Kocsis pecsétes papírja semmit sem bizonyít

Először márciusban írtunk arról, hogy egy offshore hátterű brit cég, a Jadran Investments Limited (Jadran) 2008-ban, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején évtizedekre bérbe adott egy horvátországi szállodát a Magyar Villamos Művek Zrt. horvátországi leányvállalatának. Az MVM leányvállalata – MVM-kölcsönből, egy összegben és előre – több mint egymilliárd forintnak megfelelő eurót fizetett az ismeretlen tulajdonosi szerkezetű vállalkozásnak, de a szállodát nem vette birtokba. Az összeg egyébként meghaladta az ingatlan becsértékét.

A Kocsis távozása után lefolytatott belső vizsgálat kétesnek találta az ügyletet, az MVM új menedzsmentje azonnal felbontotta a szerződést. A bérbeadó azonban nem fizette vissza a bérleti díjat, és az is kiderült, hogy nem tulajdonosa a vodicei Bili Kamen szállónak.

Június végén azt is megírtuk, hogy a brit cégnyilvántartásból letölthető nyilvános cégdokumentum szerint a Jadran Investments Limitednek egy bizonyos „Mrs Istvan Kocsis” a valódi tulajdonosa. Ez a név van feltüntetve egy 2008. július 30-án kelt hivatalos adatközlésen mint „ultimate controlling party”, ami szakértők szerint a vállalat valódi tulajdonosának megnevezése.

Kocsis István akkor azt mondta, hogy sem neki, sem a családjának nincs semmi köze a céghez, és „névazonosság vagy rosszhiszemű névhasználat miatt” jogi lépésekre készül a Jadran ellen.

A főpolgármesteri hivatal ezután „a BKV jó hírnevének védelmében” az ügy tisztázására kérte fel Kocsist, és arra, hogy a BKV felügyelőbizottsága előtt tegyen nyilatkozatot a vádak alaptalanságáról. Ennek Kocsis – a nyári szabadságára hivatkozva az eredetileg kitűzött időpont után egy héttel – eleget tett. Időközben kitört a BKV-nál a végkielégítés-botrány, az MVM pedig tulajdonba vehette az egy éven át sikertelenül követelt horvátországi szállodát.

Közhiteles okmányok

A BKV felügyelőbizottsága előtt Kocsis már sajtóvádaskodásnak minősítette a szállodaügyet. Írásos nyilatkozatot tett, hogy semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azt állította, hogy peres eljárásokat kezdett a rágalmazókkal szemben. Kocsis „közhiteles okmányokat” adott át a felügyelőbizottság elnökének, ezek szerinte azt igazolják, hogy „az égvilágon semmi köze sincsen” a Jadran nevű céghez.

Ezeket a „közhiteles okmányokat” azonban akkor sem Kocsis, sem a BKV felügyelőbizottsága nem hozta nyilvánosságra. Ezért az Index az adatvédelmi biztoshoz fordult.

Az LMP és az Origo ugyanakkor „közérdekű adatigényléssel” fordult a BKV felügyelőbizottságához: adják ki a szóban forgó iratokat és a felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyvét. Az Origo és az LMP azóta megkapták a jegyzőkönyvet, és Kocsis István pedig a múlt héten átadta az Indexnek a „közhiteles okmányokat”.

A Kocsist igazoló dokumentum egy Budapesten ügyvédi letétbe helyezett levél közhiteles fordítása. A levelet Ian Scobbie brit ügyvéd, a Jadran megbízott igazgatója írta július elején Kocsisnak. A levélben az áll, hogy a társaság kizárólagos tulajdonosa a Spearpoint Limited nevű, Brit Virgin-szigeteki offshore cég, és hogy Kocsisnak vagy családtagjainak nincs a Jadranban igazgatói, részvényesi vagy titkári érdekeltségük. A BKV felügyelőbizottságának ez elég volt.

Expressz ügyintézés

Pedig ez az irat egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő offshore-szakértő szerint „teljes egészében alkalmatlan a valóság bizonyítására, csupán a laikusok megvezetésére alkalmas”.

Szakértőnk szerint a válaszlevél megerősíti, hogy a Jadran nem üzletszerűen működő társaság, mert az igazgatói címet az offshore tulajdonlások esetében szokásos módon egy megbízott ügyvéd, a társaság titkári teendőit pedig egy jogi személy, egy másik offshore társaság látja el. Ez általában a valódi tulajdonos eltakarásának szándékára utal.

Az igazgatóként válaszoló brit ügyvéd, Ian Scobbie a státuszából adódóan azt sem tudhatja, hogy a valódi tulajdonos offshore társaságnak ki a tulajdonosa (azaz, hogy kié a Jadrant a papírok szerint tulajdonló másik offshore cég, a Spearpoint Limited), és erről nem is nyilatkozik.

Ugyanakkor szakértőnk szerint meglepő a Jadran képviselője által szignált válaszlevél rendkívüli gyorsasága: a június 29-én keltezett megkeresésre július 2-án már válaszolt is. Szakértőnk szerint nem valószínű, hogy a Jadrant képviselő brit ügyvéd ismeri Kocsis teljes rokonságát, ezért furcsa, hogy néhány órás ügyintézés után kijelenti, hogy sem Kocsis, sem egyetlen családtagja „nem rendelkezik részvénybirtoklás útján befolyással” a Jadranra.

