Adalbert
13 °C
21 °C

Semmit sem tud a Pénzügyminisztérium a devizahitelesekről

2009.07.17. 13:36 Módosítva: 2009.07.17. 15:28
Senki nem tudja, hányan vannak a bajba jutott devizahitelesek, hány lakást árvereznek el, mert tulajdonosa nem tudta fizetni a részleteket. Ugyanakkor egymás után készülnek a kormányprogramok a devizahitelesek megsegítéséről. De milyen adatok alapján?

A kormány könnyítene a devizahitelesek terhein, folyamatosan a bankokkal egyeztetne a kérdésről. Az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta a lakáshitelesek megmentéséről szóló programot, július 28-tól kérhető a bankoktól az áthidaló kölcsön – minden hétre jut egy hír a bajba jutott devizahitelesekről. Arról is hallani, hogy megsokszorozódott az elárverezett lakások száma, sőt olyan internetes oldalak is megjelentek, melyek csak olyan ingatlanokat kínálnak, amiket a bedőlt hitelek nyomán a bankok adnának el.

Senki nem tud semmit

Pontosan hány lakást árvereztek el eddig, illetve mennyi devizahiteles került bajba a válság kirobbanása óta? - kérdeztük a Pénzügyminisztériumot. Mivel a kormány programot készített a devizahitelesek megsegítésére, feltételeztük, hogy tudják, hány emberen kell segíteni. De a Pénzügyminisztérium nem tudott válaszolni kérdéseinkre. Ahogy arra sem, hogy mennyivel vált nehezebbé a devizahitelesek helyzete, mennyivel emelkedett az átlagos törlesztőrészlet, hány embert érinthet a hitelfedezeti érték csökkenése, milyen szélsőséges példák vannak (például erős forintnál felvett hitelek adósai között mekkora az aránya azoknak, akiknél alacsony volt az önerő, vagy relatíve alacsony volt a jövedelem, amikor felvették a hitelt). A Pénzügyminisztérium arra sem válaszolt, hogy van-e számítás arra, hányan szorulnak állami segítségre, illetve azt sem tudták, hogy mennyi lakást kellett értékesíteni, mert tulajdonosa nem tudta fizetni a részletet. Kérdéseinkkel a Bankszövetséghez irányítottak, mondván, ők tudják a válaszokat.

A Bankszövetségnél azonban ugyancsak nem tudtak segíteni, hiszen a bankok nem tartoznak adatszolgáltatási kötelezettséggel feléjük. Ők a PSZÁF-hoz irányítottak tovább, de a pénzügyi felügyeletnél sincsenek ilyen adatok. Csak általánosak: a háztartási hitelállomány 7633 milliárd forint volt márciusban, abból 633 milliárd forint a "nem problémamentes hitel". De ebben a számban az összes kereskedelmi banknál felvett hitel benne van, a lakáshitelektől az autóhiteleken át a fogyasztási hitelekig. Annyit még megtudtunk, hogy mivel arányaiban sokkal gyorsabban nő a problémás hitelek, mint a háztartási hitelek száma, ezért a felügyelet arra számít, hogy az idén a problémás hitelek aránya markánsan nőni fog.

Csak tippelnek

Az árverések számáról egy adat került nyilvánosságra az elmúlt hónapokban, a GKI múlt heti tanulmányában azt írják, hogy az első négy hónapban hatezer lakást kellett kényszerértékesíteni, de a hitellel rendelkezők túlnyomó többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. Kiderült, az adat csak egy becslés. A GKI-nál elmondták az Indexnek, hogy azért nincs pontos szám, mert a bankok nem adnak információt, állami szerv pedig nem figyeli ezen folyamatokat.

Nem volt árverés az UniCreditnél

Cikkünk megjelenése után érkezett meg a válasz az UniCredit Banktól. Az elmúlt valamivel több mint félévben több mint ezer ügyféllel kötöttek megállapodást a válság okozta fizetési problémák enyhítésére, májustól pedig további több ezer ügyfelet keresnek meg ajánlataikkal. Az UniCredit Banknál nem volt árverés.

Egyre nagyobb teher

Devizahiteleknél a törlesztőrészletek nagysága az árfolyamtól, illetve a kamatoktól függ. Az euróárfolyam már ősszel felszaladt 240 forinttól 270 forintig, ez azonban még nem okozott nagy tehernövekedést a devizahitelesek többségének, hiszen az átlag 260 forint körüli árfolyamon vette fel a hitelét. A nyári időszakhoz képest persze többet kellett fizetni, de akkor az erős forint miatt viszont kisebb volt a megszokottnál a részlet.

A másik fontos elem, a kamat az adott deviza kamatától függ, illetve attól, hogy a bankközi piacon mekkora felárral tudják a bankok megvenni a devizát. A hitelválság miatt a pénzintézetek nem hiteleztek egymásnak, ezért nagyon megemelkedett a bankközi kamat. Ennek a költségnek egy részét a bankok áthárították az ügyfelekre, kamatfordulókor emelték a meglévő hitelek kamatát is. Ettől még jobban nőtt a törlesztőrészlet.

Novemberben és decemberben tehát már nőtt a részlet, igaz jóval kisebb mértékben, mint januárban és februárban. A legnagyobb bajban a jenhitelesek voltak, nekik az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt a részletük, nem volt ritka a hatvan-hetven százalékos növekedés sem.

