Eszter, Eliza
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Lemondott a pénzügyi felügyelet elnöke

2009.06.18. 14:07 Módosítva: 2009.06.18. 16:05
Távozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének éléről Farkas István, a felügyeleti tanács elnöke. Hivatalosan azért, mert szervezetirányítási nézetkülönbség alakult ki a pénzügyminisztériummal. Elképzelhető, hogy lesznek vezetők, akár a négytagú felügyeleti tanácsból is, akik követik példáját. A PSZÁF számlájára több hibát írnak a piaci szereplők, elemzők.
Farkas István
Farkas István

Lemondott Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke – értesült az Index. A hivatalos indoklás szerint közte és a Pénzügyminisztérium között szervezetirányítási nézetkülönbség alakult ki.

Budai Bernadett kormányszóvivő délután, megerősítve értesülésünket, bejelentette: Farkas István lemondását Bajnai Gordon miniszterelnök július 1-jei hatállyal elfogadta. A kormányfő megköszönte Farkas eddigi munkáját, amit nagyra értékel, de a PSZÁF átalakításához, valamint működésének megváltoztatásához új vezetőre van szükség – mondta a szóvivő.

Könnyen lehet, hogy Farkas távozásával lavina indul meg a PSZÁF-nál és az intézmény vezetői kara követi Farkas példáját. A felügyeletnél kettős vezetés van jelenleg: az operatív irányítást a főigazgató és a két főigazgató-helyettes – Varga Csaba, Erdős Mihály, Schiffer Péter – látja el.

A pénzügyi felügyeleti jogokat a felügyeleti tanács gyakorolja, ez a PSZÁF legfőbb döntéshozó szerve.Tagjai a most lemondott elnök mellett Király László György, Asztalos László György, Miklós Gábor és Náray László.

A négy tanácstagból háromnak van bankos, illetve biztosítós múltja: Asztalos az MKB elnökhelyettese, az Állami Biztosító, majd a Budapest Bank felügyelőbizottságának tagja volt. Miklós Gábor több mint harminc évet töltött az MKB-nál, 1988 és 2004 között vezérigazgató-helyettes volt, míg Náray, igaz, csak egy évig, a Jelzálogbank igazgatóságának tagja volt. Szintén komoly bankármúltja van a távozó Farkasnak: egyebek mellett ügyvezető igazgató volt az ING-nél, vezérigazgató a HSBC Befektetési Szolgáltatónál és a Citibanknál.

Miben hibáztak?

A PSZÁF-ot az utóbbi hónapokban több éles bírálat is érte. Szemben a legtöbb európai országgal, a bankok feletti felügyeleti jogok nálunk nem a jegybank hatáskörébe tartoznak. Ezért a PSZÁF feladata lenne a prudens banki működés kikényszerítése, a túlzott kockázatvállalás megakadályozása.

A PSZÁF azonban nem lépett fel erélyesen a túlzottan felfutott devizahitelezéssel szemben, a bankrendszer komoly kockázatokat halmozott fel (miközben például a szomszédos Szerbiában a bankfelügyeleti feladatot is betöltő jegybank különböző adminisztratív eszközökkel korlátozta a devizaalapú hitelek elburjánzását, például előírta, hogy az ilyen hitelre 25 százalékkal több tőkét kell fordítaniuk a bankoknak, mintha saját valutában venne fel kölcsönt).

Az Index információi szerint az utóbbi hetekben, hónapokban szélesebb körökben is elfogadottá vált a piaci elemzők, befektetők és más pénzügyi szereplők körében nyílt titokként terjedő vélemény, hogy a pénzügyi felügyelet túlságosan elnézően bánik a bankokkal. Piaci körökben már régóta beszélnek arról, hogy a PSZÁF vezetői nem lépnek fel erélyesen akkor sem a hitelintézetek túlzottan kockázatos, veszélyes lépéseivel szemben, ha azt egyébként indokolt lenne megtenni.

Kifogásolták a felügyeletnek azt a gyakorlatát is, hogy alacsony, mindössze néhány milliós bírságokat szabott ki a pénzintézetekre az ügyfélpanaszok nyomán indított eljárásokban (a pénzügyi fogyasztóvédelem ugyanis a PSZÁF, és nem a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatásköre). Az elmúlt években egyetlen ügy végződött tízmilliós bírsággal, a többi 2-6 millió közöttiekkel.

