Olivér
4 °C
8 °C

Megkezdődött a menekülés a távhőtől

2009.06.05. 15:59
Az Alkotmánybíróság május 20-án hirdette ki határozatát, amely alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a távfűtésről való leválást korlátozó fővárosi rendeletet (korábban több vidéki város hasonló tiltása is erre a sorsra jutott). Az átállással foglalkozó cégek szerint azóta megugrott az érdeklődés a 3-5 év alatt megtérülő, 40-50 százalékos díjcsökkentést eredményező váltás iránt. A távhőszolgáltatók szerint ugyanakkor kár váltani, mert hamarosan a távfűtés lesz a legolcsóbb.

A távhő júniusi alapdíja, valamint az áprilisi fűtési és melegvíz-készítési díj megközelítette a 17 ezer forintot egy 50 négyzetméteresnél kisebb budapesti panellakásban. „Hát mit fűtöttünk mi már áprilisban?" – háborgott az Index megkeresésére a lakó, aki egy hónappal korábban még csaknem 30 ezret fizetett. A több mint százlakásos panelházban korántsem nem volt egyedül a panaszával, így a lakásszövetkezet vezetői most keresik azt a szolgáltatót, amely a leggyorsabban és a legkedvezőbb feltételekkel oldaná meg a ház leválását a távfűtés rendszeréről.

Távhő vagy gáz?

Évek óta tart a vita arról, hogy érdemes-e a távfűtéses lakásoknak leválni. A távhőszolgáltatók szerint a távfűtés korszerű, környezetbarát és magas hatásfokkal működő technológia. Az ellenérvek szerint viszont a távhőszolgáltatók évek óta elhanyagolják a szükséges korszerűsítéseket, a rendszereiken hatalmas a szállítási veszteség – a megtermelt hőt esetenként több kilométeres vezetékeken szállítják a lakásokhoz –, és vitatják a környezeti hatásokat is. Ez utóbbit azzal, hogy bár a felhasználók környezetében valóban nem jelent a távhő környezetszennyezést, az energiát előállító erőművek szén-dioxid-kibocsátása magasabb, mint a modern gázkazánoké.

A kezdeményezéshez a legfelsőbb jogi fórumról kaptak támogatást május 20-án: ezen a napon tette közzé az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a távhőszolgáltatásról való leválást korlátozó fővárosi rendeletet. A döntés korántsem volt meglepő, hiszen a testület idén februárban, majd áprilisban már ugyanígy elmeszelte a hasonló korlátozásokat tartalmazó miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai rendeleteket is. A testület döntése szerint egy helyi képviselő-testületi rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, ráadásul az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy kötelezővé tegyék a távhőszolgáltatás igénybevételét.

Másfélmillió embert érint

A megkeresések száma az Alkotmánybíróság döntése óta eltelt hetekben olyan nagyságrendűre nőtt, hogy alig győzzük tartani a tempót az ügyfelekkel – mondta az Index kérdésére Farkas Zsolt, a miskolci székhelyű Home Projekt Stúdió Kft. vezetője. A cég tíz éve foglalkozik távhőleválással, kazánházak kialakításával – nemcsak Miskolcon, hanem országszerte –, és a mostani érdeklődések alapján úgy becsülik, hogy a közeljövőben több tízezer lakás lép ki a távfűtésből. "A legtöbb megkeresés Budapestről érkezik, de Sátoraljaújhely, Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Szolnok, Pécs, Gyöngyös és Esztergom is szerepel a listánkon" – mondta.

Folyamatosan volt érdeklődés az elmúlt években is, nem most és nem attól vált élővé az igény, hogy az AB jogilag is lehetővé tette a leválást, mondja ugyanakkor Balkó Imre, a Hu-Ray Kft. illetékese. Szerinte a jogszabályi tiltás eddig sem aggasztotta a társasházakat, a korábbi években, a rendeletek ellenére is volt már számos leválás, és rengeteg olyan új ház épült, amely a távhővezeték kétszáz méteres körzetében van, azaz elvileg be kellett volna kapcsolni a távfűtés rendszerében, ám ez fel sem merült a kivitelezőkben.

