Az állam a tervek szerint nem biztosítana tőkeinjekciót, hanem a cég felé fennálló tartozásait konvertálná tulajdonrésszé. Ennek mértékét szakértők sem tudják pontosan, de egyes becslések szerint elérheti a 20 milliárd forintot. A Malév jelentős köztartozással bír, a privatizációs szerződésben rögzített kötelezettségeinek sem tett eleget.
Ugyanakkor a cég likviditását a jelenlegi tulajdonosok biztosítanák. Ha az állam a tartozásokat üzletrésszé konvertálná, abban az esetben az orosz Vnyesekonombank további forrásokat biztosíthatna a Malévnek, ugyanis jelentős adósságtól szabadulhatna meg. Erre szükség is lenne, ugyanis a becslések szerint a társaság saját tőkéje 15 milliárd forintos hiányt mutat.
Az állam belépésével a tulajdoni arányok megváltoznának, a jelenlegi 51 százalékos tulajdonos Költő Magdolna valószínűleg nem vállalná azokat az anyagai terheket, amelyek a részesedés megtartásával járnának. Az állam belépésével így viszont valószínűleg tulajdoni hányada csökkenne. Az azonban biztos, hogy az orosz tulajdonos tulajdoni hányada nem mehet 49 százalék fölé, ugyanis abban az esetben a Malév elveszítené európai repülési jogait.
Oszkó Péter szerint az állami tulajdonrész nem lenne hátrányos a Malév számára. Itt példaként a ferihegyi repülőteret említette, ahol az állam kisebbségi tulajdonos - írja a Népszabadság.