Elvétve akad már enyhítés a forinthiteleknél
A betéti kamatokat már alaposan elolvasztotta az előző jegybanki kamatvágás is, a hiteleknél viszont továbbra sem sok intézkedést láttunk. A CIB azonban lapunk érdeklődésére bejelentette: a jövő héttől a lakáshiteleknél 12,49 százalékról 11,49 százalékra, a szabad felhasználású forint-jelzáloghiteleknél 14,49 százalékról 13,99 százalékra csökkenti a kamatot.
A K&H új hiteltermék kialakításával reagálna a változásokra. Flexibilis hitelkereténél már érvényesítette a jegybanki lépést az Allianz (a termék kamata egy százalékkal mérséklődött), az új befogadású euróalapú jelzáloghitel-termékeknél pedig a közeljövőben várható kamatcsökkentés.
A Budapest Banknál (BB) ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az új kihelyezések kamatainál rövid távon nem számítanak apadásra. Mint kifejtették: a válság előtt a betéti és hitelkamatok, valamint a jegybanki alapkamat változása között szoros volt a korreláció, a válság kirobbanása után azonban ez a kapcsolat gyakorlatilag megszakadt, a hitelezési kockázatok ugyanis jelentősen megnőttek. A hitelkondíciók terén várható változásokkal kapcsolatban elmondták, hogy az MNB által kezdeményezett és küszöbönálló devizahitelezési önszabályozás miatt a svájcifrank-hitelek várhatóan eltűnnek a kínálatból, a jenhiteleket pedig már közel egy éve nem értékesítik.
A devizahitelezésben tehát leszűkül a kör az euróra, az euróforrások pedig mindig is drágábbak voltak a svájci franknál. Az alapkamat mérséklése a bankközi pénzpiaci kamatok csökkenését is magával hozta, így a Raiffeisennél középtávon a betéti kamatok további lassú lemorzsolódását prognosztizálják. A BB szakértői szerint átmenetileg, akciós jelleggel fennmaradhatnak ugyan a két számjegyű kamatok, de az ésszerű banküzem a piaci kamatszintekhez alkalmazkodás felé mutat. Annál is inkább, mert szinte egyáltalán nem akad bank, ahol ne az alapkamat további esésére számítanának.
A CIB szakértői szerint az elmúlt időszak makrogazdasági adatai is alátámasztják, hogy a gazdaságnak szüksége van az alacsonyabb belföldi kamatszintre, a jegybanknak pedig az inflációs kilátásokat és a piaci folyamatokat is figyelembe véve lehetősége van a monetáris kondíciók lazítására. Úgy vélik, az irányadó ráta decemberre 7,5 százalékra süllyedhet, úgy, hogy a következő fél százalékpontos lazításra már e hónapban sor kerülhet.
Az OTP Bank elemzői is ekkora vágást várnak augusztusban, úgy gondolják, hogy ezt - ha nem romlik érdemben a befektetői hangulat - az idén még további két hasonló lépés követheti, így év végén 7 százalékos kamatszint várható. Ezzel párhuzamosan a forint árfolyama a 275 forint/eurós szint körül mozoghat, de az ingadozás mértéke jelentős lehet. A CIB-nél úgy gondolják, hogy rövid távon a 270-es szint körül ingadozhat az árfolyam. Ha tartósan romlik a külső hangulat vagy felerősödnek a belső kockázatok, nem tartják kizártnak, hogy a forint visszateszteli a 280 feletti szinteket, arra azonban nem számítanak, hogy a következő időszakban újra 300 feletti árfolyamokkal kellene szembesülni.