A tömeges érdeklődés nem csoda: az országban több mint 640 ezer, jellemzően panel- vagy egyéb iparosított technológiával épült házban lévő távfűtéses lakás van, ezekben nagyjából 1,4 millió ember él. Budapesten nagyjából 240 ezer távfűtéses otthon van, 11 vidéki városban – Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Dunaújváros, Pécs, Székesfehérvár, Tatabánya, Győr és Szombathely – városonként további 10-30 ezer, de van további több mint hetven település, ahol szintén használnak távfűtést.

Eltántoríthatnak

Magyarországon nincs precedensjog, vagyis a budapesti vagy a miskolci rendelet megsemmisítése nem jelenti automatikusan más városok azokkal egyébként megegyező tartalmú rendeletének megsemmisítését – mondja Schneider István, a szigethalmi székhelyű Schneider Energy vezetője. Amit a szintén több sikeres dunántúli és fővárosi távhős leválást lebonyolító cég vezetője azért tart aggasztónak, mert szerinte ez a helyzet alkalmas arra, hogy – bár csak ideiglenesen – eltántorítsa a váltástól a bizonytalankodókat. Ugyanakkor azt mondja, a lakóknak az AB döntése legalább annyiban segíthet, hogy versenyhelyzetbe kényszeríti a szerinte elavult technológiát használó, és messze nem hatékonyan működő távhőszolgáltatókat.

Váltani minél előbb érdemes – állítják, persze nem meglepő módon, az ezzel foglalkozó cégeknél. A különböző vállalkozásoknál egyöntetűen azt mondják, hogy a beruházás, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban valósítják meg, 3-5 év alatt megtérül. Vagyis akik a leválások első hullámában, a rendszerváltás környékén léptek ki a távfűtésből, már bőven pluszban vannak, míg azok, akik most készülnek erre, még évekig várhatnak arra, hogy a beruházásuk nyerőbe forduljon, mondják a cégeknél.

Schneider István konkrét példát is említ: egy tapolcai társasházi rendszerben, amelyet az átállás után napkollektorokkal is felszereltek a melegvíz ellátására, lakásonként havi 15 600 forintra jön ki az átlagos havi díj. Ez első hallásra soknak tűnik ugyan, ám ebben a fűtési költség és a melegvíz előállításának hődíja mellett már a víz- és a csatornadíj is benne van. A díjból emellett képeznek egy olyan alapot is, amelyből később az új fűtési rendszer karbantartására költhetnek, hogy ez ne jelentsen pluszköltséget a lakóközösségnek.

Később kell kifizetni

A társasházakat a legtöbb cég azzal is kecsegteti, hogy az átállás semmiféle pluszköltséggel nem jár, mert a beruházás költségét a következő évek kisebb energiaszámlájából lehet megtakarítani."Tartunk egy helyszíni felmérést, adunk egy árajánlatot, tartunk egy lakossági tájékoztatót, mindezt ingyenesen. Majd ha a közgyűlés döntött a leválásról – ehhez a törvény szerint a lakástulajdonosok négyötödének támogatása kell –, mi vagyunk a tervezők, a mi feladatunk a finanszírozás és a kivitelezés is" – sorolta Farkas Zsolt.

Ebben a konsrukcióban a költségeket a lakók az átállást követő években fizetik meg. A legtöbb cégnél úgy kalkulálnak, hogy bár a lakók már ekkor is kevesebbet fizetnek, mint a távhős időszakban, de többet, mint a tényleges energiaszámlájuk, hogy megfizethessék a beruházást. "Amikor ez az időszak véget ér, akár 40-50 százalékkal is alacsonyabb lehet a számla, mint a távhős volt" – mondják a cégek szakértői. Schneider István ezt azzal fejelte meg, hogy a váltás a lakás értékét önmagában is megnöveli, "akik próbáltak már panelt eladni vagy kiadni, tudják, hogy a távhő sok érdeklődőt elriaszt".

A modell a Schneider Energynél, valamint a leválásokkal foglalkozó első magyarországi cégnél, a Slant-Fin-Blue Danube Hungary Kft.-nél is hasonló, az Index által megkérdezett cégek közül csak a Hu-Ray ajánl hitelfelvételes konstrukciót (bár a lakók itt is ugyanúgy az átállás után fizetnek, csak nem a cégnek, hanem a banknak). A megtérülési időre a cégek jellemzően 3-5 évet mondanak. Ezt azonban alapvetően két tényező is befolyásolhatja: egyfelől az, hogy az átállás után elvégzik-e az épület utólagos hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét, másfelől az, hogy milyen fűtési technológiára váltják le a távhőt.

