Ma eldől, mennyit ér a lakása

Nem kíméli az adókedvezményeket, adómentességeket a 2010-es adócsomag. A juttatások egy köre névlegesen nem adózik, de bekerül az adórendszer alá: a családi pótlék és az anyasági támogatás – ahogyan arról nemrég írtunk – adóterhet nem viselő járandóság lesz már idén szeptembertől, 2010 januárjától pedig ugyanez vonatkozik majd – a 2010-től állami támogatással vásárolt lakás után igényelt – szocpolra, félszocpolra, lakáscélú munkáltatói támogatásra.

Megszűnő szja-kedvezmények
tandíjkedvezmény
alapítványi kedvezmény
őstermelői kedvezmény
háztartási kedvezmény
biztosítások kedvezménye
alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye

Megmaradó szja-kedvezmények
családi kedvezmény
önkéntes pénztári kedvezmény
nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény

A ma adómentes természetbeni juttatások egy része kedvezményes kulcsú juttatássá válik. A nagyobb kört érintő juttatások közül az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet, a melegétkezési utalvány és az iskolakezdési támogatás tartozik ide. Ha a magánszemély legfeljebb évi 400 ezer forint értékben kapja ezeket összességében, akkor a cége a juttatások értéke után 32 százaléknyi szja-t köteles fizetni, járulék nem terheli. Ha az összérték átlépi a 400 ezer forintot, akkor a határ feletti rész után 54 százalékos szja-t és az így növelt járulékalap után 27 százalékos járulékot fizet meg a munkaadó. Értékhatártól függetlenül vonatkozik ugyanez a megemelt teher a többi ma adómentes természetbeni juttatásra (ide tartozik egyebek mellett a hidegétkezési utalvány, a csekély értékű ajándékutalvány, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás.) Ez viszont azt jelentik, hogy ezeket egyszerűen nem lesz értelme "juttatásnak" tekinteni, a munkaadónak olcsóbb lesz fizetést emelni.

A ma adómentes körből teljesen az adóköteles körbe kerül, vagyis a személyi jövedelemadó szabályai fognak vonatkozni néhány jövedelemforrásra, így a napidíjra, a falusi vendéglátásból származó jövedelemre, az állami kitüntetéssel járó pénzjutalomra, az üzemanyag-megtakarításra, a katonák, rendőrök lakhatási költségtérítésére.

A reprezentáció, üzleti ajándék ezentúl a társasági adó alá fog tartozni.

Érdemben több marad nettóban

Alapvető változásokat hajtana végre a kormány a személyijövedelemadó-rendszerben. Idén – az év közi, másfél hete elfogadott adócsomagban foglaltak miatt – évi 1,9 millió forintig 18 százalékos szja-t kell leróni a bruttó bér után, az 1,9 millió forint feletti jövedelemrészt 36 százalékos szja terheli. A lényegében harmadik szja-kulcsként funkcionáló különadó évi közel 7,5 millió forintnál jön be, az afeletti jövedelemből már 40 százalékot vonnak le. Könnyítést jelent az adójóváírás, amellyel legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehet teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékli az szja-t.

Ezt a rendszert úgy alakítják át, hogy ezentúl a járulékkal növelt bruttó bér lesz az szja alapja, vagyis az új adóalap a mai adóalapnál 27 százalékkal nagyobb összeg lesz. Ezen megemelt adóalap után viszont jövőre csak 17 százalékos szja-t kell fizetni egészen évi 5 millió forintos adóalapig, az afeletti részt pedig 32 százalékos adó terhelné. A különadó megszűnik. Az adójóváírás havi maximális összege 15100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illető évi bérből szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással.

Az újjáalakított szja-rendszer azt eredményezi, hogy az idei állapothoz képest csupán a havi másfél millió forintnál magasabb bruttó bérrel rendelkezők járnak rosszul, az ennél kevesebb bruttó keresettel rendelkezők nettóját megemeli az adóváltoztatás. Forintban mérve leginkább a 240 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottak hazavihető pénze emelkedik, az ő zsebükben havonta 17 ezer forinttal több marad.

