Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Mennyi kristálycukorral nem hamis a bor?

2009.07.09. 10:56 Módosítva: 2009.07.10. 08:47
Módosítani kellene a bortörvényt, mert az nem hagy elég mozgásteret a borminősítő hatóságnak az egyes szabálytalanságok megítélésében, mondja a borakadémia elnöke. Június végén az ő borászatát is bezárták harminc napra borhamisításért, miután a bor előállításához a megengedettnél több répacukrot használt. Más borászok szerint a törvény alapvetően jó, csak apróbb korrekciók kellenének. A borminősítő a helyszíni ellenőrzéseken talált borok majdnem egyharmadánál talál valamilyen hibát.

A bortörvény szerint harmincnapos üzembezárással büntethető az, aki bort hamisít, például a bor alkoholtartalmát a megengedettnél több répacukorral növeli. Június végén három borászat bezárásáról, valamint egy működési engedély visszavonásáról adtunk hírt, mindegyik büntetést ilyen hamisítás miatt rótták ki. A borminősítő – teljes nevén Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítési Igazgatóság, BI – adatai szerint idén ez volt az első három pincebezárás, de ez az elmúlt éveket tekintve korántsem mondható egyedinek, tavaly például tizenhárom ilyen határozatot hoztak.

Sok 495 hektoliteres minta

bor1

A bortörvény szerint ötszáz hektoliter fölötti mennyiséget csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a beküldött mintát a BI felügyelőinek jelenlétében veszik; Kocsi Emília, a BI általános igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban – minden külön kommentár nélkül – annyit jegyzett meg, hogy „sok 495 hektoliteres mintánk van”.

Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy a borászok által levett, és a hatóságnak megküldött boroknak mindössze 4–4,5 százalékával voltak problémák, míg a helyszínen, a felügyelők által vett mintáknál ennek csaknem tízszerese, harminc százalék körüli a kifogásolási arány (amit persze részben az is magyaráz, hogy az utóbbi esetben jórészt azért mennek ki vizsgálódni, mert megvan a gyanú, hogy valami nincs rendben). Ráadásul az előbbi esetben a problémák többsége a kiszerelésre, címkézésre vonatkozik, tehát nem jelentős, nem egészségre káros hiányosságokat találnak.

„Évente tizennégy-tizenötezer mintát vizsgálunk. Ebből durván nyolcezer-ötszáz esetben belföldi forgalmazásra kérnek engedélyt. Nagyjából háromezer-ötszáz esetben európai uniós vagy egyéb export- és importtermék mintáját vizsgáljuk, ezekben az esetekben a termelők, forgalmazók (borászok) maguk küldik be a mintát az igazgatóságra. A maradék kétezer-kétezer-ötszáz vizsgálat az olyan típusú ellenőrzés, amikor a felügyelőink a helyszínen, a pincészetekben, kereskedelmi egységekben vesznek mintát” – sorolta a főbb adatokat Kocsi Emília.

Jóhiszemű volt

A júniusi három pincebezárásból kettőt az utóbbi kategóriába tartozó ellenőrzés után rendeltek el, Sümegi József, a borakadémia elnökének pincészete viszont forgalomba hozatal előtti mintát küldött be a hatóságnak. Sümegi az ügy kirobbanása után azt mondta lapunknak, hogy ez – vagyis hogy ő nyújtotta be a mintát, és nem ellenőrzésen csaptak le rá – a jóhiszeműségét bizonyítja. Szerinte a pincebezárásról hozott döntés „kicsit merev intézkedés” volt, emellett azt is mondta, hogy a bortörvény módosításával lehetővé kellene tenni, hogy a hasonló esetekben a hatóság rugalmasabban járhasson el.

A borászok többsége nem feltétlenül osztja Sümegi véleményét. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke kérdésünkre azt mondta, hogy a bortörvényre a borászok többsége panaszkodik, azok is, akiket eddig nem büntettek meg. Az, akit nem érintettek a szankciók, jellemzően arra panaszkodik, hogy bürokratikus a rendszer, főleg a nyilvántartásra vonatkozó részek, mondta a főtitkár. A borászok szerint súlyos gondot okoz, hogy a borjog – nemcsak a hazai, hanem az uniós is – túl sűrűn változik, az elmúlt két évben egész Európában alapjaiban írták át a borjogot.

