Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Egy hete a Financial Times részletes összeállítást közölt arról, hogy milyen jogi nehézségek merülhetnek fel egyes kelet-európai országok és nyugati befektetők között a még a kilencvenes években kötött privatizációs szerződések kapcsán.
A több felhozott példa között ott van az a jogvita is, amely az Electrabel (a Dunamenti Erőmű tulajdonosa), valamint az AES (a Tiszai Erőmű tulajdonosa) és a magyar állam között húzódik, mivel az utóbbi nem tartotta be a privatizációkor velük kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket (htm-ek). A cikk azt állítja, hogy a két cég összesen 900 millió eurót (mintegy 250 milliárd forint) követel kártérítésként a szerződésben vállaltak nem teljesítéséért. Csiba Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója a két befektetőre vonatkozóan nagyjából egyetértett a követelés nagyságával.
Mint ismeretes, a szerződés felmondására azért került sor, mert az EU szabályellenesnek, burkolt állami támogatásnak minősítette azokat és arra is kötelezte hazánkat, hogy az erőművekkel fizettesse vissza ezt a támogatást.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke a Napinak azt mondta, hogy ezeknek az összegeknek a kiszámítása már egy éve folyamatban van. A Magyar Energia Hivatal jelenleg is dolgozik az ügyön, s a végleges számításokat az Európai Bizottságnak kell elfogadnia.
Az idei központi költségvetés kiadási főösszege 9162 milliárd forint, az említett 250 milliárd forintos követelés ennek mintegy 3 százalékát teszi ki, tehát magyar viszonylatban igen komoly összegről folyik a vita. A Portfolio.hu elemzői szerint az államnak igen kellemetlen meglepetés lenne, ha a felpereseknek adna igazat a washingtoni választott bíróság.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
