Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Kapolyi: Engem nem kérdeztek

2009.06.26. 11:29 Módosítva: 2009.06.26. 17:14
Az MVM belső vizsgálata több olyan, az előző vezetés idején létrejött ügyletet is szabálytalannak talált, amelyeknek közük van Kapolyi László cégeihez. Feljelentések történtek a Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződései, és az MVM által offshore hátterű cégeknek utalt milliárdok ügyében. A pártállam egykori ipari minisztere ma energetikában utazó nagyvállalkozó, az ország egyik leggazdagabb embere, az MTA rendes tagja, az MSZP parlamenti képviselője. Szerinte az őt ért vádak alaptalanok.
Fontosabb részletek
  • Több mint tízmilliárd forint került a tavaly leváltott előző vezetőség, Kocsis István vezérigazgatósága idején a Magyar Villamos Művek Zrt.-től offshore hátterű cégekhez.
  • Az MVM új vezetősége belső vizsgálatot folytatott a kétes ügyletek miatt. A vizsgálat lezárulta után idén április végén büntető feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozóirodánál.
  • A belső vizsgálathoz készült szakértői jelentések egy részét ismeretlenek kiszivárogtatták a sajtónak. Ezek szerint az offshore-ügy felveti a sikkasztás és hűtlen kezelés, illetve orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját.
  • Az Index kiderítette, hogy az MVM-ügyben érintett offshore hátterű cégek Szász András üzletemberhez, az FTC angol befektetőjének budapesti képviselőjéhez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt.
  • Kocsis István és Szász András arra hivatkoznak, hogy az offshore hátterű cégekre az MVM regionális terjeszkedéséről szóló stratégia megvalósításához, balkáni üzletszerzés céljából volt szükség.
  • Az MVM álláspontja szerint viszont semmi sem indokolta a kétes ügyleteket, azok szabálytalanul zajlottak, és jelentős vagyonvesztést okoztak az állami vállalatnak.
 

Igaz, hogy a Kárpát Energo vásárosnaményi erőműberuházására szánt MVM-hitelből fizetett a Vértesi Erőmű tulajdonrészéért?

A Kárpát Energo az indulásnál teljes egészében cégem, a System Consulting tulajdonában volt, ennek az 51 százalékát vette meg tőlem az MVM 2008 februárjában 6,2 milliárd forintért. 2008 májusában írtam alá a Vértesi Erőmű privatizációs szerződését, tehát a vételár megfizetésére egyfelől a Kárpát Energo tulajdonrészéért kapott 6,2 milliárd forint állt rendelkezésemre, másfelől a Vértesi Erőmű áramtermelésére támaszkodva a Merrill Lynchcsel volt egy megállapodásom, ami további ötvenmillió euró hitelt biztosított.

Tehát az az elképzelés, hogy a Kárpát Energo hitele bármiféle szerepet játszott a Vértesi Erőmű megvásárlásában, fikció. Ostobaság ezt feltételezni, hiszen ha ezt a kölcsönt a System nem a Kárpát Energo finanszírozására, hanem a Vértesi Erőmű megvásárlására használta volna fel, akkor utána mit csinált volna a saját erőművével szemben fennálló kötelezettségeivel?

Azért feltételeztek ilyesmit, mert az MVM-nél lezajlott belső vizsgálat kiderítette, hogy a Vértesi Erőmű vételárát a Power Investments II. nevű, offshore hátterű luxemburgi cég fizette ki a System Consulting helyett. Korábban ugyanehhez a céghez került a Kárpát Energo MVM-hitelének egy része is.

Ez nem így van. Az MVM által a vásárosnaményi gázerőmű megvalósítására szánt hitel nagy része valóban az akkor MVM-érdekeltségű Power Investments II. nevű befektetési alapba került, amely részt akart venni a Kárpát Energo finanszírozásában. Ezt az MVM akkori gazdasági igazgatójával, Molnár László úrral láttamoztuk, és ehhez csatlakozott volna a Meinl Bank befektetési alapja, a Meinl International Power.

Kinek a tulajdonában van a Power Investments II?

A Power Investments II. a Kárpát Energo tulajdona volt, majd a tavalyi MVM-koncepcióváltás idején adta el befektetőknek. Azért volt rá szükség, mert még az MVM tőkéje és kölcsöne sem elég a vásárosnaményi beruházás megvalósításához, amelynek a becsült költsége 135 és 195 millió euró között van, a legutolsó becslés szerint 175 millió euró.

Archív kép
Archív kép

Minek tulajdonítja, hogy az MVM-nél lezajlott belső vizsgálat szabálytalannak találta ezt az ügyletet?