Túladagol vagy pancsol?

A szándékos hamisításból és a technológiai fegyelmezetlenségből adódó szabálytalanságok szankcionálása nincs eléggé szétválasztva, a borjog nem veszi figyelembe például, hogy valaki megengedett javítóanyagot adagol-e túl, vagy olyasmit tesz-e a borba, aminek abban semmi helye nincs, mondta a HNT főtitkára arra a kérdésünkre, hogy mi a jelenlegi szabályozással kapcsolatos legsúlyosabb kifogása. Szerinte ugyanakkor a BI rendszerint megalapozottan és körültekintően, a jogszabályokat betartva szankcionál.

A borászok egy része viszont huzamosabb ideje kifogásolja a borminősítő eljárását különböző szakmai fórumokon. Példaként megemlíthető, hogy gond van a mintaleadás körülményeivel, sokak szerint a forgalomba hozatalhoz leadott mintákat nem minősítik elég gyorsan, aminek káros üzleti hatásai vannak.

bor2

Kamocsay Ákos, aki 1999-ben az év borásza volt, szintén úgy érzi, hogy alapvetően nem a bortörvénnyel van baj – bár szerinte cukrozási ügyekben túl szigorú a nemrég hatályba lépett új szabályozás –, hanem a szakhatóság ellenőrzési és bírságolási gyakorlata kifogásolható. „Nem biztos, hogy a címkén a kéntartalom feltüntetése-e a legfontosabb, amit szankcionálni kell” – említ Horváth és Kamocsay egymástól függetlenül egy sok borászt zavaró példát.

Díj és bírság

Persze címkézési problémák miatt még egyetlen pincét sem zártak be, ahhoz ennél sokkal súlyosabb szabálysértés kell. Például az alkoholtartalom répacukorral tuningolása, ami a mostani üzembezárások alapja is volt. Sümegi József – akinek két bora, egy cuvée és egy jégbor nagyjából a bírság kiszabásának időpontjában lett ezüstérmes egy nemzetközi borversenyen – korábban kisebb technológiai problémáról beszélt lapunknak. „Egyszerű kis technológiai hibáért nem szoktak borászatot bezárni, ilyenkor nem feltétlenül a cukroszsák borult bele a borba” – reagáltak erre szakmabeliek.

A bort jelenleg úgy lehet cukorral vagy mustsűrítménnyel feljavítani, hogy annak hatása nem haladja meg az 1,5 térfogatszázaléknyi alkoholtartalom-növekedést, mondta Kamocsay (eddig két térfogatszázalék volt ez a határ, az augusztus 1-jén hatályba lépő módosítás egy kompromisszumos EU-szabály-változtatás eredménye, voltak olyan törekvések is, hogy teljesen eltöröljék a feljavítást). A BI mostani vizsgálata mindhárom pincében jóval nagyobb répacukorarányt állapított meg, de egyéb kifogások is voltak a bevizsgált borokkal.

Borult a cukor

A Borletin Kft. ezúttal egy tavaly novemberi mintavételen bukott meg, egy alföldi kékfrankos félédes vörös tájbor néven forgalmazott italból vettek mintát. A vizsgálati eredmények alapján a bor hibás illatú és ízű volt, alacsony metanol- és hamutartalommal. Előállítói túllépték a citromsav-tartalom literenkénti egygrammos felső határát, és a bor alkoholtartalmának nyolcvan százaléka répacukorból keletkezett.

Mi hány százalék?

A bortörvény értelmében az asztali és a minőségi borok alkoholtartalmának legalább kilenc térfogatszázaléknak kell lennie, vagyis ezeket ilyen alkoholtartalomig kötelező feljavítani (de mustjavítást legfeljebb 12,5 térfogatszázalékig lehet végezni). Előírás azonban, hogy a bor összes alkoholtartalma legfeljebb két térfogatszázalékkal növekedhet a javítás hatására (ez változik augusztusban 1,5-re), vagyis az összes alkoholtartalomnak csak nagyjából húsz százaléka származhat répacukorból (miközben a vizsgált boroknál olykor a nyolcvan százalékot is meghaladta ez az arány).

Három hektoliternyi ilyen hamisított bor forgalmazását tiltották meg, azonban a borászatot nem kötelezték megsemmisítésre. A cég a borminősítő listája szerinte csak ebben az évben tizenhárom szabálysértést követett el, ezért sújtották a törvény legszigorúbb büntetésével, az üzemengedély elvételével is. Ilyen intézkedést a BI akkor rendelhet el, ha valaki visszatérő rendszerességgel és bizonyíthatóan megsérti a bortörvényt, mondta Kocsi Emília.

A Mart-Den Bt. csekély mennyiségű, 0,3 hektoliternyi félédes fehér tájborának az alkoholtartalma nem érte el a minimális kilencszázalékos szintet, alacsony volt a metanoltartalma, hibás az illata és az íze, a szorbinsav-tartalma meghaladta a literenként engedélyezett kétszáz milligrammos mennyiséget, az engedélyezett határ fölött volt a vas- és a citromsavtartalma, míg az alkohol több mint nyolcvan százalékban répacukorból származott.

A borakadémia elnöke, Sümegi József lapunknak már korábban elmondta, hogy náluk is a répacukorral volt baj – bár kisebb, mint a másik két pincészetben –, a BI adatai szerint a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásra beküldött borban negyvenöt százalék volt a répacukor aránya; igaz, itt nagy mennyiségről, 145,9 hektoliterről volt szó. Ugyanakkor az ő pincészeténél sem most először talált hiányosságokat a BI. „A Keller Kft.-nek 2008-2009. évben tizenkilenc ügye volt nálunk” – mondta Kocsi Emília.

Volt már gond

„A mostanihoz hasonló probléma is előfordult, répacukorral édesített, hamisított bortételt találtunk a kft.-nél, a bor literenként 44,4 grammos cukortartalmából tizenkilenc gramm répacukor volt” – közölte az igazgatóhelyettes. Több esetben minőségvédelmi bírságot kellett fizetniük, mert például nem volt édes az édesnek nevezett bor, baj volt a címkefelirattal, nem volt megfelelő a cukortartalom, sűrűségben, alkoholtartalmában eltért az ellenőrzött tétel a minősítettől.

bor3

A túlcukrozott borok egyértelműen hamis bornak számítanak, ilyenkor a bortörvény szerint a BI nem róhat ki a harmincnapos pincebezárásnál enyhébb szankciót. A kisebb szabálytalanságokat viszont a borászok jellemzően megússzák enyhébb büntetéssel. Azt, hogy a BI milyen retorziókat alkalmazhat, a bortörvény írja elő.

Eszerint a kisebb súlyú szabálytalanságokat minőségvédelmi bírsággal büntethetik, a következő fokozat a határozott idejű, harminc napra szóló üzembezárás, ezt követi a működési engedély visszavonása; a rendszerben nemrég új elemként jelent meg a mulasztási bírság is. Emellett, ha hamisításra bukkannak, akkor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságnak is átadják az ügyet jövedéki eljárásra.

Több mint ötszáz bírság

Tavaly 515 esetben szabtak ki bírságot kifogásolható minőségű, kiszerelésű, minősítés nélkül árusított borokra. A bírságok összesen százhatvanmillió forintra rúgtak, emellett huszonnégy előállító ellen jövedéki eljárást kezdeményeztek, valamint elrendelték a már említett tizenhárom borászat harmincnapos bezárását. Ez az év időarányosan egyelőre a borászatoknak kedvezőbb képet mutat a három bezárással és egy engedélyelvétellel.

És bár elvileg ez lenne legszigorúbb bírság, ilyenkor a megbüntetett társaság tulajdonosai más cégnéven kiváltják az új üzemengedélyt. Ez Kocsi Emília szerint is bevett gyakorlat, amivel nem tudnak mit kezdeni, „ezt nem tiltja a törvény, csak a hatóságnak ad pluszmunkát”. A Borletin ügyében is ez valószínűsíthető, miután a cégből április végén kivált a Radgrade Kft. – a társaság e-mail címében még most is a borletin név szerepel –, és a pénzügyi adatok szerint ez vitte tovább a tényleges tevékenységet.