Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

A lettek megint húznak egyet a nadrágszíjon

2009.06.09. 09:47 Módosítva: 2009.06.09. 10:04
A lett kormány ma tárgyal egy újabb, 500 millió lat (200 milliárd forintot meghaladó) értékű költségvetési megszorításról. Elemzők szerint amennyiben ezt elfogadják, akkor Lettország közelebb kerülhet az IMF-hitel következő részletének lehívásához. A hír a forintot is beerősítette.

Múlt héten egy sikertelen lett kötvénykibocsátás láttán erősödtek fel azok a spekulációk, hogy a balti ország államcsődöt jelent, vagy jelentősen, akár 20-40 százalékkal is leértékelheti a latot, ha nem jut hozzá az IMF-hitel következő részéhez. A lettek bő egy hónapja már a Valutaalap jóindulatát elnyerték azzal, hogy jelentős költségvetési kiigazítást hajtottak végre, ennek láttán az IMF belement a korábbi megállapodásban rögzítettnél nagyobb államháztartási hiányba a vártnál is mélyebb recessziót érzékelve. Lettország azonban a mostani hírek szerint az egy hónapja rögzített hiánycélt sem tudja tartani, még további költségvetési megszorítások árán sem, így pedig ismét az IMF jóindulatára van utalva.

A most kilátásba helyezett kiadácsökkentő intézkedések nagyon komoly megszorítást jelentenek – nyilatkozta a Bloombergnek Lars Christensen, a Danske Bank feltörekvő piaci részlegének vezető elemzője. A bank szekértője szerint ezért a Nemzetközi Valutaalaptól várt következő hitel részletének lehívására nagyobb az esély, mint pénteken volt.

Óvatosan optimisták az elemzők

Miután az európai parlamenti választásoknak vége, fennáll annak a lehetősége, hogy Lettország gyorsan elfogadja a tervezett újabb kiadáscsökkentő lépéseket – véli Aidan Manktelow, az Economist Intelligence Unit elemzője, aki szerint rendkívül hosszú út áll még a lett gazdaság előtt és további megszorításokra is kényszerülhet még idén.

Martin Blum, az UniCredit elemzője kedd reggeli kommentárjában kiemeli, hogy az elkövetkező napokban mérséklődhet az azonnali leértékeléssel kapcsolatos aggodalmak, figyelmeztet azonban, hogy Lettország még közel sincs túl a nehezén.

Martin Blum a tervezett kiadáscsökkentő lépések kapcsán megjegyzi, hogy az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Az 500 millió lat (mai árfolyamon számítva 203 milliárd forint) a nem szociális jellegű kormányzati kiadások 12 százalékát teszi ki, és a radikális megszorítások bejelentése társadalmi ellenállást válthat ki, és fennáll annak a veszélye, hogy a parlamenten nem sikerül átvinni a költségvetési módosító javaslatokat. Nem világos továbbá az sem, hogy a módosító javaslatok képesek lesznek-e pályán tartani a költségvetést – írja Martin Blum, aki szerint a defláció újabb bevételkiesést jelent majd 2010-re.

A SEB elemzői reggeli jelentésükben szintén azt emelik ki, hogy Lettország közelebb került ahhoz, hogy megállapodjon az EU-val és IMF-fel, miután a GDP-arányában 3 százalékos megszorítást jelentett be. Almunia, az EU pénzügyi biztosa ugyanis még tegnap este jelezte, hogy az unió készen áll kiutalni a hitel következő részletét, ha a költségvetési módosításokat elfogadja a parlament.

A forintot is beerősítette a lett hír

Lettországról ma reggel érkező hírek a forint árfolyamára is jótékony hatást gyakoroltak. Kora reggel 286 forint felett jártak az eurójegyzések, ám 8 óra után nem sokkal 284 alá erősödött a forint. Szakértők a két egységnyi felértékelődés hátterében elsősorban a lett hatást látják, és azt, hogy a világ pénzpiacain tegnap este kicsit javult a hangulat. Ezt a ma reggel megjelent hazai statisztikai adat sem tudta semmissé tenni: az első negyedévben az előzetesen közöltnél is nagyobb, 6,1 százalékos volt a magyar gazdaság visszaesése.

De hogy jutottak ide a lettek?

De hogyan is válhatott Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a kontinens leggyorsabban zsugorodó gazdaságává? Erről közöl egyfajta tanmesét a brit Financial Times.

A lap szerint a következő módon érték el ezt Rigában: szabadjára engedték az inflációt, nyakig eladósodtak, többet importáltak, mint exportáltak, ingatlanspekulációra épülő gazdaságot hoztak létre, nem tettek pénzt félre a rossz időkre és egy erős valutához kötötték a sajátjukat.

A lettek olcsó pénzből vettek drága német autókat és egymás után húzták fel a lakóparkokat, amiket mára nem tudnak befejezni vagy eladni. A lap által megkérdezett bankvezérek a politikusokat okolják, mert figyelmeztették őket: ne hagyják túlhevülni a gazdaságot, de azt állítják, hogy azok nem hallgattak rájuk. Az ingatlanlufi kipukkadt, és a lett lett Európa a válság által legjobban sújtott nemzete - írja az FT.