Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Dolláron buktak a befektetési alapok

2009.07.07. 07:58
Szép negyedévük volt a hazai befektetési jegyek tulajdonosainak, az értékpapírok túlnyomó többsége ragyogó hozamokat ért el. Veszteségeket elsősorban a devizaárak esése miatt lehetett megfigyelni.

A második negyedév során azok a hazai befektetési alapok hozták a legtöbbet, amelyek a BUX indexbe fektették pénzüket - derül ki a Bamosz adatbázisa alapján készített felmérésünkből. Kiütéssel győztek, a 277 darab hazai nyílt végű befektetésijegy-sorozatot tartalmazó lista első öt helyét stabilan kibérelték. Ami persze nem csoda, ha tudjuk, hogy a BUX világszerte a második legjobban teljesítő tőzsdeindex volt, legalábbis dollárban számolva, de indexpontban kifejezve is 38,4 százalékkal emelkedett, vagyis ennyivel nőtt a vagyona annak, aki indexkosárba fektetett. Ehhez nagyon közel álló eredményt értek el az említett BUX-követő alapok is, a köztük levő egy-két százalékpontos különbségek valószínűleg jórészt elszámolástechnikai okokra vezethetők vissza.

A világtendenciának megfelelően az élboly után közvetlenül nagyon jól szerepeltek még más, a kelet-közép-európai régióra vagy feltörekvő piacokra (Ázsia, Törökország) koncentráló részvényalapok is, de ebben a körben már hatalmas volt a szórás körülbelül 10 és 35 százalék között. Itt már nagyon sokat számíthatott, hogy melyik ország, melyik részvény volt a portfólióban, és a devizák is erősen beleszólhattak a dologba.
Főként a devizahatásoknak lehet köszönhető az, ahogy a lista sereghajtó csapata kialakult: itt ugyanis főként olyanokat találunk, amelyek devizakitettsége jelentős (de forintban számolnak el).

Néhány devizakötvény-alapon kívül fejlett piaci részvényalapok is előfordulnak a mínuszos tartományban, főleg "amerikásak", hiszen míg például az S&P-500 index 15, a német DAX majdnem 18 százalékot emelkedett március utolsó és június utolsó napja között, addig az euró 12, a dollár pedig 17 százalékkal lett olcsóbb a forinthoz képest, az utóbbi az USA-részvények emelkedését már képes volt negligálni. A mínuszosak táborát erősíti még hat kisebb ingatlanalap-sorozat is, úgy látszik, az ágazat helyzete továbbra sem rózsás, vagy pedig csak időben elnyújtva jelentkeznek náluk a másutt már véghezvitt leértékelések.

A 277 különböző befektetésijegy-sorozatból egyébként 36 hozama lett mínuszos, ami nem tűnik rossz aránynyak válság idején. A hazai, jellemzően kockázatkerülő kisbefektetők kedvenc terepén, a pénzpiaci alapoknál veszteséges sorozat csak a devizásoknál fordult elő, a jellemzően évi 8-10 százalékos eredmények az állampapírhozamok mínusz költség alapképlet miatt logikusak és érthetőek. Néhány alap azonban kincstárjegyekkel is szép, évi 10 százalék feletti hozamot ért el ez idő alatt. Bár a hazai államkötvényalapok évek óta csökkenő népszerűségnek örvendenek, most nagyon kilőttek, a csúcstartók évi 50 százalék felett vannak, ahogy a MAX Composite kötvényindex is 10,9 (évi közel 44) százalékot hozott.