Borzalmas adatok, rekordot döntő forint, megunt prognóziskészítés, harc a devizahitelek ellen

A héten sorra jelentek meg a továbbra is – fogalmazzunk így – bizonytalan gazdasági felépülésről szóló adatok, előrejelzések. A három hónappal ezelőttinél jóval borúlátóbb prognózist adott ki a világgazdaság egészére a Világbank, figyelmeztetve arra, hogy tovább duzzadhat a szegénység és a munkanélküliség, ahogy a tőke elmenekül a fejlődő országokból. A világgazdaság az idén 2,9 százalékkal zsugorodik – véli a Világbank, noha pár hónapja még csak 1,7 százalékos recessziót jósolt. Jövőre – az eddig gondoltnál kisebb – csupán 2 százalékos lehet a növekedés, majd 2011-re várható izmosabb, 3,2 százalékos plusz.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is pesszimistábbá vált, a nemzetközi szervezet szerint a kelet-európai gazdaságok az EU egészével együtt romlanak idén, de jövőre már több keleti tagországban javulás várható. A gazdasági visszaesést 10 százalék fölötti munkanélküliség és duzzadó költségvetési hiányok kísérik és követik, úgyhogy gyors kiigazításra lesz szükség, amint visszatér a gazdasági növekedés, olvasható az OECD szerdán megjelent térségi előrejelzéseinek kommentárjában.

Hétfőn a borongósabb nemzetközi befektetői hangulatban, három fontosabb régiós fejlemény hatására jelentősen nőtt néhány közép-kelet-európai ország piacon árazott csődkockázata. A befektetői figyelem középpontjába ismét visszakerült Lettország, de most már Fehéroroszországra és Bulgáriára is kiemelten figyelnek. Mindez a magyar piacot sem hagyta érintetlenül a hét első felében.

Közben 15 éves csúcsra ugrott az amerikaiak megtakarítása. A megtakarítási ráta hónapok óta tartó emelkedése miatt szinte biztosak lehetünk abban, hogy a válságból való kilábalás igen hosszú időt vesz majd igénybe az Egyesült Államokban. Tekintettel arra, hogy a fogyasztás a GDP 70 százalékát képezi az Egyesült Államokban, a megtakarítási kedv javulása/fogyasztási kedv romlása komoly növekedési áldozatokkal járhat. Éppen ezért az elemzők többsége L alakú növekedési pályára számít, ami azt jelenti, hogy a válságot követő időszakban a gazdasági növekedés tartósan alacsony lesz.

Makrogazdasági oldalról egyetlen biztató fejlemény történt a világon a múlt héten. Bombaként robbant a hír, hogy rendkívül nagy összeggel, 442 milliárd eurónyi 1 százalékos kamatozású, különösen hosszú, 12 hónapos futamidejű hitellel segíti meg az eurózóna 1121 bankját az Európai Központi Bank. Szakértők szerint ez felpörgetheti a hitelezést, jelentősen javul a bankok likviditása.

Valamiért ritkítja az előrejelzés-készítést a PM

A belföldi vonatkozású történések, hírek csak ráerősítettek a borongós összképre. A héten több gazdaságkutató intézet is rontotta korábbi előrejelzését, az eddig gondoltnál nagyobb, igaz, a kormány prongózisához képest még így is kicsit kisebb recessziót jósolva a magyar gazdasági idei teljesítményét tekintve. Kiderült az is, hogy egyre hátrébb szorulunk a régión belüli országok csoportjában a fejlettségi sorrendben. Az hagyján, hogy a szlovénok, szlovákok, észtek és csehek lehagynak minket az egy főre eső GDP-t tekintve, de most már a horvátok is fel tudják mutatni azt, amit mi, vagyis hogy az EU-átlag 63 százalékán áll ez a mutatójuk. A mély recesszió a költségvetés adóbevételeit is érzékenyen érinti, a kormány most már úgy látja, hogy több mint 900 milliárd forinttal kevesebb lesz az adóbevétel, mint amit tavaly szeptemberben terveztek, pedig eddig 800 milliárd forintos adóbevétel-kieséssel kalkuláltak. Nincs azonban gond, mondják, mert a bevételkiesést 1000 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel kompenzálja a kabinet, így pedig szerintük a 3,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesíthető. Az OECD azonban kicsit nagyobb deficitet valószínűsít.

Talán a költségvetési folyamatok miatt, talán nem amiatt, mindenesetre meglehetősen furcsa húzást csinált a Pénzügyminisztérium. Rossz emlékeket idéz, a 2006-os parlamenti választok előtti közzététel-eltolásra emlékeztet a Pénzügyminisztérium döntése, miszerint a szaktárca nem fog havi bontású előrejelzéseket nyilvánosságra hozni, hanem csak negyedéves bontású prognózisokat fog közzétenni. A PM mondjuk az utóbbi hónapokban hadilábon állt a becsléssel. Az EU által nemrég jóváhagyott szerződésmódosítás szellemével szembemegy a tárca akciója. A PM szerint a váltásra azért van szükség, hogy "a tájékoztatás alapvetően a közgazdasági tartalommal bíró adatokra szorítkozzon."

