Donát
-3 °C
10 °C

Októberben jön a pozitív adóslista

2009.09.17. 07:24
A kölcsönfelvevő magánszemélyek adatait tartalmazó úgynevezett pozitív adóslista létrehozását a pénzintézeti szektor - az adatvédelmi biztos kifogásai miatt - önkéntes alapon, októberben kezdi meg. A bankok azt mondják, az önkéntességet komolyan veszik, aki nem akar a listára kerülni, az is kaphat kölcsönt.

A Napi érdeklődésére több hitelintézet (Citibank, Raiffeisen, MKB) is jelezte, csatlakozik a rendszerhez. Az UniCreditnél - ahol egy ilyen megoldást elvben szintén támogatnak - már valamivel árnyaltabban fogalmaztak: a bank a lehetséges megoldások közül az átlátható módon szabályozott, teljes körű és a hitelbírálatot megbízhatóan segítő rendszert részesítené előnyben (ez jelenleg - az önkéntesség miatt - aligha biztosítható).

Az Allianz szintén jó kezdeményezésnek tartja a pozitív adóslistát, annak alkalmazásáról azonban csak a végleges feltételek ismeretében dönt majd - tudtuk meg Simák Julianna ügyvezető igazgatótól. Hasonlóan nyilatkoztak a CIB-nél is.

Az OTP-nél - amely a rendelkezésére álló adatbázis miatt mindenképpen különleges helyzetben van - keményebben fogalmaztak. Úgy vélik ugyanis, hogy az előnyöket igazán csak a teljes körű információs rendszer képes biztosítani. A legnagyobb magyar bank tehát továbbra is ezt a megoldást támogatja. Teljes körű információs rendszer hiányában megfontolják a csatlakozást az önkéntes rendszerhez, erről azonban még nem született döntés.

A tavaszra tervezett indulással kapcsolatban is több aggály hangzott el. Ez alapvetően attól függ, hogy az ügyfelek kellő számban hozzájárulnak-e adataik továbbításához - mondta el érdeklődésünkre Mandák Gábor, a Citibank lakossági vezető jogásza. A rendszer indításához ugyanis technikailag is szükséges egy minimális adatmennyiség.

A Raiffeisennél nem kételkednek a tavaszi indulásban, de fő kérdésnek ott is az induló adatmennyiséget és minőséget tartják. A bank szerint az "ősfeltöltés" jogi, adatvédelmi aggályok miatti hiánya csökkenti a nyilvántartás hatékonyságát. Simák szerint egyelőre nem látható, hogy mennyi időt vesz igénybe a projekt beindítása, tény azonban, hogy a lista bevezetése feltételeket fog szabni a bankoknak, az ezeknek való megfeleléshez pedig időre lesz szükség.

Ezzel kapcsolatban a legegyértelműbben az MKB-nál fogalmaztak: a rendszernek vannak kiépítési, üzemeltetési költségei, így működtetése egy bizonyos mérethatár elérése mellett válik gazdaságossá. Az MKB azonban - a rendszer meglétéből származó ügyfél- és szolgáltatói előnyök miatt - a méretgazdaságossági határ elérése nélkül is fontosnak tartja a pozitív adóslista létét.

A Raiffeisen szerint a nyugat-, de már kelet-európai példák is azt mutatják, nincs valóban modern bankrendszer teljes körű adósnyilvántartás nélkül. Elsősorban a jó adósok érdeke, hogy ne csak a nem fizető adósokat "büntesse" a nyilvántartás, ahogy ma a KHR (régi nevén BAR-lista) teszi, hanem a pontosan törlesztőket is preferálja, ami a pozitív adóslista alapján lehetséges.

Ők problémamentes hitelmúlt felmutatása után könnyebben és olcsóbban juthatnak hitelhez. A rendszer - a többi ügyfél, a nemzetgazdaság és a bankrendszer érdekében egyaránt - jelzi a túladósodott ügyfeleket. Ezenkívül segít a rosszhiszemű hiteligénylők kiszűrésében - az általuk okozott kárt a kockázatközösség elve alapján ma a jó adósok állják a magas kamattal.

A bankok egyöntetűen visszautasítják az ombudsman burkolt bírálatát, amely szerint az adós által vállalt „önkéntesség” kétes, hiszen ha valaki nem írja alá, hogy felkerülhet az adóslistára, akkor nem kap hitelt. Kivétel nélkül minden hitelintézetnél hangsúlyozták: az ügyfél által vállalt csatlakozás ténye vagy ennek elutasítása nem befolyásolja a hiteldöntést. A csatlakozott jól fizető ügyfelek viszont idővel kondíciós kedvezményekben részesülhetnek és könnyebben juthatnak hitelhez.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!