Természetesnek tartja Járai Zsigmond, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2010. október 5-ig meghosszabbította a készenléti hitel lejáratát. A CIG Közép-Európai Biztosító Zrt. felügyelő bizottságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: nagyon barátságtalan gesztus volt, hogy a szervezet eredetileg a parlamenti választások előttre tette a határidőt, hiszen választási időszakban lehetetlen egy új szerződés részleteit végigtárgyalni.
Nem élnénk meg a piacról
Az eredeti időzítést esetleg azzal lehetett magyarázni - fejtegette a volt jegybankelnök -, hogy az IMF szakértői elképzelhetőnek tartották, Magyarország még a választások előtt képes lehet újra kilépni a pénzpiacokra, ma azonban már látszik, hogy ez nem fog menni. Éppen ezért nem érti Járai Zsigmond, miért elégedettek a szervezet ellenőrei az ország makrogazdasági mutatóival és pénzügypolitikájával.
A szakértő elismerte ugyan, hogy a költségvetési hiány valóban sokkal kisebb, hozzátette azonban: Magyarország mégsem került vissza abba a helyzetbe, hogy a közeljövőben a pénzpiacokról tudja finanszírozni a működését.
Bár az IMF jelentése szerint Magyarország gazdasági kilátásai stabilizálódtak, Járai úgy látja: a gazdaságban nincs növekedési potenciál, az ország pedig hitelképtelen, a valutaalap mentőcsomagja nélkül államcsődbe kerülne.
Csak tűzoltás
A jövő évi büdzséről - amelyet szerdán fogadott el a kormány - szólva Járai Zsigmond elmondta: csak tűzoltó intézkedések kerültek bele, a versenyképesség növekedését eredményező lépések azonban hiányoznak belőle.
"Ha drasztikus reformot hajtanának végre a költségvetésben - bürokrácialeépítést, adócsökkentést, tényleges strukturális átalakítást - az önmagában is hathatna a versenyképesség javulására, és hamarabb elindulhatna a növekedés. A mai stratégia nagyjából az: várjuk, hogy valami elinduljon a világgazdaságban, és az majd, valamilyen mellékszelén Magyarországot is magával ragadja. Erre a passzív várakozásra épül a költségvetés" - magyarázta.
Fenntarthatatlan folyamatok
A volt jegybankelnök szerint a büdzsében meghatározott folyamatok egy része fenntarthatatlan, ilyen például az állami alkalmazottak fizetésének visszafogása, hiszen egy-két év múlva a most ki nem adott emelést is ki kell fizetni. A költségvetés intézményi szerkezetének átalakítása nem történt meg, továbbra is számtalan felesleges szervezetet finanszíroz az állam.
A változtatásokat Járai Zsigmond szerint azért nem vállalja el a Bajnai-kormány, mert a túlélésre játszik. A társadalmi feszültségeket kiváltó kérdéseket inkább meghagyják a következő kabinetnek, vélekedett Járai.
Az önkormányzatoknak a jövő évi költségvetés nagyjából 120 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít, mint az idei, ám a csökkentésről sem a feladatok áttekintése után döntöttek, hanem a fűnyíróelvet alkalmazták.