3+1 pofont kapott a kormány az adócsomag és a vagyonadó szavazásán

2009.06.22. 20:12 Módosítva: 2009.06.23. 07:08
Háromszor fricskázták meg a kormányt a képviselők a 2010-es adócsomag mai legfontosabb szavazásán, és egyszer a vagyonadóról szóló törvény esetében is beleköptek a levesbe. A kormány szája íze szerint viszont rögzítették a 2011-es szja-táblát, adómentességi határokat állapítottak meg egyes béren kívüli juttatásokra, félig-meddig megoldották az összeszámítást a vagyonadónál, cserébe pedig egy csökkentett adómértéket is behoztak a képviselők.

Ma tartották a parlamentben a 2010-es adócsomag és a tőle különszedett vagyonadótörvény legfontosabb szavazását, amikor is a honatyák a két törvényhez benyújtott módosító indítványokról határoztak. A szavazás után már csak az van hátra, hogy a kormány átvezesse a törvényjavaslatokon a ma többséget kapott javaslatokat, és jövő hétfőn az Országgyűlés megejtse a törvényjavaslatok zárószavazását. Azon egyetlen gombnyomással fognak dönteni az adó-salátatörvényről és a vagyonadóról, ezért azt a szavazást nagy eséllyel formalitásnak lehet tekinteni. Igaz, azt nem lehet kizárni teljes bizonyossággal, hogy ne jöjjön valami közbe, de annak az esélye most elhanyagolhatónan tűnik. Már csak azért is, mivel a törvények el nem fogadása esetén egyenes út vezetne az előrehozott választásokhoz, arról pedig a szocialisták az adótörvények szavazása után öt nappal határozhatnak legkorábban.

Háromszor húzták keresztbe a kormány tervét

A 2010-es adócsomag módosító indítványaiból három olyan is többséget kapott a parlamentben, amely egyáltalán nem nyerte el a kormány tetszését. Így a kormány akarata ellenére megmarad az őstermelői adókedvezmény jövőre is.

Ám az SZDSZ-es javaslat elbukott

Az SZDSZ azt szerette volna, hogy a helyi iparűzési adó rendszerén semmi ne változzon, azt továbbra is a helyi önkormányzatok szedjék be.

Az erre vonatkozó javaslatukról külön szavazást is kezdeményeztek, ám a szocialisták, két független honatyával megtámogatva, elegendőek voltak az indítvány leszavazásához, hiába is állt az SZDSZ mellé ebben az ügyben a Fidesz, a KDNP és néhány független képviselő. Vagyis a helyi iparűzési adót a kormány akaratának megfelelően az APEH fogja beszedni, de az összeget továbbutalja a helyi önkormányzatoknak.

Egy másik beszavazott indítvány értelmében eltörlik azt a megkötést, hogy a közbeszerzésekben közreműködő vállalkozói lánc tagjai csak akkor fizethetnek 100 ezer forintnál nagyobb összeget alvállalkozóiknak, ha azok fel tudnak mutatni egy úgynevezett nullás igazolást, vagyis bizonyítani tudják, hogy nincs köztartozásuk. (Ezt a passzust másfél éve iktatták jogszabályba, ám annak életbe lépését egyszer már kitolták, most pedig valamiért el is törölték a bevezetésekor a kifehérítés célzatával behozott paragrafust.)

A kormány ellenkezését semmibe véve a honatyák többsége zöld utat adott annak az indítványnak is, amelynek értelmében csak áfás számla felmutatása esetén téríti meg a biztosító a kárt szenvedett autó javíttatásának költségét.

2011-es szja-tábla

Az adócsomaghoz több a kormánynak is tetsző módosítást is megszavazott az Országgyűlés, pontosabban a szocialisták és szabad demokraták biztosították a többséget. Furcsa mód azonban két nagy hatású korrekció nem is a 2010-es évet érinti. Idén augusztustól 18 százalékos áfakulcs vonatkozik a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra, így ez a szolgáltatás a normál áfakörből a kedvezményesbe kerül.

Ennél is jóval nagyobb jelentőségű, főként politikai vetülete miatt, az a - egyébként az SZDSZ frakcióvezetője, Kóka János által jegyzett - módosító indítvány, amely a 2011-es személyijövedelemadó-táblát kőbe vési. Eszerint 2011-ben 15 millió forintig 17 százalékos lesz az szja-kulcs, és csak a 15 millió forint feletti adóalaprész után kell 32 százalékos szja-t leróni. (Az adóalap a járulékkal növelt bruttó bér.) Emlékeztetőül: ha a jövő hétfői szavazáson a parlament többsége rábólint az adócsomagra, akkor 2010-ben 5 millió forintig lesz 17 százalékos az szja-kulcs, afelett jön be a 32 százalékos adómérték.

Kedvezményes adózású béren kívüli juttatások

Kisebb módosítások

Adómentes lesz havi legfeljebb 100 ezer forint értékig az üzemanyag-megtakarítás. Pontosítják az ellenőrzött külföldi társaság és a bejelentett részesedés szabályait. Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből le lehet vonni a vagyonadóként megfizetett összeget.

