Auguszta
-3 °C
2 °C

Vége a lakosság durva eladósodásának

2009.08.18. 10:21 Módosítva: 2009-08-26 14:52:51
Hiába fájnak rövid távon az intézkedéscsomag elemei, a GDP szintjét néhány éves időtávon egy-másfél százalékkal megdobhatják, - mutat rá a Költségvetési Tanács ma publikált első tanulmánya. Ugyanakkor társaságiadó-befizetések, a MÁV és a BKV, a munkanélküliség, a 2011-es szja-sávtolás, mind-mind kockázatosak.

A tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése, a gyed-gyes időtartamának lerövidítése és feltételeinek szigorítása, a közszférában a bértömeg két éves befagyasztása, kiegészítve a személyijövedelemadó-terhelés és a járulékok mérsékléséből, az áfa és a jövedéki adó növeléséből álló adócsomaggal kedvező hatást gyakorol a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljára, a kormányzati intézkedéscsomag sokéves távlatban egy-másfél százalékponttal dobja meg a GDP szintjét. Erre az eredményre jut a lényegében most bemutatkozó Költségvetési Tanács tanulmánya. (A Tanács honlapja itt található.) A pár hónapja felállított szervezet ma publikált első elemzéséből kiderül az is, hogy rövid távon, idén és jövőre még nyögni fogjuk a recesszió terheit.

  2008 2009 2010 2011 2012
GDP 0,6 -6,5 -0,5 3,3 3,4
Háztartások fogyasztása -0,5 -7,5 -2,1 1,5 2,1
Bruttó állóeszköz-felhalmozás -2,6 -8,7 -1,2 4,5 5,1
Export 4,8 -14,7 4,8 9,9 10,7
Import 4,7 -16,2 3,7 9,4 10,6
Külső kereslet 2,1 -4 0,2 2,1 2,1
Infláció 6,1 5 4,8 3,2 3
Foglalkoztatottság -1,2 -3,1 0,3 0,6 0,5
Versenyszféra, bruttó átlagbér 8,5 3,5 4,8 4,1 4,1

A termékek és szolgáltatások iránti kereslet visszaesésére a vállalatok idén erőteljes elbocsátásokkal reagálnak, és a reálbéris csökken. (Nem árt felidézni: a válság kipattanása, azaz tavaly ősz óta idén tavasz végéig durván százötvenezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.) Jövőre azonban a fizetésünk megőrzi reálértékét.

A tanulmányt készítő elemzői gárda azt prognosztizálja, hogy a lakosságnak az elmúlt évekre jellemző magatartása megváltozik, a háztartások fokozatosan egy fenntarthatóbb eladósodottsági pályára állnak. Ez úgy lehet, hogy három-négy évig a fogyasztás kevésbé fog nőni, mint a jövedelmek.

A vállalatok a jelenlegi finanszírozási nehézségek miatt kivárják a kedvezőbb feltételeket, ezért rövid távon a beruházások jelentős mértékben visszaeshetnek.

Mindezek azt eredményezik, hogy idén a gazdaság hat és félszázalékkal zuhanhat, és jövőre sem kap lábra, félszázalékos GDP-csökkenés jöhet. Ez az előrejelzés egyébként lényegében megfelel mind a kormány, mind a jegybank, mind a piac jövőképével, az eltérés elhanyagolható. (A kormány és az MNB idén 6,7, jövőre 0,9 százalékos gazdasági visszaesést jósol.) A Költségvetési Tanács elemzői úgy látják, hogy a gazdaság 2010 második negyedévében mászhat ki a gödörből, akkor az előző negyedévhez viszonyítva már nagyobb hozzáadott értéket állíthat elő a magyar gazdaság. A következő évben aztán háromszázalék feletti növekedést produkálhat az ország - mondta a tanulmányt ismertető, bemutatkozó sajtótájékoztatón Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke.

Először makropálya, aztán csak a büdzsé

A Költségvetési Tanács

A Költségvetési Tanácsról szóló törvényt tavaly ősszel fogadta el a parlament. A Tanács elnöke Kopits György, tagja még Oblath Gábor és Török Ádám. A háromfős vezetőség munkáját negyvenfős stáb segíti.

A Költségvetési Tanács szerepéről részletesen többször is írtunk.

Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy a Költségvetési Tanács tanulmánya éppen a költségvetési egyenlegre nem ad előrejelzést. Az ok a törvényi szabályozásban és a feladat sajátosságában keresendő. A szervezet feladatai fokozatosan bővülnek, a jogszabály idén júliustól kötelezi az új intézményt, hogy először legyen képes makroprognózis készítésére, és csak a 2011-es költségvetésre írja elő, hogy mondjon véleményt a terv megalapozottságáról, és majd csak rá egy évre árazzon be minden egyes, a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt. Ennek ellenére az új intézmény mai debütálásakor deklarálta: véleményt kíván mondani már a 2010-es büdzsétervezetről is.

