Meglepően sok pénzük van a magyaroknak

2009.06.25. 05:26
A régió több országában mínuszba csúszott a háztartások megtakarítása, vagyis több pénzt élnek fel, mint amennyit félre tudnak tenni. Nálunk a GDP 2 százalékán van a megtakarítási szint, bár azt az ezredforduló óta mindig lejjebb viszi valami: előbb a lakáshitelezés felfutása, utóbb a megszorítások.

Régiós összehasonlításban magasnak számít a magyar megtakarítási szint - állította Antal Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági tanácsadója az ING Alapkezelő által szervezett háttérbeszélgetésen, amelynek témája a válság befektetési magatartásokra gyakorolt hatása volt. A háztartások GDP-arányos nettó megtakarítása az elmúlt években a magyarországi kétszázalékos szinttel szemben több országban is negatív értéket (vagyis finanszírozási igényt) mutatott.

A szakember felidézte, hogy a hazai nettó megtakarítások 2001 és 2004 között a lakáshitelezés felfutása, 2006-ban pedig a költségvetési megszorítás miatt estek jelentősebben vissza. A jövedelem arányában mért fogyasztás azonban mindkét időszakban nemhogy csökkent volna, még meg is ugrott. Magyar sajátosság még, hogy a bruttó megtakarítások és a hitelfelvétel ellentétesen mozog.

A folyamatokat befolyásolja azonban, hogy a magánszemélyeket jelenleg kettős jövedelemsokk éri: a külső kereslet visszaesése mellett kell szembesülniük jelentős megszorításokkal. Az előző fiskális szigor (2006-2007) idején a lakosság érzékelhetően "simított", vagyis a nehézségekre hitelfelvétele növelésével reagált, miközben a bruttó megtakarítás csökkent. Előbbire azonban most a bankok magatartása miatt sincs mód, így a nettó megtakarítások a következő időszakban nőhetnek, a fogyasztás pedig csökkenhet.

A fogyasztások terén a válság előtti szint - derül ki az MNB várakozásait tükröző grafikonból - 2011 végére sem térhet jövedelemarányosan vissza. Az MNB prognózisa szerint egyébként a jelenlegi folyamatokhoz leginkább a háztartások alkalmazkodnak majd. Antal a nemzetközi példák alapján úgy látja, hogy a hitelkínálat hosszabb távon is szűk maradhat, bár az idei első negyedévben már tapasztalt negatív nettó hitelfelvétel (amikor a törlesztés meghaladja az új folyósítást) a harmadik negyedévre megszűnhet.

Az ING 32 országban tavaly az utolsó két hónapban végzett felmérése szerint csak a válaszadók 27 százaléka állt kapcsolatban olyan pénzügyekben jártas személlyel, aki eligazíthatta volna. Globálisan az ügyfelek többsége várakozó álláspontra helyezkedett. Az idén tavasszal Magyarországon végzett hasonló felmérés is ugyanezt mutatta.

Érdemes kiemelni, hogy az ING-nek itthon választ adók között akadt, aki hiteltörlesztő részletének 75 százalékos emelkedéséről számolt be. A pénzintézeteket egyébként nálunk - a nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben - nem felelősöknek, hanem inkább áldozatoknak tartják a lakossági ügyfelek. A biztosítókat pedig egyáltalán nem kapcsolják össze a válsággal, sőt még megbízhatóbbnak gondolják ezeket a társaságokat.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön