció kritkus mozgalom és szervezet is követel, Havas István elmondta, hogy illúzió lenne azt hinni, hogy egyedül egy globális szerv megoldást kínálna erre a problémára, és ismét hangsúlyozta, hogy a megoldás csak több tényező együttállásával érhető el.

Az Ernst & Young 2009-es Visszaélésekkel foglalkozó felmérését 22 európai ország nagyvállalatainak több mint 2200 munkatársa töltött ki. A felmérés magyar eredményei 105 munkavállaló válaszai alapján álltak össze.