A stábot június végére toborozták össze, első mostani munkájuk gerincét a makroprognózis képezi. Jelentőségét az adja, hogy még az előtt tették le az asztalra, mielőtt a kormány összeállítaná a 2010-es költségvetési tervét, nyilvánosságra hozná azokat a makroparamétereket, amelyekre alapoz. A Költségvetési Tanács makropályája egy viszonyítási pont, amihez képest lehet értékelni majd, hogy a kabinet makroszámai mennyire tűnnek megalapozottnak.

Időzített bombák

A Költségvetési Tanács szakértői, bár államháztartási előrejelzést nem készítettek, de azonosítottak egy sor olyan tételt, amelyek kockázatosak a 2010-es költségvetésre nézve. Kedvezőtlen esetben, bekövetkezésükkor összesen 250-260 milliárd forinttal ronthatják az államháztartási egyenleget.

Átfogó szervezeti átalakítások hiányában a MÁV évente hetven-nyolcvanmilliárd forintnyi működési veszteséget termel, a közösségi közlekedés másik szereplője, a BKV évente tizennyolcmilliárdos működési hiányt produkálhat a 2012-ig vizsgált időszakban. Ezek a számok igazolhatják azt – az IMF-fel és az EU-val kötött szerződésben szereplő – intézkedést, amely jövőre negyvenmilliárddal vágná vissza közösségi közlekedésre fordítandó összeget, illetve a kormánynak azt a szándékát is magyarázzák, amely ennél is nagyobb átalakítás mellett évi átlagban hetvenmilliárddal kurtítaná meg a közösségi közlekedési cégek ellátmányát.

A tanulmány az utóbbi hetek másik vihart kavart ügyéhez, az önkormányzatok támogatásának lefaragásához is támpontot nyújt. 2006 óta a helyhatóságok gyorsuló ütemben adósodtak el, főként a kötvénykibocsátás futott fel, ezzel párhuzamosan felduzzadt az önkormányzatok betétállománya is. Ez a két tényező homályossá teszi, hogyan alakul a következő években az önkormányzatok költségvetése.

A kormány terveiben szereplő százhúszmilliárdos önkormányzatiforrás-kivonás vélhetően nem éri el a hiánycsökkentési célt, mivel ezt a restrikciót az önkormányzatok késleltetni tudják. Az önkormányzatok egyik fő bevételi forrását képező iparűzésiadó-bevétel valószínűleg csökken, ezt pedig a betétek felszabadításával kompenzálni tudják a helyhatóságok, növelve saját és az egész államháztartás deficitjét.

Még három tétel

Az MNB vesztesége 2011-ben és 2012-ben az államháztartási deficitet növeli, ez százharminc milliárd forint körüli tétel lehet.

Az 52 év feletti magánnyugdíjpénztári tagok visszalépése teljesen az állami pillérbe rövid távon javítja a költségvetési egyenleget (az első évben 46–77 milliárd forinttal), de hosszabb távon, a nyugdíjba menetel miatt a kiadások is megnőnek.

A bővülő állami kezességvállalási tevékenység és a recesszió miatt kétszeresen is megnövekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás is 10-30 milliárddal dobhatja meg a hiányt.

A válság idehaza is elbocsátási hullámot indított el. A megnövekedett munkanélküliség már idén, a második félévben veszélyezteti a költségvetési egyenleget. A munkanélküliséghez kötődő passzív ellátásokra (álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre) júliusig kiolencvenötmilliárd forintot már kifizetett a büdzsé, holott az egész éves előirányzat százkétmilliárd forint. A szakértői gárda úgy számol, hogy idén akár százötvenmilliárd forintra is felkúszhat a kiadás ezen a területen, a következő években pedig évente harminc-ötvenmilliárd forinttal lehet több ez a tétel a korábban jellemzőnél.

Kockázatot lát a stáb a társaságiadó-bevételnél is. Egyrészt a válság miatt csökken az adóalap (megszűnnek vállalkozások, a nyereségek apadnak, többen veszteségesek lesznek), másrészt a recesszió elmúlta után a befizetéseket csökkenti a recessziós időszakban keletkezett veszteségek áthozása, elszámolása a társasági adóban. Utóbbi körülbelül negyvenmilliárddal mérsékelheti a társaságiadó-bevételeket.

Nem mentek el szó nélkül a mellett a parlamenti döntés mellett sem, amely szerint 2011-ben az alsó, tizenhét százalékos személyijövedelemadó-kulcs tizenöt millió forintig lenne érvényben a jövő évben életbe lépő ötmillió forint helyett. Ez a lépés 175 milliárdos bevételkieséshez vezet a személyi jövedelemadónál, amihez hozzájön még, hogy a nettó bérek emelkedése a nyugdíjkiadásokat is megdobja tizennyolcmilliárd forinttal, de a rendelkezésre álló jövedelem egy részét a lakosság elkölti, így az áfából és a jövedéki adóból tizenöt-huszonötilliárd forinttal több érkezhet be az államkasszába. Összességében tehát százhetven-száznyolcvanmilliárdos lyukat üt a büdzsén az szja-sávhatár jelentős kitolása 2011-ben.