Szilárda
0 °C
6 °C

Még mindig csökken az ingatlanalapok vagyona

2009.08.03. 16:29
A legnagyobb hozamot és tőkevonzó képességet a tiszta részvényalapok mutatták ez év második negyedében, vagyonuk 12,7 százalékkal bővült. Sikeresek a pénzpiaci alapok is, ahol a második negyedévben 2,1 százalékkal nőtt az eszközérték.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai által kezelt összvagyon 2009 második negyedévében közel 6,5 ezer milliárd forintot ért el, ebből a befektetési alapokban kezelt vagyon 2,5 ezer milliárd forintot, az ezeken kívüli - az intézményi befektetők és a magánszemélyek részére kezelt - vagyonkezelt vagyon közel négyezer milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi eszközértéke 12 százalékkal nőtt, az alapok vagyona ezzel szemben egy százalékkal mérséklődött. Az alapok összvagyona a negyedév végén 2465 milliárd forintot tett ki.

A legtöbb friss tőkét a negyedévben a pénzpiaci alapok, a félév során a zártkörű értékpapíralapok és a likviditási alapok vonzották, míg a legnagyobb tőkekivonás az ingatlan- és a garantált alapokból volt.

A második negyedév a tőkepiacok nagy visszakorrekcióját hozta, mind a 2008-as év részvénypiaci mélyrepülése, mind a hazai kötvénypiacok első negyedéves zuhanása után. A hazai részvények BUX indexe a 2008-ban elért mínusz 53 százalék után az első félévben több mint 25 százalékot, míg a negyedévben több mint 38 százalékot emelkedett.

Az ingatlanalapok száma két ingatlanalapok alapjának átalakítása és egy ingatlanalapok alapjának megszűnését követően 21-re csökkent, az alapok vagyona a negyedévben 16,9 százalékkal csökkent (16,6 százalékkal az átalakított alapok nélkül), így a negyedév végén 269 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Év eleje óta közel 30 százalékkal csökkent az alapok vagyona, míg az átalakított és az év elején Bamosz-körön kívül került alapok hatása nélkül a csökkenés 28,9 százalékos volt.

Csúcson a tiszta részvényalapok

A negyedévben a tiszta részvény alapok - amelyeknél a részvényarány meghaladja a 90 százalékot - jellemzően még a részvénytúlsúlyos alapoknál is jobb teljesítményt értek el, a legjobb hozamokat a hazai és az ázsiai alapok tudták felmutatni, de a többi alcsoportban is jelentős pozitív hozamokat tapasztalhattunk.

A hazai, közép-kelet európai és európai alapok esetében tőkekivonást regisztráltunk, a többi alcsoportban viszont a tőkevonzás volt a jellemző, a legtöbb friss tőkét a globális alapok, arányaiban pedig az észak-amerikai alapok vonzották – mondta Temmel András, a Bamosz főtitkára.

A Bamosz tagjai által kezelt tiszta részvényalapok vagyona az elmúlt negyedévben 12,7 százalékkal bővült, a negyedév végén 66 milliárd forintot tett ki. Ez a növekedés az utóbbi negyedévben és év eleje óta is a nyilvános alapkategóriák közt a leggyorsabb volt. Az elmúlt negyedéves 1,4 milliárd forint, illetve az összesített féléves 2,7 milliárd forint friss tőkebeáramlás, illetve az alapok 5,3 milliárd forintos negyedéves, illetve 6,4 milliárd forint féléves teljesítménye is növelte a vagyonukat.

Vonzó  likviditási alapok

A likviditási alapok - a pénzpiaci alapok között a három hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű befektetéseket végző alapok - vagyona 2,2 százalékkal bővült az elmúlt negyedév alatt, és összesen 721 milliárd forintot ért el. Év eleje óta ezen alapokban kezelt pénz, 38 milliárd forint friss tőke beáramlás és 29 milliárd forint hozam után 11,4 százalékkal nőtt.

A likviditási alapok döntő részben hazai alapok, de a negyedévben három euróövezeti és egy dollár likviditási alap is működött. A negyedévben a hazai alapokból tőkét vontak ki, míg az euróövezeti és a dollár alapok új tőkét vonzottak.

A legtöbb tőkét az euróövezeti alapok vonzották, a leggyorsabban is ezek vagyona nőtt. A negyedévben a hazai alapok hozama volt a legmagasabb, míg a forint erősödése nagyon sokat rontott az euróövezeti, de forintban denominált alapok hozamán, így negatív hozamot csak az ilyen alapok értek el a negyedévben.