A rendszerváltás óta eltelt húsz évben soha ilyen korán nem terjesztette be kormány a következő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek, mint most teszi azt majd - várhatóan pénteken - a Bajnai-kormány, és előre jósolhatóan soha oly korán nem is fogadta még el, mint ahogy az idén megtörténhet - az optimista forgatókönyv szerint. Pedig minden adott arra, hogy ez ne így legyen: a gazdaság válságban van, jövőre választások lesznek - tehát a megszokott logika szerint a kormányzó erőknek az osztogatáson kellene összecsapniuk - és még valódi koalíció sincs a kormány mögött. Ennek ellenére a hetekig tartó kormány-MSZP egyeztetések után a szocialista frakció már a beterjesztés előtt teljes mellszélességgel kiállt a javaslat mellett; az SZDSZ új vezetése ugyan nem adna biankó csekket, ám a nagypolitikától részben búcsúzkodó liberális frakció többsége - Kóka János vezetésével - várhatóan támogatja majd a szigorúnak ígérkező, már-már reformértékű költségvetést.
Ebbe az ideálisnak tetsző helyzetbe "rondítottak bele" pénteken az ellenzéki vezetésű önkormányzati szövetségek, tiltakozásul az ellen, hogy az idei 1348 milliárd forintos költségvetési támogatásukat a kormány bruttó 120 milliárd, valójában 85 milliárd forinttal csökkentené 2010-ben.
Az tény, hogy 2010 az eddig kiszivárgott adatok szerint nem tipikus választási költségvetés lesz: nem azon kell marakodni a politikának, hogy ki szerez a választóinak nagyobb koncot, hanem azon, hogy kitől vonnak el kevesebbet. A kormány - nyakán az IMF-fel, illetve a költségvetési tanáccsal - nem tehet mást, mint ragaszkodik a 3,8 százalékos hiánycélhoz (az idei 3,9 százalék után), ami a 0,9 százalékos jövő évi GDP-csökkenés tükrében azt jelenti, hogy a költségvetés bevételei az idei várható szinthez képest is még 410 milliárd forinttal apadnak. A jövő évi költségvetés legfontosabb tézise a tb-járulék ötszázalékos mérséklése - ez részben már az idei második félévben életbe lép, ám a teljes jövedelemre csak 2010 januártól vehető igénybe. Csak ez a lépés évi 350 milliárd forinttal mérsékli a cégek terheit és a másik oldalon a költségvetés bevételeit, ugyanakkor a személyi jövedelemadó újrastrukturálása miatt is csökkennek az állam bevételei.
Mint ismert, a közösségi közlekedés támogatása 40 milliárd forinttal zsugorodik, az önkormányzati finanszírozásban 85 milliárd forintot csippentenek le. További megtakarítás származik abból, hogy a beruházásokat csak uniós forrásokból finanszíroznánk, vagyis kizárólag hazai forrású fejlesztések nem indulnak. A fennmaradó mintegy 200 milliárd forintos összeget a költségvetési intézményektől vonják el, bár az igazságügyi és rendészeti tárca fejezeti számai emelkednek, a rendőrség finanszírozása mintegy tíz százalékkal növekszik. A gyógyító-megelőző források nem csökkennek, hanem stagnálnak, esetleg bővülnek és a foglalkoztatási támogatások is emelkednek: az Út a munkához program az idei 97 milliárd forinttal szemben jövőre 117,5 milliárddal gazdálkodhat. A gyógyító-megelőző és gyógyszerkiadások emelkednek, a táppénzkiadások viszont csökkennek a szabályok változása miatt.
A költségvetés bevételeit a kormány rendkívül konzervatívan tervezte - fogalmazott Oszkó Péter pénzügyminiszter -, ám továbbra is képeznek tartalékokat: az általános tartalék 50-60 milliárd forint az idei 47 milliárd forint után. Újdonságként 30-50 milliárdos kamatkockázati tartalékot is terveznek, míg a stabilitási tartalék az idei 80 milliárd forinttal szemben 2010-ben 60-80 milliárdos lehet. Ugyanakkor megszűnik a fejezeti egyensúlyi tartalékok rendszere - az idén ezen a címen nyolcvanmilliárd forintot zároltak a tárcák kiadásaiból.