Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Leépítések idehaza, hajmeresztő recesszió a litvánoknál, 4000 forint fölé száguldó OTP

2009.08.01. 08:45 Módosítva: 2009-08-01 09:06:17
Az IMF, a kamat, a tőzsdék, no meg kicsit, főként idehaza, a leépítések, létszámstopok köré csoportosultak a hét eseményei.

A hét bizonytalansággal indult a pénz- és tőkepiacokon. A világ tőzsdéit lekövetve a BUX hétfőn nagyot, közel 3 százalékot esett, a forint euróval szembeni árfolyama pedig a hétfő kora reggeli 266 alatti szintről szerda kora reggelre 270 fölé gyengült. Aztán a hét második felére elillant az óvatosság a világ pénzpiacain, ennek is köszönhetően péntek késő délután újra 266 forintot kellett adni 1 euróért a bankközi piacon. A BUX csütörtökön közel 4 százalékkal kúszott feljebb, a hetet pedig 17280 ponton, több mint 4 százalékkal magasabban fejezte be, mint a múlt hetet.

Idehaza a tőzsdeindex emelkedését az OTP szárnyalása alapozta meg. A bankrészvény egy hét alatt 9,4 százalékkal lett drágább, pénteken nap közben pedig kilenc és fél hónapja nem látott szinten, 4080 forinton is kereskedtek vele. Igaz, nap végére nem sikerült a négyessel kezdődő értéket megtartani, egy forinttal alatta maradt a 4000 forintnak a bankpapír ára.

A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának változása
  31. heti záró 30. heti záró
BUX 17 280 16 601
OTP 3999 3655
Mol 13 760 13 400
Richter 36 950 36 900
Magyar Telekom 680 658

Az OTP pénteken, váratlanul, bejelentette, hogy megszüntette a vezérigazgatóhelyettes, Urbán László munkaviszonyát. A lépést „az egységes menedzsmentszemlélettől eltérő vezetői felfogással” indokolta a bank.

Mi vágtunk kamatot, a lengyelek nem

Hétfőn újraindult a kamatvágás. Legutóbb januárban hozta lejjebb az alapkamatot az MNB, a monetáris tanács hét eleji ülésén egy százalékponttal, 8,5 százalékra csökkentette a rátát. Az erős forint és az országgal szembeni befektetői bizalom erősödése készítette elő a terepet a lazításra. A vágás ténye nem, annak mértéke azonban meglepetés volt. A jegybankelnök a döntés utáni sajtótájékoztatón elmondta: három javaslat volt a tanács előtt, 50, 75, illetve a végül meglépett 100 bázispontos csökkentés. Szoros eredmény született, mondta Simor András.

A lengyelek nem vágtak kamatot, 3,5 százalékon, eddigi mélypontján hagyták a rátát.

Az IMF segítsége

A régió, most különösen annak keleti és déli fele az IMF segítségében bízik, a Nemzetközi Valutaalap védőernyője alá kíván menni, illetve aki ott van, ott is maradni. Vasárnap még aggodalomra okot adó hírek érkeztek a brutális recessziót elszenvedő Lettországból. Amikor úgy tűnt, hogy a kormány kész teljesíteni az IMF újabb, további költségvetési takarékossági feltételét a hitelcsomag harmadik részletének lehívásáért cserébe, akkor a legnagyobb kormánypárt megmakacsolta magát, veszélybe sodorva az ország és az IMF közötti megállapodás létrejöttét. Az pedig az egész régióra, így Magyarországra is hatást gyakorolt volna.

Aztán hétfőre sikerült elsimítani az ügyet, és lezárult a Nemzetközi Valutaalap Lettországnak nyújtott hitellel kapcsolatos első felülvizsgálata, és az igencsak nehezen elfogadott szándéklevél (amelyben megállapodásra jutottak a lettek és az IMF illetékesei) megnyitja az utat a március óta visszatartott, 200 millió euró (53 milliárd forint) értékű hitelrészlet kiutalása előtt. A bejelentés kapcsán elemzők megjegyzik, hogy a megállapodásnak köszönhetően a lat leértékelése lekerült a napirendről, egyelőre.

A lettek tehát egy időre fellélegezhetnek, nem úgy a litvánok. Hajmeresztő litván gazdasági zuhanásról számolt be az ország statisztikai hivatala. Éves szinten 22,4 százalékkal zuhant a litván GDP a második negyedévben a felülvizsgált első negyedévi 13,3 százalékos esés után. Júniusban ráadásul a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal zsugorodott.

A nagy gazdasági visszaesés mellett a litván kormány már eddig is megszorító intézkedésekre kényszerült, igaz nem olyan keményekre, mint Lettország. A hét elején úgy tűnt, Litvánia elzárkózik attól, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon külső pénzügyi segítségért, aztán a hét második felében a litván államfő már azt mondta a Financial Timesnak adott interjúban, hogy Litvánia is az IMF segítségére szorulhat, ha nem sikerül a nemzetközi tőkepiacról pénzt felhajtania.

Ez történt még a héten

Az amerikai GDP a második negyedévben a várt 1,5-tel szemben 1 százalékkal esett, azonban az első negyedéves adatot 5,5-ről 6,4 százalékra rontották. Ez megkeverte a tőzsdéket, az adat megjelenése után kis hezitálás után lefele vették az irányt, ám az amerikai tőzsdeindexeknek végül sikerült pluszban zárniuk.

Szerdán 4 forinttal drágult a benzin, 2 forinttal a dízel.