Kimondják azt, hogy azoknál az újépítésű lakásoknál, amelyeknél a szerződést idén július 1-je előtt megkötötték, azoknál 20 százalékos áfát kell felszámítani,nem pedig 25 százalékosat.

Mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az autók után az a cég, amely lényegében autókereskedelemmel foglalkozik, vagyis amelynek a nettó árbevételében legalább 50 százalékos részarányt képvisel az autóértékesítésből származó bevétel.

Találunk jelentősebb átengedett 2010-es évet érintő módosító javaslatokat is. A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott egyeztetések után állt elő egy kompromisszumos javaslattal bizonyos béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatása tekintetében. (A kedvezményes a béren kívüli juttatások normál adóztatásához képest értendő, mivel a főszabály szerint a béren kívüli, természetbeni juttatások után 54 százalékos szja-t fizet a munkáltató, kifizető, és a szja-val növelt alap után még 27 százalékos járulékot is kivetnek a juttatásokra. Ám a mai állapothoz képest szigorítás következik be a béren kívüli juttatásoknál, hiszen alig lesz olyan juttatás, amelynek adómentessége megmarad.)

A képviselők többsége jóváhagyta azt, hogy az üdülési csekk a minimálbér mértékéig adózzon kedvezményesen, 25 százalékos szja-val (de kikötik azt, hogy az üdülési csekket csak üdülési és művelődési szolgáltatásra lehet felhasználni), a melegétkezési jegy kedvezményes adózású határa havi 18 ezer forint lesz. Az iskolakezdési tám ogatásnál a minimálbér 30 százaléka lesz kedvezményes adózású, a helyi utazási bérlet teljes összegét terheli a normál kulcsnál kisebb, 25 százalékos szja, az iskolai képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszereséig lesz kedvezményes adózású, az önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 30 százalékáig lesz kedvezményes adózású. Ha ezeket a béren kívüli juttatásokat a fent említett határ feletti értékben nyújtja a munkahely a munkavállalónak, akkor a munkahelynek az határ utáni rész után 54 százalékos szja-t kell lerónia, és ezen szja-val növelt alap után még 27 százalékos járulékot is be kell csengetnie az állam felé.

Meglepő lehet ezek után, hogy a munkáltató által átvállalt internetelőfizetési díj teljes összege adó- és így járulékmentes marad.

A parlament többsége rábólintott azokra a részletszabályokra is, amelyeket azért kell megalkotni, mert a helyi iparűzési adót ezentúl az APEH-nek kell bevallani és az állami adóhatóság is szedi be, de az adó összegét visszaosztja a helyi önkormányzatoknak az utolsó fillérig. A helyi önkormányzatoknak megmarad az a joga, hogy könnyítést adjon. Az adóhivatal az adó összegét megelőlegezi, mivel nem az adó beérkezése után, hanem az adó bevallására rendelkezésre álló határidő előtti munkanappal már utalja a kalkulált summát a helyi önkormányzatok számlájára.

A kormány kezdeményezésre a helyi iparűzési adó alapjából le lehet majd vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, fejlesztés költségét.

Kamatmentes vagyonadó-felfüggesztés

A vagyonadó-törvénynél is kapott egy kisebb pofont a kormány. A nyugdíjasok, munkanélküliek, kiskorú örökösök a vagyonadó szabályai szerint adófelfüggesztést kapnak, ami annyit takar, hogy bár az adót felszámítják, de azt bizonyos ideig nem kell megfizetni. A kormány a felfüggesztés idejére kamatot számított volna fel, hiszen kamat felszámítása nélkül lényegében az adófelfüggesztés egy állam által az adóalanynak adott kamatmentes kölcsönnek felel meg. A képviselők azonban jobbnak látták, hogy a felfüggesztés idején mégse ketyegjen a taxióra, ne terheljék kamattal a felfüggesztett adót.

Félig-meddig összeszámítják a lakásokat

A többi, MSZP-s és SZDSZ-es szavazatokkal elfogadott módosító indítvány a kormány szája íze szerinti. Így ha valakinek több lakása van, akkor az a lakóingatlan, amelyben életvitelszerűen és lakcímnyilvántartás szerint lakik, csak akkor mentesül a vagyonadó alól, ha 30 millió forint alatti értéket képvisel a lakás. A második lakás csak akkor mentesül a vagyonadó alól, ha értéke nem éri el a 15 millió forintot, a harmadik és minden további lakás után pedig korlátok nélkül adót kell fizetni. Erről nemrég írtunk.

Az összeszámítás ilyen módon való megoldásáért cserébe egy csökkentett kulcsot hoz be a kabinet. 30 millió forintig nem 0,35, hanem 0,25 százalékos lesz a vagyonadó, a 30 millió forint feletti rész után a kormány eredeti törvényjavaslatához hasonlóan 0,35, az 50 millió feletti rész után pedig 0,5 százalékos lesz a vagyonadó kulcsa.

A szakszervezeti üdülők után egyáltalán nem kell vagyonadót fizetni.