A kamattartások hete

A hét a nagy kamattartások hete volt. Az MNB a januárban beállított 9,5 százalékos szinten hagyta a jegybanki alapkamatot. Noha a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésének a jegyzőkönyve már utalt kamatcsökkentésre, az azóta megjelent, a vártnál magasabb inflációs adat miatt mindenki a kamattartást várta. A magyarhoz hasonlóan a cseh jegybank sem változtatott az alapkamaton, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is szinten hagyta a rátát.

A héten kiderült az is, hogy a részvények esésére játszó befektetők, a shortosok ismét támadásba lendültek: március óta először emelkedésnek indult az S&P-500-as amerikai részvényindex cégeire nyitott shortállományok aránya.

Két éve nem látott szintre szöktek a bennfentes részvényeladások is, ami nem jó jel, hiszen az ügyvezetők, pénzügyi igazgatók menekülése cégük papírjaitól nem éppen a bizalom jele. Vagy tudnak valamit, vagy csak a vagyoni helyzetük miatt cselekedtek így.

Ilyen előzmények után meglepő, hogy a forint és a BUX jól teljesített. Igaz, a hét egészen máshogy indult: a BUX hétfőn tekintélyes esést szenvedett el, ám szerdán és pénteken a hét eleji mínuszt sikerült ledolgoznia, és péntek délután 1,3 százalékkal zárt magasabban a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, mint egy hete. (Akkor 15167, most pénteken 15372 ponton fejezte be a hetet.)

A forint kedden gyengélkedett leginkább. Hétfőn reggel a bankközi piacon 1 euró 279 forintot kóstált, kedden aztán már a 283-as szintet nyaldosta az árfolyam. A hét második felében azonban beleerősített a forint, a kurzus pénteken 275 alá is ment, ezzel öthónapos rekordot állított fel. Végül péntek délután 277-en jegyezték a forintot az euróval szemben.

Azok a fránya devizahitelek

A túlzottan felfutott devizahitelek visszaszorítására idehaza és Ukrajnában is próbát tesznek. Idehaza vezetői körlevelet (nem kötelező érvényű ajánlást) adott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ügyfél-tájékoztatással kapcsolatos elvárásairól a hitelintézetek számára a devizaalapú hitelek törlesztésének változásával kapcsolatban. Ebben azt kéri a PSZÁF, hogy a bankok tegyék átláthatóvá és részletessé a törlesztőrészletek emelését indokló közgazdasági és piaci okokat. A PSZÁF élére egyébként Farkas Ádámot jelöli a miniszterelnök, a parlamenti bizottságok hétfőn hallgatják meg a jelöltet, aznap pedig az Országgyűlés szavazhat is Farkas Ádámról.

Visszaszorítaná a devizahiteleket az MNB is. Simor András jegybankelnök a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok vezetőivel találkozott. A megbeszélések középpontjában a felelős hitelezés erősítése, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése állt. A jegybank elnöke felhívta a magyar bankokat, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forint alapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizában kibocsátott hitelekkel. A jegybank elnöke azt kérte a kereskedelmi bankoktól, hogy a jelenjenek meg a devizahitelezés kockázatai a hitelfeltételek között.

Az ukrán parlament törvényben tiltotta meg a magánszemélyeknek történő devizahitel-nyújtást és két év haladékot ad az adósoknak.

Suzuki, Opel, Lear

A világgazdasági válság által leginkább sújtott szektor, az autógyártás továbbra is szenved. Az év elején tervezett 220 ezer helyett idén csak 190-200 ezer autót gyárt az esztergomi Suzuki, de a beszállítók, így a nekik dolgozó magyar cégek száma érdemben nem változik. Minderről a japán cég új magyarországi vezérigazgatója, Hisashi Takeuchi beszélt a Figyelőnek adott interjúban, aki elmondta, nem lehet megmondani, mit hoz a 2010-es esztendő.

És ha már Suzuki: a német Volkswagen AG azon gondolkodik, hogy megveszi a japán Suzuki autógyárcsoport körülbelül 10 százalékát, a két cég között tervezett együttműködés keretében, jelentette a német Manager Magazin csütörtökön. A vállalati tájékoztatókra hivatkozó értesülése szerint tárgyalások még nem voltak ebben az ügyben, és a cégeknél egyelőre nem kommentálták a hírt.