Gáz, nap, pellet

A vállalkozások többsége a gázkazánokat részesíti előnyben, de például a Home Projekt neves magyarországi egyetemekkel vizsgálja meg, milyen fűtési módozatra érdemes váltani, "és ez a legtöbbször már megújuló energia". A legtöbbször a pelletet ajánlják, Budapesten már három kerületben van olyan ház, ahol ilyen technológiát használnak. A Schneider és Slant-Fin-Blue Danube a napenergiával kombinált gázhasználatot javasolja, bár erről az utóbbi cég illetékese,.Tábori Tibor azt mondta: a megtérülési ideje akár 8 év is lehet, ha a váltás nem jár együtt panelfelújítással (ugyanakkor Farkas Zsolt szerint egy pelletkazán beszerelése akár 3 év alatt is kifizetődővé válhat).

"Amikor a társasházi döntés megszületik, onnantól 3-4 hét alatt megvagyunk" – mondta Farkas arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tart a leváláshoz szükséges munka (a gyorsaságot részben az okozza, hogy más cégekkel szemben a csöveket és radiátorokat nem cserélik). A teljes folyamat a helyzetfelméréstől és az első tájékoztatótól kezdve 4-5 hónapot vehet igénybe.

"Ha a ház gyorsan dönt, akkor a megvalósulás a tervezés kezdetétől maximum 5-6 hónap, feltéve, hogy a gázszolgáltató tud megfelelő gázkapacitást biztosítani" – mondta Schneider István, hozzátéve: most is van olyan házuk, ahol már csak a gázszolgáltatókra várnak. Ez utóbbi fontosságát minden cégnél kiemelték, mondván: bár a gázpiaci liberalizáció jogilag megtörtént, a helyzetet nehezíti, hogy a technológiát egy területen továbbra is csak egy szolgáltató működteti.

Az átállásra egyes cégeknél csak a fűtési szezonon kívül van lehetőség, de vannak olyan technológiák is, amelyek ezt télen-nyáron lehetővé teszik. Vannak ugyanakkor cégek – ilyen például a Slant-Fin-Blue Danube –, amelyek a jellemzően elöregedett csöveket és radiátorokat is lecserélik, ezek természetesen csak a fűtési szezonon kívül tudják megoldani a váltást. Ez azért fontos, mert a cégeknél az elmúlt hetekben nagyon sokan jelentkeztek, így sokan felkészülhetnek arra, hogy ha későn ébrednek, az idei fűtési szezont még a távhővel kell végigcsinálniuk.

Főtáv: A legolcsóbb lesz a távhő

A távhőszolgáltatók, nem meglepő módon, gyorsan reagáltak az AB döntésére: a Főtáv a határozat nyilvánosságra hozatalát követő napon kiadott egy sajtóközleményt, mely szerint "a közeljövőben a távfűtés lehet a legolcsóbb fűtési mód Budapesten" (sajnos a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének több napos vidéki konferenciája miatt a szervezetnél egyetlen nyilatkozattételre jogosult illetékessel sem tudtunk beszélni).

A Főtáv szerint azért a távfűtés lesz a legolcsóbb, mert például a távhő áfája 18 százalékra csökken, míg a gázé 25 százalékra fog nőni, és a fogyasztók idén még biztosan igénybe vehetik az 1100 forintos alanyi támogatást (ezt minden távhős háztartás havonta kapja, a Robin Hood néven ismertté vált, az energiacégeket sújtó adóból). A Főtáv szerint az is várható, hogy a távhőszolgáltatók hamarosan olcsóbban kapják a gázt, "így várhatóan a távhőszolgáltatás díja a gázfűtéssel szemben nagyobb mértékben fog csökkeni".

A cég szerint"a távhőszolgáltatás versenyképes fűtési mód", és a "a távhőről való leválás sem a fogyasztó, sem az ország számára nem megtérülő beruházás". A társaság közleménye arról is ír, hogy "a költségcsökkentéshez az energiatakarékosságon, a korszerűsítésen keresztül vezet az út", és "a távhőszolgáltatás a város és az ország szempontjából hasznos, fejlesztése környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontból indokolt".

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?