Károly, Karola
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Versenyt futunk a mézhamisítókkal

2009.09.21. 09:09
Fogyasztóvédelmi szervezetek és piaci szereplők bejelentései nyomán mézhamisítókat leplezett le az elmúlt két évben az élelmiszer-ellenőrző hatóság. Egy tetten ért mézfeldolgozó koncepciós eljárással vádolja a hatóságot és az országos főállatorvost, az ügyészség is vizsgálja, hogy valóban elcserélték-e a mézmintákat. Süth Miklós szerint nem igaz, hogy csak a magyar tulajdonú mézforgalmazókra utaznak, a fogyasztóknak pedig joguk van tudni, hogy mely termékek azok, amelyeket nem érdemes megvenni.
Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Miért lett botrányágazat a méztermelés Magyarországon?

Sem a magyar méz miatt, sem a magyar élelmiszer-ellenőrző hatóság miatt nem kellene, hogy botrányágazat legyen. Magyarországon közel húszezer család él méhészkedésből, de általában nem a méztermelők vannak kapcsolatban a fogyasztóval, hanem a felvásárló-kiszerelők, akik a végterméket értékesítik. A vizsgálati eredményeink szerint nem az őstermelőkkel van a probléma, hanem azokkal a mézekkel, amiket a felvásárló-kiszerelők hoznak forgalomba. A piacon rendkívül komoly feszültség van, de az élelmiszer-ellenőrző hatóság azzal nem foglalkozik, hogy milyen gazdasági tényezők motiválják a szereplőket egymással szembeni akcióikra. Mi csak azt tartjuk szem előtt, hogy a fogyasztók azt a terméket kapják, amit a jogszabály előír.

Milyen akciókra gondol?

Nagyon sok bejelentést kaptunk, amelyek szinte kivétel nélkül megalapozottak voltak, akár névvel, akár név nélkül jöttek. Ezek nyomán olyan tevékenységeket lepleztünk le az elmúlt két évben, amelyek a mézhamisítás gyanúját vetik fel.

Hogyan dolgoznak a mézhamisítók?

Többféle hamisítást különböztethetünk meg. Vannak nagyon egyszerű hamisítványok, és vannak rendkívül kifinomult módszerrel előállítottak. A kifinomult módszerek esetében csak a közelmúltban vált kimutathatóvá a hamisítás – a mézbotrány arra ösztönözte a hatóságunkat, hogy új módszereket feljesszen. Azonosítani tudjuk azt az enzimet, amit a legkorszerűbb mézhamisításhoz használnak. Ez egy versenyfutás, mert a hamisítóknak rengeteg pénze van: az adóhatóság adatai szerint Magyarországon is van olyan cég, amely kétmilliárd forintos hasznot realizált évente abból, hogy nem a méhek által előállított mézet, hanem ahhoz hasonló szirupot hozott forgalomba.

02

Ha tényleg mindent megtesznek a mézhamisítók ellen, akkor hogyan lehetséges, hogy a sajtó hamarabb néven nevezte a mézpancsoló cégeket, mint az élelmiszer-ellenőrző hatóság?

Amikor az egyik napilap elkezdett foglalkozni a mézüggyel, és saját vizsgálatokat is megrendelt, a hatóság már több vizsgálatsorozaton túl volt. De az új élelmiszerlánc-felügyeleti törvény tavaly szeptemberi életbelépéséig mi nem adhattuk ki azoknak a cégeknek a nevét, amelyek gyanúba keveredtek. Attól kezdődően, hogy lehetőség volt rá, saját magam olvastam fel sajtótájékoztatón azoknak a cégeknek a nevét, amelyek vétettek a szabályok ellen. Ezeket az információkat az interneten is közzétettük és tesszük.

Kiket és milyen rendszerességgel ellenőriznek a mézpiacon?

Kialakult, évtizedes szabályok vonatkoznak arra, hogy milyen élelmiszert milyen gyakorisággal vizsgálunk. Mézből fejenként átlagosan mindössze húsz-negyven dekagrammot fogyasztunk évente, az ellenőrző hatóság kapacitása pedig véges, így az elmúlt évtizedekben évente néhány tucat mintát vizsgáltunk. Mivel azonban az elmúlt években káosz alakult ki a mézpiacon, ma már évente több száz mintát vizsgálunk. Az EU-ban elsősorban az élelmiszer-vállalkozók feladata a minőségellenőrzés, de sajnos a méznél az látszik, hogy ha valaki szándékosan hamisít, nem számíthatunk az önellenőrzésre, ezért fontos a hatósági jelenlét.

03

Sajtóértesülések szerint elsősorban a piacvezető mézfelvásárlóval, az Aranynektár Kft.-vel volt problémája a hatóságuknak. A cég feldolgozóüzemét tavaly tavasszal be is záratták.

A törvény értelmében én nem nevezhetem meg azt a céget, amely tavaly szeptember előtt bukott meg a helyszíni ellenőrzésen. Másrészt mi mindig is gyanúról beszéltünk, annak ellenére, hogy az a cég, amely gyanúba keveredett, eddig közel százmillió forint bírságot fizetett be mézhamisításért az élelmiszerlánc-ellenőrző hatóságnak. Az üzemben lefolytatott hatósági ellenőrzés során nagy mennyiségben találtunk mézhamisításra alkalmas technológiai berendezéseket, cukrot, virágport és enzimeket. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az a vállalkozás fiktív külföldi címekre papíron nagy mennyiségű – több tízezer kilogramm – mézet szállított. Arra a kérdésre is választ kerestünk, hogyan tudott a vállalkozás 80 tonnával több mézet értékesíteni, mint amennyit a méhészektől felvásárolt.

Hogyan lehetséges, hogy az üzem azóta ismét működhet?

Az a vállalkozás az ügyet megelőzően közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott erre az üzemre annak érdekében, hogy ne az olcsó, hordós kiszerelésű, hanem a fogyasztói kiszerelésű magyar méz kerüljön a világpiacra. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke személyesen tájékoztatta a minisztériumot, hogy több ezer méhész egzisztenciája kerülhet veszélybe a bezárás következtében, így a nemzeti érdekre való tekintettel egy folyamatosan szolgálatot teljesítő állatorvos kollégám felügyelete mellett tovább folytathatta működését az a mézcsomagoló üzem.

04

Az Aranynektárt a Tescóban kapható méze miatt is megbírságolták, de a cég most azt állítja, hogy a hatóság elcserélte a mintákat.

Valóban találtunk egy olyan mintát, amelynek magas volt a HMF-tartalma, ez mézhamisításra vagy a méz nem megfelelő kezelésére utalhat. Ezért minőségvédelmi bírságot róttunk ki az érintett cégre. A hatósági mintavételnek szigorú szabályai vannak, a mintákat anonimizálva, akkreditált laboratóriumban vizsgáltatjuk. Az ellenmintát a vállalkozás egy hatósági minták ellenőrzésében járatlan, nem akkreditált intézményben vizsgáltatta, és erre alapozza a vádat. Ez az ügy jelenleg bírósági szakaszban van.

Gyakran előfordul, hogy mintahamisítással vádolják az élelmiszer-ellenőrző hatóságot?

Soha, semmilyen más ügyben nem merült fel, hogy bárki azzal vádolt volna, hogy a hatóságunk bizonyítékot hamisított volna. Olyan kifogás volt már, hogy bizonyos határértékekért miért bírságolunk, de hogy koncepciós ügyet kreálnánk, mintát hamisítanánk, ezzel még senki nem gyanúsított meg bennünket, nem csak a méz esetében, de jóval nagyobb ágazatokban sem. Évente hárommillió határozatot hozunk, néhány ezren fellebbeznek, de hatósági mintahamisításra eddig csak az a vállakozás hivatkozott. Semmilyen más terméknél nem merült fel az elfogultság vádja a hatósággal szemben.