A románok is a Valutaalap jóakaratában bíznak. Délkeleti szomszédunkban akár 7-8 százalékkal is eshet idén a GDP, és felfele akarják módosítani a költségvetésihiány-célt. Az IMF pedig engedékenységről tett tanúbizonyságot, nyitott az előtt, hogy módosuljanak a Nemzetközi Valutaalap és Romániával kötött hitelmegállapodás feltételei, ha bebizonyosodik, hogy a román kormány külső tényezők miatt nem tudta teljesíteni a számára megállapított célokat – mondta az IMF romániai képviselője, Tonny Lybek.

Ukrán-fronton is történt esemény a héten. A Nemzetközi Valutaalap kiutalt 3,3 milliárd dollárt Ukrajnának, az országgal tavaly november elején aláírt, 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelkeret terhére. Ez volt a harmadik részlet, ezzel együtt Ukrajna eddig 10,9 milliárd dollárt vett föl a keretből. A két évre szóló hitelmegállapodás alapján az IMF rendszeresen vizsgálja Ukrajna gazdasági teljesítményét. A mostani, második felülvizsgálat után az IMF hozzájárult az ukrán államháztartási hiánycél növeléséhez, mert az államháztartás tételei közé számít ezentúl az ukrán Naftogaz energiavállalat deficitje, olvasható az IMF közleményében.

A bolgárok azonban más utat választanak, inkább előremenekülnek. Az ország pénzügyminisztere hivatalba lépésének negyedik napján bejelentette, hogy novemberben benyújtják a csatlakozási kérelmet az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerhez. Ez azt jelenti, hogy leghamarabb 2010 elején kerülhet ténylegesen az euró védernyője alá a bolgár leva, amely a közös európai fizetőeszközhöz van rögzítve. Ebből az következne, hogy elméletileg 2012-2013-ban lehetne a monetáris unió tagja Bulgária.

Létszámstop, elbocsátások

Idehaza a munkaerőpiacról rossz hírek szállingóztak. Nagy elbocsátás lesz a Raiffeisennél, dolgozóinak 10-12 százalékát, 400-500 embert küldene el a nagyjából 3900 embert foglalkoztató Raiffeisen, és készül a fiókhálózat „arányos szűkítésére” is. 15-20 fiók bezárására lehet számítani. Az átszervezésre már belső munkacsoportot is létrehoztak.

Átalakul és leépíthet a magyar General Electric. A General Electric Hungary a cégnél működő szakszervezetek információja szerint az eddig zártkörű részvénytársaságként működő céget kft.-vé alakítaná át. Az érdekvédők úgy tudják, a cég ezzel párhuzamosan drasztikus mértékű létszám- és a termeléscsökkentésre is készül. A társasági forma változásának hírét a GE megerősítette.

Létszámstopot rendelt el a államigazgatásban a miniszterelnök. A most elhatározott létszámstop azt jelenti, hogy a megüresedő állásokat sem lehet betölteni. Megbízási szerződéssel sem lehet feladatokat kiszervezni a minisztériumokból, illetve a háttérintézményekből. A kabinet idén ötezer betöltetlen állással számol, amely havonta egymilliárd forintos megtakarítást jelent. A létszámstop ugyanakkor nem vonatkozik a rendőrségnek az utcán, illetve a bűnüldözésben dolgozó erőire. Szintén a kivételek közé tartoznak a Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolódó feladatokat végző szakemberek, valamint az uniós foglalkoztatási projektekben dolgozók.

Év elejétől amúgy bő 50 ezerrel hízott a költségvetési szektorban dolgozók létszáma, igaz, ennek nagy része a közmunkaprogramokban dolgozók számának emelkedéséből jön össze. Eddig úgy volt, csak jövőre rendeli el a kormány a létszámstopot a közszférában, az előrehozást vélhetően az indokolta, hogy az idei költségvetési folyamatok nem alakulnak simán, a takarékossági intézkedésre ezért lehet szükség.

Adófront

Adóvonalon sem múlt el a hét események nélkül. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hétfőn az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Múlt héten egy adótanácsadó támadta meg a szóban forgó passzust. Csehországban lényegében ugyanazt a szabályt alkalmazzák már ma is, amelyet a törvény idehaza jövőre vezetne be, és ott kiállta az alkotmányossági próbát a passzus. A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek. A tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

Mától, azaz augusztus 1-jétől két ponton íródnak át adótörvényeink. Csökken a betegszabadságra járó díj és a normál táppénz összege, rövidül a passzív táppénz időtartama, 18 százalékos áfakörbe kerül a távhőszolgáltatás.

Jelenleg még a 15 napos betegszabadságra a távolléti díj (ami sok esetben a bruttó bér) 80 százaléka illeti meg az alkalmazottat, ez 70 százalékra apad. A baleseti táppénz összege pedig a bér 100 százalékáról 90 százalékára mérséklődik.

A 16. naptól kezdve járó táppénz összege is alacsonyabb lesz. Akinek legalább kétéves biztosítási jogviszonya van (az egyszerűség kedvéért kétéves munkaviszonya van, akár egy cégnél, akár úgy, hogy közben munkahelyet váltott), annak betegség esetén ezentúl a 16. nappal kezdődően a bruttó bérének 60 százaléka jár normál táppénzként a mai 70 százalékkal szemben. Akinek nincs kétéves biztosítotti jogviszonya, az pedig 60 helyett 50 százalékát kapja a bérének táppénz gyanánt.