A cég fő tevékenységi köre tényleges működést nem igényel, a székhely valójában nem jelent tényleges irodát, csak egy regisztrációs cím, ami ismét a tulajdonosok rejtőzködésére utal. Az ilyen, offshore hátterű tulajdonlás esetében szakértőnk szerint az OECD országokban adó- és közigazgatási gyakorlat, hogy az offshore társaság saját adatszolgáltatása nem tekinthető hitelesnek. Az adatok valódiságát az ügyfeleknek pénzintézeti vagy nem offshore hatósági okiratokkal kell bizonyítaniuk.

A múltat végképp eltörölni

A Jadran 2008. március 31-én – az angol cégnyilvántartásnak tett, a „Mrs Istvan Kocsis” nevet tartalmazó adatszolgáltatás időpontjában – nyilvántartott igazgatója egy offshore társaságokat képviselő, Mancorp Limited nevű jogi iroda volt. Ezt cserélték le később Ian Scobbie angol ügyvédre. Ugyanekkor a titkári feladatokat ellátó offshore iroda is megváltozott, a brit cégnyilvántartás szerint a Jordan Company Secretaries Limited nevű céget az EPS Secretaries Limited váltotta fel.

Szakértőnk szerint az offshore tulajdonlású társaságok működtetésének gyakorlata szerint a titkári szolgáltatót nem szokás lecserélni, mivel az általa alapított céget veszik meg az igénybevevők. Ilyen váltásra leginkább akkor szokott sor kerülni, ha a valódi tulajdonosok ki akarják törölni a cég múltját. Az új titkár ugyanis már semmilyen módon sem kötödik a valódi tulajdonosokhoz, személyükről sem kell tudomással bírnia.

A változás előtti állapotban a Jadran igazgatója és titkára is egy-egy offshore-szolgáltató társaság volt. Ez az angolszász joggyakorlatban arra szolgál, hogy a tulajdonosi háttér rejtve maradjon. Ez azonban korlátozza a cég működési lehetőségeit is, az ilyen jellegű cégek a banki ügyintézésen túl más feladatokra nem alkalmasak.

Az új igazgató, Ian Scobbie nyilatkozata így csupán azt bizonyítja, hogy a brit cégnyilvántartásban jelen pillanatban – a 2008-as évvel ellentétben – nincs Kocsisnak, illetve valamely családtagjának részvénytulajdonlására, igazgatóságára vagy titkárságára vonatkozó adat. Ezáltal a nyilatkozat alkalmas az offshore-ügyekben járatlan érdeklődők félrevezetésére.

A titokzatos Mrs Kocsis

Az általunk nyilvánosságra hozott 2008-as cégirat viszont még az igazgatóságot utasítani jogosult személnek tünteti fel „Mrs Istvan Kocsist”, tehát tavaly a társaság megbízott tisztségviselőit ő volt jogosult utasítani. A Kocsis által benyújtott nyilatkozat mellőzi ezt a tényt, amit az magyarázhat, hogy az igazgató és a titkár leváltására azért volt szükség, hogy a jelenlegi igazgató kijelenthesse: Kocsisék nem érintettek. Nem múlt, hanem jelen időben.

A Jadran igazgatójának nyilatkozata tehát valós lehet a jelenlegi helyzetre, azonban semmilyen szempontból nem releváns a 2008-as állapotra. Ian Scobbie minden bizonnyal nem tud az előzményekről, és a rendkívül gyors válaszának elküldése előtt talán nem is vizsgálhatta őket.

A budapesti ügyvédi letéti szerződés és a közhiteles, körpecsétes fordítás csupán arra szolgálnak, hogy azt láttassák a laikusokkal, hogy megkérdőjelezhetetlen, „közhiteles okiratokkal” állnak szemben, mondta a neve elhallgatását kérő offshore-szakértő.

Kicsordult a pohár

Kocsis István a BKV felügyelőbizottsága előtt július 27-én azt állította, hogy jogi lépéseket tett az „alaptalan vádaskodások” ellen, név szerint említve az Indexet, a Hírextrát és a Világgazdaságot. A Kocsis által megtett jogi lépéseknek az Indexnél semmi nyomuk sincsen, viszont augusztus 7-én helyreigazítási kérelem érkezett egy a Kocsis előtt állítólag ismeretlen Jadran által megbízott budapesti ügyvédi irodától.

Július 29-én Szász András, Kocsis MVM-es tanácsadója is peres eljárást helyezett kilátásba. Szász az Aquifex Limited és a Power Investments International II. s.á.r.l. nevű, ismeretlen tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű – és az MVM-ügyben szintén érintett – cégeket képviseli Budapesten, és korábban segítőkészen válaszolt minden kérdésünkre.

Szásztól utoljára azt szerettük volna megtudni, hogy ha Ian Scobbie a Jadran megbízott igazgatója, akkor 2008-ban miért Szász üzlettársa, Alexander Gerstl járt el megbízottként a Jadran nevében az MVM-nél?

Érdemi válasz helyett Kocsis István offshore-tanácsadója ezúttal csak annyit üzent, hogy az Aquifex perelni fog, mert az Index „rosszindulatú, kombinatív vádaskodásaival lassan megtelő pohár egy napon bizony kicsordul”.

A cikket itt lehet kommentálni