Év végén dől el, lesz-e újabb IMF-hitelünk

2009.06.18. 09:38 Módosítva: 2009.06.18. 11:04
Egyelőre az államadósság idei finanszírozását vizsgáljuk, és "amennyiben a 2010-es finanszírozáshoz újabb forrásokra lenne szüksége az országnak, arról az év vége körül születhet meg a döntés" - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti kirendeltségének vezetője. Irina Ivasenko hozzátette: a magyar félnek kell kezdeményeznie az újabb kölcsön felvételét. A hitelkeret nem teljes felhasználásának lehetőségéről Bajnai Gordon kormányfő beszélt, miközben Orbán Viktor a hitelszerződés meghosszabbítását támogatná.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Ivasenko hangsúlyozta: "mi csak azt a cselekvési programot tudjuk értékelni, amit a kormány elénk tesz" (az államháztartási kiigazítás érdekében). "Nem diktálhatunk minden apró részletet" – jelezte, cáfolva az ezzel ellentétes értelmezéseket például a vagyonadó témájában.

Teljesíthető a hiánycél

Az IMF illetékese szerint az idei évi, májusban másodszor megemelt államháztartási hiánycél teljesíthető. A most kalkulált jövő évi közel 1 százalékos recesszió, illetve a tervezett kormányzati intézkedések maradéktalan teljesítésével "valószínűleg tartható lesz a 2010-re meghatározott deficit" – reagált a hiánycél esetleges elvétésével kapcsolatos jóslatokra.

Ivasenko megjegyezte, hogy a budapesti iroda a hitelprogram ellenőrzéséhez, a magyarországi folyamatok megértéséhez nyújt segítséget, és többek között kiemelten figyeli, hogy a tervezett kormányzati lépéseket valóban elfogadja-e a parlament. "Mindenképpen növelni kell az ország iránti bizalmat, helyre kell állítani az egyensúlyt" - hangsúlyozta a budapesti irodavezető. Majd hozzátette: "Az új adóintézkedések szerintünk jó irányba mutatnak, mert csökkenti a munkára rakódó adóterheket. Ha a gazdaság újra növekedési pályára áll, és nagyobb lesz a pénzügyi mozgástér, akkor jelentősebb adóreformra is nyílik lehetőség".

Csak óvatosan a kamatokkal

Az IMF kész tárgyalni

Magyarország tartja a szigorú fiskális politikát, hogy visszaszerezze a befektetők bizalmát, visszatérjen a gazdasági növekedéshez és stabilizálja a forint árfolyamát - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Dow Jones hírügynökségnek.

A Dow Jones amerikai gazdasági hírügynökség nyilatkozva Bajnai Gordon miniszterelnök kijelentette: Magyarországnak muszáj visszaszereznie a befektetők bizalmát. Ennek érdekében, és azért, hogy az ország kinője az adósságait, féken kell tartanunk a költségvetési hiányt, és a lehető leghamarabb csatlakozni kell az euróövezethez. A miniszterelnök elmondta: Az IMF-EU-kölcsön biztonsági öv szélsőséges helyzetekre. Ha újra vis major helyzet áll elő a pénzügyi piacokon, akkor előfordulhat, hogy Magyarországnak folytatnia kell az IMF-EU-programot. Ebben a kérdésben van időnk a döntés meghozatalára, ez valamikor ősszel lesz esedékes, amikor már látjuk, hogy miként alakulnak a piaci folyamatok.

A kormányfő elmondta, hogy a legutóbbi tárgyalások során az IMF kifejezésre jutatta megelégedését Magyarország teljesítményével kapcsolatban, és bizalommal tekint a magyar gazdasági programra. Az IMF azt is jelezte, hogy kész tárgyalni a kölcsön kiterjesztéséről az elérhetőség, vagy szükség esetén az összeg tekintetében - mondta Bajnai Gordon. (Inforádió)

"A magyar gazdaság sérülékeny, és az országnak arra van szüksége, hogy fenntartsa a pénzügyi stabilitást... ezért a Magyar Nemzeti Banknak óvatos kamatpolitikát kell folytatnia" – jelentette ki az IMF szakértője. Az elmúlt napokban megélénkült a vita arról, hogy van-e lehetőség Magyarországon jegybanki kamatcsökketnésekre rövid távon.

Ivasenko hozzátette: az MNB-nek egyszerre több szempontot is figyelembe kell vennie: "figyelnie kell az inflációt, a gazdasági növekedést és a forint árfolyamának mozgását".

Reális félelem

"Tavaly októberben Magyarország borzasztóan rossz helyzetben volt, egyrészt eladósodottsága, másrészt a befektetői környezet romlása miatt. Hazájukat kizárták a pénzpiacokról. Reális volt a félelem, hogy az ország nem tudja megújítani a hiteleit, nem tudja törleszteni a lejáró adósságát" – írta le az interjúban a tavaly őszi helyzetet Irina Ivasenko.

Arra a felvetésre, hogy mégsem kellett volna az IMF-től hitelt felvenni, elmondta: "Ha Magyarország nem vette volna fel az általunk [és az Európai Bizottság által] nyújtott kölcsönt, akkor még rosszabb helyzetbe került volna. A jegybank devizatartalékai nem lettek volna elegendőek a probléma kezelésére".

Mostanáig a közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból mintegy 13 milliárd eurót hívott le hazánk, amelynek fel nem használt része az MNB devizatartalékait gyarapítja.

A pénzükre várnak, és mennek

"Az IMF jelenleg 82 irodát tart fent a világon azokban az országokban, ahol a hitelprogramjaink futnak. A budapesti iroda (májusi) megnyitása tehát a megszokott hitelezési eljárás része, a negyedévente esedékes felülvizsgálatot is könnyebb így elvégezni" - indokolta a budapesti irodanyitással kapcsolatos kétkedő hangokat az IMF illetékese. Emlékeztetett rá, hogy jelen állás szerint jövő tavasszal lejár a hitelszerződés és kezdődik a törlesztési periódus.

Mivel az IMF megváltoztatta általános hitelezési gyakorlatát, így már van lehetősége az egyes országoknak előtörlesztésre. "Az tehát, hogy Magyarországon mikor zár be az IMF-iroda, nagyban függ a kormány, az ország teljesítőképességétől. Minél előbb kapjuk vissza a pénzünket, annál előbb távozunk." - jelentette ki.