Naponta 5 és 6 millió euró közötti összeggel növekedik az Opel vesztesége az autógyár jövőjéről szóló tárgyalások elhúzódása miatt egy német lapjelentés szerint. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) beszámolója szerint a General Motors (GM) és az osztrák-kanadai Magna vezette csoport tárgyalásai továbbra sem vezetnek eredményre. Legkésőbb szeptember közepére határozni kell az Opel jövőjéről, mert a társaság addigra feléli a berlini kormány és az Opel németországi gyárainak otthont adó tartományok által biztosított összesen másfél milliárd eurós áthidaló hitelt, további állami segítségre pedig nem számíthat a cég. Közben egyáltalán nem biztos, hogy végleges megállapodásra jut a GM és a Magna, amely a dolgok jelenlegi állása szerint az orosz Szberbankkal és a GAZ autógyárral közösen venné át az irányítást az Opelnél.

Újabb áldozatot szedhet az autóipari válság. A jövő héten csődvédelembe menekülhet az autóalkatrészeket gyártó amerikai Lear - írta a The Wall Street Journal. A társaság már márciusban bejelentette, hogy csődvédelembe kényszerülhet és az elmúlt hónapokban azon munkálkodott, hogy vizsgálja a lehetőségeket hitelei átstrukturálására. A Lear, amely üléseket és elektronikai eszközöket készít autók számára, a Ford és a GM drasztikus termeléscsökkentése miatt került bajba.

Nincs egyszerű helyzetben a repülőpiac egyik szereplője, a SkyEurope sem. Csődvédelmet kért a SkyEurope szlovák légitársaság hitelezőitől. Az eljárás alatt megpróbálják átszervezni a céget, addig is mind a menetrendszerű-, mind a charter-járatok megmaradnak. A SkyEurope önként döntött így, a csődvédelem elegendő időt biztosít ahhoz, hogy átszervezzék a légitársaságot – nyilatkozta a cég szóvivője a szlovák hírügynökségnek. A pozsonyi központú légitársaság a 2008-as üzleti évet minden korábbinál nagyobb, majdnem kétmilliárd koronás veszteséggel zárta. Az idei első negyedévben 31,9 millió euró adózás utáni veszteséget szenvedett el. A párizsi Orly reptéren fel is tartóztatták a légitársaság egyik gépét, mivel a repülőteret üzemeltető cég szerint a SkyEurope-nak többszöri figyelmeztetés ellenére hónapok óta rendezetlen számlái vannak.

Zajlik az élet Emfesz-ügyben

Nem egy egyszerű történet az Emfeszé sem, amelynek az ügye a héten is folytatódott. Különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a magyar földgázpiac negyedét uraló Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Emfesz kalandos tulajdonosváltása miatt. A céget május elején vette meg egy dollárért egy rejtélyes apró svájci cég, amelynek tulajdonosairól a magyar hatóságok hivatalosan a mai napig nem tudnak semmit. A Magyar Energiahivatal vezetője azonban részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében.

Az Emfesz vezérigazgatója, Góczi István és helyettese, Gazda Tamás egy egymás között megkötött adásvételi szerződéssel az eddigi hírek szerint 1 dollárért átvitte az energiaszolgáltató céget az ukrán milliárdos, Dimitrij Firtas cégéttől, a Mabofitól egy kis svájci offshore vállalkozáshoz, a RosGas AG-hoz. Az üzletben egy régi felhatalmazást felhasználva Góczi képviselte – Firtas tudta és beleegyezése nélkül – eladóként a Mabofit, Gazda pedig vevőként a RosGast, amelyben az év eleje óta szintén igazgatói rangban volt.

Az Emfesz megpróbálja minimálisra szorítani a cégről szóló negatív sajtóhírek üzleti hatását. A cég menedzsmentje most a két igazgató nélkül beszélt arról, hogy a több tízezer lakossági és ipari ügyfél gázellátását a várhatóan még sokáig burjánzó viták ellenére is simán biztosítani tudják.

Szavaztak az adócsomagról, és még szavaznak is mindjárt

A végére hagytuk, pedig a hét első napján tartották a 2010-es adócsomag legfontosabb szavazását, amikor is a képviselők az adócsomaghoz és a vagyonadótörvényhez benyújtott módosító indítványokról határoztak. Alapvetően a kormány elképzelései mentek keresztül, igaz, négy apróbb ponton megfricskázták a kabinetet a honatyák.

A kormány szája íze szerint rögzítették – igen, a 2010-es adócsomagban – a 2011-es szja-táblát, adómentességi határokat állapítottak meg egyes béren kívüli juttatásokra, félig-meddig megoldották az összeszámítást a vagyonadónál, cserébe pedig egy csökkentett adómértéket is behoztak a képviselők. A kormány akarata ellenére azonban meghagyták az őstermelői adókedvezményt, a vagyonadónál biztosították, hogy ne kelljen kamatot felszámítani az adófelfüggesztés ideje alatt. Folytatás hétfőn, amikor is a zárószavazást tartják a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján.