További Magyar cikkek
Bár számos aggodalom kísérte az MNB-nek azt a döntését, hogy 2008 márciusának végén kivonja a forgalomból az 1 és 2 forintosokat, a lépésnek semmilyen káros következménye nem volt – ez derül ki az MNB szemle júliusi számának egyik tanulmányából (pdf-formátum). Leszkó Erika írása szerint egyetlen előzetes félelmet sem igazolt az érmék bevonása óta eltelt több mint egy év.
Az 1 és 2 forintosok vásárlóértéke a forint 1946-os bevezetése után negyven évvel, a nyolcvanas évek közepén kezdett el radikálisan csökkenni. Az 1 forintos érme már 1990-ben is csak tizedét érte az 1946-os szintnek, az ezredfordulóra pedig csak az egy századát. Az utóbbi években 1 forintért lényegében már semmit nem lehetett venni, és a két apró érmecímletet az automaták sem fogadták el.
Az egyesek és kettesek a forgalomba kerülés után nyomban kikerültek onnan, ezért az MNB-nek naponta átlagosan egymillió darabot kellett ezekből az érmékből visszafizetni a forgalomba. Az egy- és kétforintosok állandó utángyártása és forgalomból történõ folyamatos kicsapódása a lyukas korsóba történõ víz töltéséhez hasonlíthatóan jelentõs többletráfordítást igényelt a Magyar Nemzeti Bank, és az egész ország számára, az érmék éves gyártási költségének majdnem háromnegyedét az egyesek és kettesek előállítása tette ki – ismerteti a döntés előzményeit a szerző.
Az érmék bevonását számos félelem előzte meg. Volt olyan aggodalom, hogy a boltosok emiatt átárázzak – drágítják – a termékeiket, ami gerjesztheti az inflációt, hogy a kerekítések során megkárosíthatják a vevőket, olyan is, hogy a kereskedelemnek jelent durva pluszköltséget a pénztárgépek átállítása. Sőt, voltak olyan vélemények, hogy a kerekítési kötelezettség lelassítja a fizetést a pénztáraknál, ami hatalmas sorokat eredményez majd.
A valóságban azonban a tények nem igazolták az elõzetes félelmeket – írja a szerző. Az inflációs félelmek kapcsán megemlíti: az MNB 2007-ben megvizsgálta, mi lenne, ha a kereskedők nem a kerekítés szabályai szerint, hanem mindent drágítva áraznának át, és azt kapták, hogy legfeljebb 0,3 százalékos lehetett volna az inflációs hatás.
A gyakorlatban azonban a kereskedõk nem árazták át az árucikkeket (ez egyébként hatalmas költséget jelentett volna), hanem a kerekítési törvény elõírásai szerint csak az áruk fizetendõ végösszegét kerekítették, és megmaradtak 9-re végzõdõ marketingárak is. Az érmék bevonásának így nem volt inflációs hatása – olvasható a tanulmányban. A szerző kitér arra is, hogy alaptalannak bizonyultak a fogyasztóvédelmi aggályok is, miután sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, sem az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez sem érkeztek panaszok a kerekítéssel kapcsolatban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
