Gellért, Mercédesz
12 °C
22 °C

600 milliárd forintot bukhatott a lakosság

2009.07.06. 08:23 Módosítva: 2009.07.06. 16:15
Éves jövedelmének 6-7 százalékát bukta el a magyar lakosság a tőzsdén vagy befektetési jegyeken a válság miatt - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült felmérésében. Az előrejelzés szerint a harmadik negyedév hozza el a recesszió mélypontját, de már eddig is legalább 100 ezer embert bocsátottak el.

Az államháztartás egyensúlyi helyzete közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az európai módszertan szerint mintegy 3,8 százalékos hiányt jelent. A külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken, amit az IMF-EU hitelkeret finanszíroz. (A külső finanszírozásban az első negyedévben – példátlan módon – aktívum alakult ki.)

A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Egy részük külföldi volt (ők többségben hazamentek), további részük elhelyezkedett, illetve nyugdíjba ment. Végülis 2009 március-májusban a foglalkoztatottak száma csaknem 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta egyelőre 9,9 százalékon tetőzött, majd szezonális okokból 9,8 százalékra csökkent (az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról), de az év során még emelkedése várható. A mikro- és kisvállalkozásoknál szürkülés következett be, a foglalkoztatás és a jövedelem terén egyaránt. A bruttó átlagkeresetek az I. negyedévben a versenyszektorban 4,8 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektor bérei januárban zuhantak (2008 januárjában ugyanis még a 13. havi fizetés felének a kifizetésére is sor került), de a februári-márciusi bérkiáramlás már stagnálást jelez. Végeredményben a reálkereset 2,7 százalékkal csökkent az I. negyedévben. A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009. I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvét 1/6-ára, a lakáscélú 1/3-ára esett vissza.

Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság kb. 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez éves jövedelmének 6-7%-a.

2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7% körül lesz. Éves átlagban közel 5%-os drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak. A jegybanki alapkamat magas szinten (9,5%) beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság júniusban még nem tett lehetővé csökkentést. A külső és belső egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetői hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország. Júliusban megkezdődhet az alapkamat mérséklése (az év végére 8,5%-ra). Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, az I. félévinél kisebb ingadozású, tendenciájában enyhén erősödő, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható.