Az Adótanácsadók Egyesülete a közlemény szerint megérti és méltányolja az adórendszer egyszerűsítését célzó rendelkezéseket, úgy vélekedik azonban, hogy más - éppen a legfontosabb - rendelkezések ezzel homlokegyenest ellentétes hatásúak.
Egyes, az szja, a társadalombiztosítás az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések nem csupán hátrányosak, hanem teljes jogbizonytalanságot teremtenek, és szinte a teljes kisvállalkozói kört érintik, amikor személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni - állapítja meg az egyesület.
Eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap minimumát határozták meg. Jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is úgy értelmezheti, ahogy akarja. A jogbizonytalanság így létrejövő foka a szervezet álláspontja szerint egyértelműen alkotmányellenes.
Az egyesület szerint nemcsak a jogbiztonság követelménye sérül. Az új rendelkezések között van, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Más jogszabályhely az osztalékként ki sem fizetett nyereség ehóztatásával - csökkentve ezzel a beruházásra fordítható összegeket - a magyar gazdaság piacgazdaság jellegét, ismét másik a táppénzt, nyugdíjat nem biztosító eho fizetéssel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát veszélyezteti.
Mindezek alapvető alkotmányos értékek - hangsúlyozza az egyesület, ezért a szervezet csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az általa kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kéri.
Az Adótanácsadók Egyesülete egyúttal kész egyeztetni a pénzügyi kormányzattal arról, hogyan lehetne azokat a szándékokat, amelyekkel maga is egyetért, az alkotmánnyal összhangban az adótörvényekbe átültetni.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomagot az Országgyűlés június végén fogadta el. Az elvárt járulékot más érdekképviseleti szervezetek is kifogásolják.
A VOSZ szerdán jelentette be: az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni. A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a "tevékenység piaci értéke", és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást. Így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan a szervezet szerint.
Az IPOSZ elnöke csütörtökön egy sajtótájékoztatón ugyancsak azt mondta: törvényellenesnek tartják, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni, ezért az ügyben várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak.