Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A dokumentumból az olvasható ki, hogy a kereskedőkkel szemben legalább olyan hatalmat kapna a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium "fiókszervezeteként" számon tartott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH - a törvény szerint mezőgazdasági igazgatási szerv), mint a GVH vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal. Míg a két utóbbi a piacon függetlenként működik, addig az előbbi szorosan kötődik az agrártárcán keresztül a termelőkhöz.
A jogszabályban továbbra is kitartanak a másodlagos térítések kiküszöbölése mellett. Ám ez az átvételi árakat nyomja le, ami a likviditási problémákkal küzdő termelői szegmensben nem feltétlenül kedvez a kis- és közepes vállalkozásoknak.
A jogszabályban megerősítik és egyben szankcionálják az amúgy már szabályozott 30 napos fizetési határidőt, s új elemként üzletszabályzatot szeretnének a kereskedőktől. Ez nem egészen világos, ugyanis a szabályozóban üzletszabályzatról és általános szerződési feltételekről is beszélnek. Az egyik bekezdésben például megfogalmazzák azt az igényt, hogy a kereskedő tegye közzé, hozza nyilvánosságra, illetve előzetesen láttamozásra küldje meg a szakigazgatási hivatalnak az általános beszállítói szerződési feltételeket, hogy világossá váljék, milyen szolgáltatásokat mennyi visszatérítés fejében adnak, vagy viszont.
Az effajta üzletszabályzat nem ismert a kiskereskedelemben, ugyanis a kereskedő stratégiája egy vagy több célcsoport kiszolgálása. A stratégia mentén kérnek ajánlatot a beszállítóktól, amelyek ajánlata vagy passzol vagy nem a célcsoportok kiszolgálásához. Az pedig, hogy a szabályzatot láttamoztatni kell egy felügyeleti szervvel, némi tervgazdasági utánérzést okoz, még ha a bankoknál ez működik is, jóllehet a pénzügyi szervezet "veszélyes üzem".
Az erőfölénnyel való visszaélés passzust lényegében kiüresítették a módosítóban, ugyanis ott az olvasható, hogy a kiskereskedelmi törvényben szabályozott és szankcionált az erőfölénnyel való visszaélés, s ha ilyen eljárás már indult a kereskedő ellen, akkor ezen törvény alapján nem lehet eljárás alá vonni. Kérdés azonban, hogy a panaszos melyik törvényre hivatkozzon. Tény ugyanis, hogy az utóbbi időben a GVH-nál lefolytatott erőfölényes esetek jelentős részében kiderült, hogy nem a kereskedő hibázott vagy nincs is igaza a beszállítónak.
Összességében a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló jogszabály módosítója nem foglalkozott Sólyom László köztársasági elnök megjegyzésével, miszerint nincs a paragrafusokba beépítve a termelő és gyártó kapcsolata, illetve arra továbbra sem sikerült megoldást találni, hogy a szigorítás után hogyan lehetne a multikat arra bírni, hogy ezek után is itthon szerezzék be az MgSzH "oltalma" alatt álló gyártóktól az élelmiszert.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