Bénáztak, megremegett a forint

Ugyancsak a PSZÁF számlájára írható egy idén március elején történt súlyos hiba. Március 4-én, a pénzügyi világválság tombolásának kellős közepén a régiós pénzügyi felügyeletek (javarészt az adott ország jegybankja, ám Magyarország esetében – a fent leírtaknak megfelelően – a PSZÁF) tanácskozást folytattak.

A tanácskozás után közös közleményt adott ki a cseh, a lengyel, a román, a bolgár és a szlovák pénzügyi felügyelet: ebben azt hangsúlyozzák, nem lehet a régiós országokat egy kalap alá venni, minden ország eltérő kihívásokkal küzd, de felügyeleteik és kormányaik felelősek a megfelelő intézkedések meghozataláért.

A közleményt nem írta alá a PSZÁF. Ez pedig olaj volt a tűzre az amúgy is ideges befektetői hangulatban: a piaci befektetők úgy értették, hogy a régiós országok így próbálnak elhatárolódni a súlyosabb gazdasági problémákkal küszködő Magyarországtól. A forint ezekben a veszélyes napokban pedig levált a régiós devizáktól, sokkal intenzívebb gyengülésbe kezdett.

A helyzetet azzal igyekezett menteni a PSZÁF, hogy közzétette, ők is aláírták a közös nyilatkozatot. Valójában azonban csak később, ballépésükkel szembesülve csatlakoztak be a közös nyilatkozatba.

Ingatlanalapok: vitatott felfüggesztés

Tavaly november 7-én a PSZÁF felfüggesztette az ingatlanalapok működését. Tette mindezt azért, mert jelentős tőkekivonás indult meg az alapokból, miután a betéti kamatok – különösen az októberi rendkívüli kamatemelés után – és az állampapírpiaci hozamok megugrása a kisbefektetőket és az intézményi befektetőket is más megtakarítások felé terelték.

A PSZÁF a határozat meghozatala előtt több állami hatósággal, illetve alapkezelőkkel is egyeztetett. A megbeszéléseken kiderült, hogy a szakma is megosztott, sőt, az Index azóta sem cáfolt információi szerint több alapkezelő mellett a Magyar Nemzeti Bank is ellenezte a felfüggesztésről szóló döntést. A PSZÁF lépésére reagálva, igaz, csak idén márciusban, feljelentést tett a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége, mondván: a felügyelet az egyik pénzintézet határozott nyomására hozta meg tavaly novemberi döntését az ingatlanalapok felfüggesztéséről.

Támadások kereszttüzében

A PSZÁF-ot egyébként az elmúlt bő egy hónapban többször is támadták. Volt olyan pletyka, hogy a kormányzatnak nem lenne ellenére, ha a PSZÁF-ot beolvasztanák az MNB-be, és így a többi régiós és más európai országokhoz hasonlóan a jegybankba kerülne a pénzügyi felügyeleti jogok gyakorlása. Kormányközeli forrásaink ezt nem erősítették meg.

Nemrégen egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amelynek elfogadásakor lehetővé válna a felügyeleti díjak elvonhatósága. Erre reagálva a PSZÁF-nál az mondták: ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés megsemmisítéséért.

Két napja a parlament gazdasági bizottságán keresztül lényegében a kormány adott be egy olyan módosító indítványt (pdf) egy, a parlament előtt heverő törvényjavaslathoz, amelynek elfogadása után nyolc nappal megszűnne a jelenlegi PSZÁF-elnöknek, a felügyeleti tanács négy másik tagjának, a főigazgatónak és két helyettesének megbízatása. A felügyeleti jogokat pedig egyszemélyben a PSZÁF elnöke gyakorolná, nem lenne szükség felügyeleti tanácsra, az operatív irányítást pedig két elnökhelyettes látná el.

A kormány tervéről az aznap ülésező költségvetési és pénzügyi bizottság szocialista tagja nem tudtak, és hevesen tiltakoztak is a módosító indítvánnyal szemben, azt javasolták, a kérdést őszre halasszák el. A pénzügyi ügyekben első helyen illetékes költségvetési és pénzügyi bizottságban az ellenzéki képviselők sem támogatták az indítványt, a javaslatra egyetlen egy igen szavazat sem érkezett, ellenben huszan ellenezték, kilencen pedig tartózkodtak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!