Megkerestük a legnagyobb magyarországi bankokat is, hogy milyen adataik vannak, mennyivel nőtt a kényszerértékesítések száma. A megadott határidőre azonban csak a K&H Bank reagált, de ők sem adtak pontos számot, üzleti titokra hivatkozva. Annyit árultak el, hogy nem emelkedett jelentősen a a kényszerértékesítések száma.

Azt azért biztosan tudni, hogy az elmúlt időszakban több házat árvereztek el, mint a válság előtt. Legalábbis az árverési házak és az ingatlanirodák ezt tapasztalják. Az Otthon Centrumnál úgy látják, hogy bár nőtt azok száma, akik kénytelenek eladni otthonaikat, de egyelőre nagyon kevesen vannak. A felmondott hiteleknek több hónapos az átfutása, és mivel a részletek január-februárban nőttek meg jelentősen, így az év második felében várható a kényszerértékesítések számának növekedése – nyilatkozta lapunknak Baranyi Tünde üzemeltetési igazgató.

Hasonlóan látják a Duna House-nál is. Bár indultak már árverések, de tömeges árveréses lakásértékesítésről nincs szó, még viszonylag alacsony az érintett ingatlanok száma.

Olcsón ingatlanhoz jutni

Ugyanakkor az utóbbi hónapokban egyre több olyan ingatlan kerül be eladóként, ahol a tulajdonosok nem tudják fizetni a hitelt, vagy más, az életkörülményeikben beállt változás miatt döntenek az értékesítés mellett. Murányi Ákos vezető elemző szerint ezek száma a teljesen piacon már több ezerre tehető – de hangsúlyozni kell, hogy ők még nincsenek a végső stádiumban: nem a bank viszi a fejük fölül a lakást, hanem ők maguk döntenek annak eladásáról.

Vannak persze olyanok, akik ilyenkor vásárolnának ingatlant, sőt egyenesen a kényszerértékesített ingatlanokra hajtanak rá. Több cég is közvetít ilyeneket, az egyik ilyen a Válságingatlan, mely azzal hirdeti magát, hogy akár 50 százalékkal a piaci ár alatt is ingatlanhoz juthatnak a vevők.

A cég eredetileg dubaji ingatlanokkal foglalkozik, de néhány hónapja elindult a magyarországi ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásuk is – tudtuk meg Proszenyék Zoltántól, a cég magyarországi képviseleti igazgatójától. Ők valójában csak közvetítők, a médiamegjelenését biztosítják az említett ingatlanoknak. A bankokkal vannak közvetett kapcsolatban, vagyis van egy közvetítő cég köztük és a bankok között (a közvetítő cég nevét nem árulta el).

A vásárlás menete a következő: a bank leadja az eladni kívánt ingatlan adatait a közvetítő cégnek, ezek az adatok felkerülnek a honlapra. Ha valakit érdekel, az megadja az adatait a cégnek, ők pedig továbbítják ezt a bankok felé. Ezek után a vásárló már a bank képviselőjével tárgyal, tőle kapja meg az információkat az adott ingatlanról. Proszenyák Zoltán tájékoztatása szerint több hozzájuk hasonló profilú cég van, köztük olyanok is, melyek közvetlenül a bankokkal állnak szerződésben.

Az árverező házaknál sincs bumm

Az év első negyedében néhány százalékkal nőtt az árverezések száma és azóta is folyamatos a növekedés – nyilatkozta Orbán Róbert, az Árverező Ház vezérigazgatója. Robbanásszerű növekedésről nem beszélhetünk, mondja ő is, de mivel a hitel nem fizetésétől az árverésig több hónapig tart a folyamat, az év második felében elképzelhető egy nagyobb növekedés.

A bajba jutott devizahitelesek számáról, az árverések mennyiségéről tehát senki nem tud pontos számokat mondani. Annyit tudtunk meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatokat kért be a közelmúltban árverési cégektől. De ezek még csak most érkeznek be, nem dolgozták még fel őket, az októberi stabilitási jelentésben lesznek majd benne.

Egyre nagyobb teher

Devizahiteleknél a törlesztőrészletek nagysága az árfolyamtól, illetve a kamatoktól függ. Az euróárfolyam már ősszel felszaladt 240 forinttól 270 forintig, ez azonban még nem okozott nagy tehernövekedést a devizahitelesek többségének, hiszen az átlag 260 forint körüli árfolyamon vette fel a hitelét. A nyári időszakhoz képest persze többet kellett fizetni, de akkor az erős forint miatt viszont kisebb volt a megszokottnál a részlet.

A másik fontos elem, a kamat az adott deviza kamatától függ, illetve attól, hogy a bankközi piacon mekkora felárral tudják a bankok megvenni a devizát. A hitelválság miatt a pénzintézetek nem hiteleztek egymásnak, ezért nagyon megemelkedett a bankközi kamat. Ennek a költségnek egy részét a bankok áthárították az ügyfelekre, kamatfordulókor emelték a meglévő hitelek kamatát is. Ettől még jobban nőtt a törlesztőrészlet.

Novemberben és decemberben tehát már nőtt a részlet, igaz jóval kisebb mértékben, mint januárban és februárban. A legnagyobb bajban a jenhitelesek voltak, nekik az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt a részletük, nem volt ritka a hatvan-hetven százalékos növekedés sem.