Az, hogy az előzetesen közöltnél minimálisan kisebb a magyar GDP-visszaesés a felülvizsgált adat szerint, továbbra sem változtatja meg az alapvető képet: a magyar gazdaság úgy esett intenzíven a második negyedévben, hogy közben a fő exportpiacnak számító Németország, továbbá Franciaország már növekedni tudott. A ma kiadott cseh második negyedéves GDP-teljesítmény szerint ott is bővülés következett be negyedéves alapon (igaz, mindössze 0,1 százalékos). A lengyel gazdaság pedig még éves alapon is bővült.
A mai adatközlés azon sem változtat, hogy amióta negyedéves gyakorisággal közöl adatokat a GDP-teljesítményről a KSH (1996 óta), azóta a 7,4 százalékos mostani második negyedévi visszaesés a legnagyobb. Negyedéves alapon pedig sorozatban már az ötödik egymást követő negyedévben csökkent a magyar GDP. 1991-ben a rendszerváltást követő gazdasági megrázkódtatások miatt a GDP éves átlagban 11,9 százalékkal zuhant.
Az alábbi folyamatábra alapján jól látszik, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a nettó export hatásán (az export kevésbé zuhant, mint az import), illetve az építőipar enyhe élénkülésén kívül minden más tényező lefelé húzza különböző mértékben.
Tavaly kiugróan jó teljesítményt mutatott a magyar mezőgazdaság, amit nem tudott most megismételni, ezért látszik a masszív visszaesés. Az ipar hozzáadott értékének 19,3 százalékos csökkenése mögött elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 21,3 százalékos visszaesés a felelős. Az építőipar 0,7 százalékos növekedése elsősorban az egyéb építmények építésének termelésbővülésével (metróépítés, útépítési munkák) magyarázható.
A KSH a részletes adatok között kiemeli, hogy a belföldi felhasználás 14,7 százalékos zuhanása mögött fontos tényező volt a készletek állományának további jelentős apadása mind a feldolgozóiparban, mind a kereskedelemben. A készletleépítés drasztikus folyamata mind a régióban, mind a fejlett piacokon megfigyelhető volt a külpiacok beszűkülése kapcsán, bár egyes elemzőházak szerint ez a folyamat már a végéhez közeledik a régióban is.
Ezzel az év első felében a bruttó hazai termék 7,2 százalékkal csökkent. Mivel valószínűleg elérte a gödör alját az idei második negyedév körül a magyar gazdaság (kisebb éves visszaesést mutató indexek várhatók a második félévben), így a mai adatközlés tükrében tarthatónak tűnik a 6,7 százalékos, tegnap megerősített idei átlagos GDP-visszaesési prognózis.