A munkavállalást, a többletteljesítményt nemcsak a munkavállaló, hanem a munkaadó oldalán is ösztönözni kívánja az adócsomag. Az idén júliustól a minimálbér kétszereséig korlátozott 5 százalékpontos, munkáltatók által fizetett járulékok csökkentése általánossá válik, és még a havi 1950 forintos tételes eho is megszűnik, ezek pedig azt eredményezik, hogy a mai állapothoz képest az említett 240 ezer bruttó bérű alkalmazott esetén havonta 16-17 ezer forinttal kisebb költsége lesz a cégnek. Ha a bérköltség csökkenését arányszámban mérjük, vagyis azt nézzük, hogy a mai helyzethez képest hány százalékkal apad a munkát adó összköltsége az alkalmazottja után, azt látjuk a háttérszámítás szerint, hogy 4-5,6 százalékkal kisebb kiadáshoz vezet az adóátalakítás.

Vagyonadó mentességekkel, könnyítéssel

A lakásokat két ponton érinti az adócsomag. Egyrészt, a lakásszerzéskor fizetendő illeték mértéke csökken. 4 millió forintig továbbra is 2, az afeletti rész után pedig a mai 6 helyett 4 százalék vagyonátruházási illetéket kell leróni. (A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is apad, a mai 10 helyett csupán 4 százalék lesz, de az 1 milliárd forint feletti rész után csak 2 százalékot kell megfizetni ilyen jogcímen.)

Másrészt, bejön a vagyonadó, amelynek pontos részleteiről ma dönt a kormány. Azt a lakások, az üdülők, a nagy értékű vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű autók után kell fizetni. Autók esetében nem az érték, hanem a teljesítmény lesz az adó alapja, 125 kw-nál, azaz 167,5 lóerőnél nagyobb teljesítményű autók tulajdonosainak kell megfizetniük a vagyonadó ezen formáját. Az adó mértéke különböző.

Lakóingatlanok esetében az az általános szabály, hogy ha lakás – és a hozzá tartozó telek – értéke 30 millió forint alatt marad, akkor marad a mai rendszer, vagyis az önkormányzat döntésétől függően kell vagy nem kell kommunális, illetve telek- vagy építményadót fizetni utána. Ha azonban 30 milliónál drágább az adott lakóingatlan (legyen az magánszemély vagy vállalkozás tulajdonában), akkor a kommunális, telek- vagy építményadót nem kell fizetni, de a lakás forgalmi értékének (tehát nemcsak a 30 millió forint feletti résznek) 0,35 százalékát kell vagyonadóként megfizetni. Ha 50 milliónál is drágább a lakás, akkor az 50 millió forint feletti rész 0,5 százalékot kell leróni, az alatti értékrészre a 0,35-ös kulcs vonatkozik.

Az adó alapja a forgalmi érték, azaz a kérdés az, hogy mennyiért lehetne eladni az adott ingatlant. De a törvény tartalmazni fog egy számított értéket is - ez szinte minden esetben biztosan alatta lesz a tényleges forgalmi értéknek. A számított értékre azért van szükség, hogy ha valaki úgy gondolja, rózsadombi luxusvilláját valamiért nem tudná eladni legalább 30 millió forintért, akkor bevallásában a számított értéket is fel kelljen tüntetnie. Ha ez alapján mégis adókötelesnek tűnik az ingatlan, az APEH indulhat ellenőrizni, és ha azt találja, a forgalmi értéket valótlanul 30 millió forint alá tette a tulajdonos, akkor a vagyonadót és a büntetést kiszabja az illetőre.

A számított érték úgy jön ki, hogy megyénként és településtípusonként lesz egy négyzetméterár – intervallumban – megadva. Tehát például Budapesten adott kerületben, vagy Bács-Kiskunban adott településén a négyzetméterár x-y összeg között mozoghat. Az alapterületet ezzel felszorozva még élhetünk korrekciós tényezőkkel: egyebek között számít, hogy hány éves a lakás, mikor újították fel, milyen a komfortfokozata, hány szoba van benne, van-e úszómedence hozzá, milyen a tájolása.

A lakás utáni vagyonadó alól mentességet, kedvezményt lehet szerezni. A 62 évnél idősebb, továbbá rokkantsági vagy baleseti nyugdíjban részesülő lakástulajdonos akkor mentesül részben a vagyonadó alól, ha a lakása egyrészt nem ér többet 50 millió forintnál, másrészt a háztartásban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, vagyis most 57600 forintot. Egyszerűbben: az 50 millió forint feletti ingatlanoknál nem jár az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak sem semmilyen kedvezmény.