Nem tudom, nem ismerem a belső vizsgálat anyagát, és nem is kérdeztek meg róla. Tavaly június 30-ig Kocsis úr volt az MVM vezérigazgatója, és ezután az új vezetés nem kívánta a Power Investments II.-kölcsönt fenntartani. Akkor a cégem, a System Consulting átvállalta ennek a hitelnek a visszafizetését.

Tavaly óta a Kárpát Energo 51 százaléka az MVM tulajdona, és az MVM-leányvállalata, az MVM ERBE Zrt. lett a beruházás fővállalkozója, generáltervezője, generálkivitelezője, vagyis teljes MVM-dominancia valósult meg. Ugyanakkor az MVM új vezetése nem engedélyezett ötvenmillió forintnál nagyobb kifizetéseket, ezért a már csak huszonöt százalékos tulajdonrésszel rendelkező System Consultingnak kellett továbbfinanszíroznia a beruházást, miközben félmilliárdos számlák váltak esedékessé.

Ha mindent visszafizetett az MVM-nek, hogyan lehetséges hogy az MVM könyvvizsgálói most 4,4 milliárd forintos vagyonvesztéssel számolnak a Power Investments II. kölcsönszerződése miatt?

A Power Investments II.-vel való kapcsolat rendezésekor egyfelől pénzbeli visszafizetés, másfelől kölcsönös beszámítások történtek, a keresztkapcsolatok rendezésével a Power Investments II.-ügy a mi felfogásunk és az általunk felkért igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint teljes mértékben rendeződött.

Az MVM ezt másképp látja

Az MVM pénteki közleménye szerint egyáltalán nem voltak rendben az offshore-ügyletek, amelyeknél nem a társaság belső rendjének megfelelően születtek a döntések, és semmi sem indokolta az offshore-technikák igénybevételét. Az MVM-ben nem lelhető fel olyan dokumentum, amely igazolná az ügyletek megalapozottságát vagy a hiányzó összegek felhasználását, közölte pénteken az MVM csoport.

A cikksorozatunkban szereplő offshore cégekről az MVM érdeklődésünkre azt közölte, hogy az Aquifex Limited tartozása – Szász András állításával ellentétben – a határidő lejárta ellenére részben sincs kiegyenlítve, a Decotra által bejegyzett jelzálogjog üzleti értéke kétséges, a Power Investments II.-vel pedig bár valóban történt elszámolás, a teljes követelés rendezésére és kiegyenlítésére még nem került sor.

Miért hiúsult meg a Vértesi Erőmű privatizációja?

Ugyanazért, mint 2003-ban: akkor utólag 4,5 milliárd forintos környezeti kárigényt jelentettek be. Ez nem állt arányban az ügylettel, kölcsönös megegyezés alapján szerződést bontottunk. Most ugyanez történt. A tavaly májusban aláírt szerződésben nem kértünk garanciát a környezeti károkra, mert nem is jeleztek ilyeneket. Boldogan készültem a privatizáció lefolytatására, mikor júliusban legnagyobb meglepetésemre az adatszobában véletlenül olyan dokumentumra bukkantunk, amelyben az szerepelt, hogy a bánhidai erőmű zagytározóját a Nemzeti Vagyontanács engedélyével bevonták a Nemzeti Földalapba, amit abszurdumnak tartok, hiszen egy pernyehányóban még a parlagfű sem nő ki.

A zagytározót a bánhidai hűtőtóval együtt adta el a Nemzeti Vagyonkezelő tizenegymillió forintért Tátrai Miklós vezérigazgató engedélyével, és a kármentesítést 2010 végéig kell elvégezni. Ennek a költsége 3,5 – 3,7 milliárd forint lett volna. Tettem egy ajánlatot egy hárommilliárd forintos kárátalányra, de ezt Tátrai úr elutasította. Időközben lejárt a Merrill Lynch ajánlati határideje is, ezért én sem tudtam befejezni a privatizációt.

Kapolyi újra importálhat ukrán áramot

Az MVM újra vásárol áramot Kapolyi Lászlótól adta hírül a Népszabadság az [origo] nyomán. Az ukrán áramimport fő szállítási lehetőségét ismét a magyar piacra tavaly betört, ukrán állami és magánhátterű Ukrenergy Trade nyerte el, de újra behozatali joghoz jutott Kapolyi László cége is. Az ukrajnai Burstinban megtermelt áram magyarországi behozatalát sokáig kizárólag Kapolyi tartotta a kezében, pozícióját azonban ukrán körök az elmúlt három évben módszeresen kikezdték, így tavaly az év közepétől Kapolyi már nem kapott áramot Burstinból. Most azonban újra talált egy ottani partnert, amely elad neki 250 MW-nyi áramot. Ebből egyelőre 90 MW-t tud behozni.

Mégis azzal vádolják, hogy áramvásárlási szerződéseket kötött a Vértesi Erőmű nevében. Ez igaz?

