Egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a gazdasági válság miatt jelentősen szaporodtak volna az adóhatóság által indított árverések. Jóllehet mind az ingóságok, mind az ingatlanok esetében emelkedett az árverések darabszáma - így az árverésre bocsátott vagyonelemek becsértéke is -, ám ennek oka nem feltétlenül a válságban keresendő.
Az adóhatóság által indított árverések száma 12, a becsértékeké pedig 18,4 százalékkal emelkedett az idén az első hat hónapban a tavalyi adatokhoz képest, ám ez az adóhatóság véleménye szerint sokkal inkább a hatósági intézkedések hatékonyságának tudható be. Arról nem is szólva, hogy korábban is produkáltak az árverési adatok hasonló növekedést.
Persze az, hogy egyelőre nem látszik egyértelműen a tömeges fizetésképtelenség a cégek körében, azzal is magyarázható, hogy a társaságok ha csak tehetik, nem halmoznak fel adótartozást. Vagyis ha tartozni "kell" is valakinek, az első körben biztosan nem az adóhatóság lesz, hanem az üzleti partnerek vagy egyéb szolgáltatók. Ez azt jelenti, hogy ha az adóhatóság által meghirdetett árverések alakulásába be is gyűrűzik a válság, arra, hogy ezt érezni is lehessen, még várni kell.
Más oldalról azonban már érezhető a recesszió hatása az árveréseken. A meghirdetett árverések iránt ugyanis koránt sincs akkora kereslet, mint tavaly. Az ingatlanok esetében a sikeres árverések száma 35, a befolyt összeg pedig 45 százalékkal maradt alatta a tavalyinak. Az adóhatóság szerint ennek leginkább az az oka, hogy csökkent a fizetőképes kereslet az efféle vagyonelemek iránt. A visszaesés az ingóságokból befolyt összeg esetében kisebb, mindössze 16 százalékos volt, ám ennek az is oka lehet, hogy a sikeres árverések darabszámában némi növekedés volt megfigyelhető.