Harminc és ötvenmillió között viszont - ha teljesülnek a jövedelemre vonatkozó feltételek is - igen. A kedvezmény abban áll, hogy a lakás tényleges értéke helyett 10 millió forinttal kisebb összeg után kell megfizetni az adót, azaz a kedvezményre jogosult egy 31 milliós lakás után csak 21 millióra vetített összeget fizet.

A nyugdíjasoknál még egy könnyítés lesz. Ha kéri a nyugdíjas, akkor nem kell fizetnie egyetlen fillér vagyonadót sem a 30 milliónál drágább lakása után, ám ebben az esetben a vagyonadót kiszámolják, és nyilvántartják, és örökösét terheli a felhalmozódó vagyonadó.

A nagycsaládosokat is megilleti méltányosság. A három vagy annál több gyermeket nevelők a vagyonadót gyermekenként (a harmadik gyermekkel kezdve) 15 százalékkal mérsékelhetik. Két évre kaphatnak fizetési haladékot az ingatlanadó alól azok, akiket elbocsát munkáltatója. Az adót ebben az esetben is kivetik és számon tartják, de később kell befizetni.

A vagyonadót évente két részletben kell megfizetni.

Az élőmunkateher-csökkentés egyik ára a jövedékiadó-emelés

A jövedéki adónál az idén júliusi után jövő januárban újabb emelés jön, hol azért, mert a jövedéki adó minimumát hozzá kell igazítani az uniós szinthez, hol azért, mert az élőmunka-terhelés fedezetét meg kell találni. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódik fel.

A gépjárműadó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárművek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkednek, mivel 3-6 év óta nem volt emelés – szól az érv.

Az adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont adó alá vonják. Nem csupán az adóparadicsomban bejegyzett cégből kivont, hanem az ott megtermelt jövedelmet is adóztatni fogják. 30 százalékos forrásadót vetnek ki az adóparadicsomban működő cégnek Magyarországról fizetett jogdíj, kamat és szolgáltatási díj után.

Rendesen átszabják a cégek adószabályait

A cégeket közvetlenül több változtatás is érinti. Mint szó volt róla, az 5 százalékos járulékcsökkentés általánossá válik, és a tételes eho megszűnik. A 11 százalékos eho azonban 27 százalékra növekszik. A rehabilitációs hozzájárulák ötszörösére emelkedik.

Megszűnik a 4 százalékos különadó, ám a hitelintézeti járadék fennmarad. A társasági adó kulcsa a mai 16-ról 19 százalékra tolódik fel. Az adóalap-korrekciós tételek és adókedvezmények egy részének búcsút mondhatnak a vállalkozások, ugyanakkor a megmaradóknál enyhítések is lesznek. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények szűnnek meg. Társaságiadó-alapot képez a reprezentáció, üzleti ajándék.

Megszűnő társaságiadó-kedvezmények
szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés
kvótakereskedelemből elért nyereség alapján történő adóaalap-csökkentés
szabadalom, mintaoltalom költsége kkv-knál
kkv-ba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága
képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény
iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése
adott vagy kapott támogatás

Némely adóaalap-korrekciós tényezőknél kedvezőbbek lesznek a szabályok. A hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások is alkalmazhatják a veszteségelhatárolást, sőt, már a 2009-es adóévre is.

A fejlesztési adókedvezmény feltételeit enyhítik: egy kkv-nek elegendő lenne félmilliárd forint értékű beruházást végrehajtania a mai 3 milliárdos megkötéssel szemben az adókedvezmény igénybevételéhez, és a mai 75-150 fős létszámbővítési feltételt is 20-50 főre írják át. Amely vállalkozásnak idéntől kellene növelnie a létszámot a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezmény feltételének megfelelően, az két évig mégsem kell teljesítenie, elegendő lenne megtartania 2010-ig a létszámot, és csak azt követően kellene növelnie azt.

A 2008 végéig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló határidő meghoszabbodik a mai 4-ről 6 évre.