Lenyelték a kereskedők az áfaemelést

2009.08.11. 10:33
Az idei, az év első hét hónapjában mért pénzromlási ütem csak 3,6 százalékra ugrott fel, miután a júliusi, már az áfaemelés hatását is magába foglaló infláció a várt 6,1 helyett csak 5,1 százalékos volt a tavalyi júliushoz képest. A kereskedők benyelték az áfaemelés egy részét, innentől csökkenő inflációra és kamatra számíthatunk.

A júniusi 3,7 százalékról 5,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban, az ugrás bár jelentős, a KSH által mért érték végül messze elmaradt az elemzői konszenzusban várt 6,1 százaléktól.A felülbecslés oka az volt, hogy az áfaemelés hatását nagyobbnak becsülték az elemzők, de a fogyasztói kosár döntő részét érintő, 20-ról 25 százalékra emelkedett forgalmi adó felelős a 2,4 százalékpontos ugrásért is

A fő számok

2009. júliusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,3 százalék volt. 2008. júliushoz viszonyítva az
árak 5,1 százalékkal növekedtek. Idén, az első hét hónapban, átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az
árak, mint az előző év azonos időszakában.

Samu János, a Concorde makroelemzője szerint azért maradhatott el az infláció emelkedése a várttól, mert a kereskedők annak hatását nem tudták egészében ráterhelni a vásárlókra, miután az amúgy is visszaesett belföldi kereslet szenved a reálbérek esése és a hitelválsággal. A lakosság nyögi a korábbi hitelek terheit, miközben nem tudnak a korábban nagy mértékben igénybe vett fogyasztási hiteleket felvenni.

Hasonlóan vélekedik gyorskommentárjában Pjotr Kalisz, a Citibank elemzője is, mint írja, a kereskedők saját haszonkulcsuk csökkentésével biztosíthatták, hogy az áfaemelés hatása a vártnál kisebb mértékben tükröződött az árakban. Mivel a Citibank szerint az áfaemelés volt az egyetlen (és egyszeri) az inflációt emelő hatás, amivel jelenleg számolni kellett illetve kell, az év további részére és 2010-re jelentősebb inflációcsökkenésre számítanak. Jövőre ez a folyamatot a forint erősödése és a hazai kereslet továbbra is alacsony szintje vezetheti.

Az infláció mostani emelkedése (bár ezzel a pénzromlás üteme elszakadt a jegybanki, 3 +/-1 százalékos sávtól), annak ideiglenes volta miatt aligha hat ki a kamatpolitikára. Pjotr Kalisz várakozása szerint egy félszázalékpontos vágás még augusztusban jöhet, 2010 elejére pedig 6,5 százalékra csökkenhet a magyar kamatszint a jelenlegi nyolc százalékról

Ez történt egy hónap alatt

Egy hónap alatt – 2009. júniushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,7 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,8 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 2,0 százalékos átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a sertéshús (5,5%), a párizsi, kolbász (4,5%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (3,4%), a baromfihús (2,8%), valamint a cukor (2,7%) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető a kenyér (1,5%) és a tej (1,1%) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (3,2%), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 9,2 százalékkal, a helyi tömegközlekedésért 4,5 százalékkal kellett többet fizetni. Átlag felett drágultak a szeszes italok, dohányáruk (2,9%), továbbá az egyéb cikkek (2,7%) árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 4,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti áremelkedés következett be a tartós fogyasztási cikkek (2,4%) esetében. A háztartási energia átlag alatti 0,5 százalékos áremelkedésén belül, a távfűtés díja 2,1 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek esetében a nyári kiárusítások következtében 2,9 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

És ez történt egy év alatt

Tizenkét hónap alatt, 2008. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 29,7, a párizsi, kolbász 14,8, a rizs, hántolmányok 13,6 és a szalámi, szárazkolbász, sonka 9,2 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (18,1%), a sajt (13,3%), a tej (8,2%), valamint a liszt (7,9%) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 8,8 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 7,7 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,8 százalékkal, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal nőtt. Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások (6,0%) körében, ezen belül a szemétszállítás 14,1, a helyi tömegközlekedés 11,5, a társasházi közös költség 10,1 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek (4,7%) és az egyéb cikkek (1,3%) áremelkedése átlag alatti volt. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 9,3 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 5,9 százalékkal drágult az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A ruházkodási cikkek esetében szintén átlag alatti (1,1%) volt a növekedés.