Az oroszlányi erőmű nem volt abban a műszaki állapotban, és voltak más elkötelezettségei is, ezért előkészítésre kerültek más forrásokból is áramvásárlások, de miután nem kerültem birtokon belülre, ezeket az ajánlati szinten előkészített vásárlásokat nem véglegesítettem, a szerződéseket nem írtam alá. Az áramkereskedőkkel nem álltam kapcsolatban, ezért azt sem tudom, hogy a Vértesi Erőmű mit, miért, mennyit és honnan rendelt meg.

Azóta az is kiderült, hogy a kormány 2008-ban kozmetikázta a Vértesi Erőmű termelési adatait, hogy az több szén-dioxid-kibocsátási kvótához jusson. Ehhez volt köze?

A szerződésben sem szerepelt, és velem a szén-dioxid-kvótáról soha sem beszéltek, nem tudom, hogy milyen elvek alapján történt a kiosztása. Úgyszintén megvolt a meghatározott rendje az úgynevezett szénfillérnek, az Energia Hivatal ezt is közvetlenül az erőművel intézte. Akkor lehetett volna akár a szén-dioxid-kvótánál, akár a szénfilléreknél, akár az áramvásárlási szerződéseknél engem bevonni ebbe a folyamatba, ha be tudtam volna fejezni a privatizációt, és birtokon belül kerültem volna az erőműben.

De mégis, kié a Power Investments II.?

Minek tulajdonítja, hogy az MVM új vezetése belső vizsgálatot folytatott, és feljelentést tett a nevéhez fűződő ügyletek miatt, tettük fel a kérdést az MVM-ügyben érintett offshore cégeket képviselő Szász Andrásnak is.

Szász András: Ha naiv lennék, akkor azt mondanám, hogy az MVM-nél rosszul raktározták el a papírokat. De másfajta célzatosságot látok ebben. Minket nem kérdeztek meg: sem Kocsis Istvánt, sem Kapolyi Lászlót, sem engem, a náluk lévő anyagból a saját elképzelésük szerint állították össze azt a jelentést. Nem gazdasági érdek motiválta, mert ami jó az RWE-nek, az egészen biztos jó lenne az MVM-nek is, nyilvánvaló hogy egészen más szempontok állnak a háttérben.

Az MVM-nél félmilliárd forintos vagyonvesztéssel számolnak a Decotra nevű cég kölcsöne miatt is.

Sz. A.: A Decotra Engineering nevű belgrádi cégben a Power Investments International II. alapnak van tulajdonrésze, ez az MVM-nek is felajánlott különféle erőműprojekteket készíti elő, összesen 6000 megawatt új erőművi kapacitást. A Decotra projektje a Loznicai gázerőmű is, amiről az MVM-ben igazgatósági előterjesztés is született annak idején. A Decotra pillanatnyilag az RWE szerződött partnere.

Az MVM ötmillió euró hitelnyújtást irányzott elő a loznicai erőműprojektre, tehát ez az összeg az előirányzaton belül van. Mivel az igazgatósági döntés csak előkészítési állapotban volt, és a projekt megtartásához pénzre volt szükség, a Decotra jelzálogot adott az erőmű területére, és ez a jelzálog ma is az MVM tulajdona. Tehát nincs szó vagyonvesztésről.

Most kié a Power Investments II?

Sz. A.: A Power Investments II. olyan befektetési alap, amelyet ötven-ötven százalékos arányban alapított az offshore hátterű Meinl Bank és az offshore hátterű Aquifex Limited. Mivel a Power Investments II. érdekelt volt a Kárpát Energo finanszírozásában, a magyar cég is tulajdonrészt vásárolt benne, majd a részvényeseket teljes egészében kivásárolta a System Investment International nevű panamai offshore cég.

A panamai System Investmentnek ki a tulajdonosa?

Sz. A.: Egy befektetőkből álló csoport. Ezt mindenütt a világon titokként kezelik, ezeket az adatokat nem szabad kiadni. A részt vevő bankok minden legális offshore-ügyletben megkövetelik, hogy a befektetés végén természetes magánszemélyeknek kell állniuk, akiknek igazolniuk kell a pénzek eredetét. Ezek az adatok azonban banktitkot képeznek, amit a befektetési alapoknak meg kell őrizniük.

Tehát ön tudja, de nem árulhatja el nekem.

Sz. A.: Igen, aki ilyen adatokat kiad, az többet nem kap megbízást ebben az üzletágban.

Az MNV cáfolja Kapolyit

Interjúnk megjelenése után a Vagyonkezelő közleményben tudatta, hogy szerintük Kapolyi László nem mondott igazat az Indexnek a Vértesi Erőmű meghiúsult privatizációjáról. >>> További részletek

A cikket itt lehet kommentálni

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!