Ötből csak három egyéni vállalkozó volt nyereséges tavaly, a nyereségesek aránya nagyjából az egy évvel korábbinak felel meg. Papíron a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók (ők képviselik az egyéni vállalkozók döntő többségét, tíz egyéni vállalkozóból kilenc tételes költségelszámoló) aránya 30 százalékos, további 10 százalék pedig nulla eredményt vallott be a 2008-as évről. Ennek ellenére az egyéni vállalkozók kevesebb mint 1 százaléka, 2800 fő merte felvállalni azt, hogy nem fizeti meg a minimum nyereségadót – derül ki az APEH statisztikáiból.
Amely egyéni vállalkozónak (és cégnek) az éves nyeresége nem éri el a korrigált bevételének 2 százalékát, annak döntenie kell: papíron hiába mutat ki veszteséget, nulla eredményt vagy szerény profitot, mégis megfizet egy minimális jövedelemadót (a korrigált bevétel 2 százaléka után fizet adót), vagy pedig felvállalja azt, amit a papírok mutatnak, és egyáltalán nem vagy csak csekély adót fizet. Ez a szabály lényegében tavaly debütált, akkor is hiába volt körülbelül ennyi a veszteségesek és nulla eredményűek aránya, mégis csak nagyon kevesen, alig egy százaléknyian töltöttek ki egy kiegészítő nyilatkozatot az APEH felé, amelyen alátámasztották, miért nem tudták produkálni a minimális nyereséget. A többiek, vélhetően tartva egy adóellenőrzéstől, jobb a békesség alapon lerótták az adót egy elvárt nyereség után, ahogyan azt tették idén is.
Az egyéni vállalkozók közül a legnagyobb árbevételt egy élelmiszer-, ital- és dohány-nagykereskedő ért el 2008-ban, aki 6,4 milliárd forint forgalmat ért el. Mégsem neki ment a legjobban, a legnagyobb nyereséget, 270 millió forintot egy gépjármű-kereskedő egyéni vállalkozó produkálta. A legpechesebb pedig 264 millió forint veszteséget szenvedett el egyetlen év alatt.
A cégek között több lett a veszteséges
A társas vállalkozások körében érződött a válság hatása. Ugyan összességében alig változott a mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozások száma, 344 ezren voltak, de a nyereségesek száma az egy évvel korábbihoz képest 5,5 százalékkal mérséklődött, a veszteségesek és nulla eredményűek viszont 13 százalékkal többen lettek. Mint beszámoltunk róla, a társas vállalkozásoknak nem is a normál tevékenységük eredményességével volt bajuk, hanem a gazdasági válság tett be nekik. Az üzemi eredményük ezermilliárd forinttal, negyven százalékkal javult az egy évvel korábbihoz képest, azonban az ősszel beütött gazdasági válság miatt megemelkedett kamatteher, a részvényeken, üzletrészeken, követeléseken elszenvedett veszteségek ezt jóval túllépték, az egy évvel korábbihoz képest háromezerháromszázmilliárd forinttal romlott a cégek helyzete a pénzügyi és rendkívüli eredmény soron. Ez azt jelenti, hogy ennyit biztosan buktak a magyar cégek a válságon, de ezen összegben nincs benne a visszaesett fogyasztás miatt csökkent árbevételük és nyereségük.
A számok azt tanúsítják, hogy a cégek is félnek a revizoroktól. A közel 344 ezer cég egyharmadának adóalapja nem érte el a minimum adó alapját, tehát veszteséget, nulla eredményt vagy kis nyereséget termelt. A 33 százaléknyi részarányt képviselő társas vállalkozásból 32 százalékpontnyian mégis a minimum adót megfizették, és csak 1 százalékpontnyian voltak, akik szembe mertek nézni egy esetleges adóhatósági ellenőrzéssel.