Igaz, hogy csak a magyar tulajdonú mézcsomagoló cégeket vizsgálja a hatóság, a külföldiek mentességet élveznek?

Ez valótlanság. Minden cégnél, amelyik valamilyen úton-módon – akár bejelentőként – a hatóság látókörébe került, elvégeztük a vizsgálatot. Amikor a szóban forgó vállalkozásnál a hamisítás gyanúja felmerült, egy időben még három másikat is ellenőriztünk. Senki nem élvez védettséget, az Európai Unió előírásainak értelmében nem is tehetünk különbséget a hazai és a külfödi gyártású termékek között. Azt is tudni kell, hogy a Magyarországon megtermelt méz kilencven százalékát exportálják, nem nálunk kerül forgalomba. Mivel tehát ez egy exportorientált termék, a hatóságnak az is feladata, hogy megőrizze a magyar méztermelők jó hírét.

05

Az Aranynektáron kívül mely cégeknél erősítette meg a vizsgálatuk a mézhamisítás gyanúját?

Az FVM honlapján minden olyan cég nevét közzétesszük, amelynél hiányosságokat találtunk. Tesszük ezt annak ellenére, hogy eljuttattak hozzám egy üzenetet, amely szerint, ha elállunk a bírságtól annak a vállalkozásnak az ügyében, akkor leáll a hivatalom és a személyem ellen zajló lejáratókampány.

A mézcsomagolók esetében nem csak a hamisítás, hanem a körhintacsalás néven ismert áfacsalás gyanúja is felmerült.

A fogyasztók érdekében fontos számunkra a termékek nyomonkövethetősége, ezért nem csak a mintákat, hanem a dokumentációt is vizsgáltuk. Volt olyan vállalkozás, ahol jelentős különbség volt a beérkező alapanyag, vagyis a termelői méz, és a kiszerelt méz mennyisége között. Az uniós társhatóságoktól is információt kértünk, és olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a célállomásként feltüntetett létesítmény a tevékenységét már 2005-ben befejezte, egy másik országbeli célállomás esetében pedig az épületeket zárva találták, és a tulajdonos nem volt fellelhető.

Külföldi minőségvizsgálaton bukott már meg magyar exportméz?

Sajnos igen. Magyar méz több ízben is fennakadt a társhatóságok vizsgálati rostáján, a legutóbbi esetben a német társhatóság közel száz tonna magyar eredetű mézről mondta ki azt, hogy egyértelműen hamisítvány.

A hírbe hozott mézfelvásárlók szerint árt a piacnak, tönkreteszi a magyar termelőket az élelmiszer-ellenőrző hatóság fellépése.

Mi felnőttként kezeljük a fogyasztókat, tudniuk kell, hogy igenis vannak problémák. Joguk van tudni, hogy mely termékek azok, amiket nem biztos, hogy érdemes megvenni. A méztermelőket kár nem érte, hiszen a vizsgálatsorozatunk nyomán emelkedtek a felvásárlói árak. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén köszönte meg a hatóság beavatkozását. Szerintem legtöbbet azok ártanak a piacnak, akik megpróbálják lejáratni az élelmiszer-ellenőrző hatóságot, hiszen ha azt terjesztik, hogy alkalmatlan a feladatára, az hazai és nemzetközi bizalmatlanságot fog szülni a magyar élelmiszer-termékekkel szemben.

Vádak és viszontvádak

„Lakossági bejelentésre” 2008. áprilisában több mézcsomagoló üzemben razziát tartottak a hatóságok, melynek során mintegy 144 tonnányi hamisított mézet, illetve ismeretlen eredetű cukorszirupot találtak. A csaló üzemet akkor bezáratták, a gyanús adalékanyagokat megsemmisítették, a pancsolt mézet lefoglalták. Az APEH és a földművelésügyi tárca közös sajtótájékoztatóján horribilis összegű adó-, és vámcsalás gyanújáról is beszámoltak a mézforgalmazó vállalkozással kapcsolatban, amelyet nem neveztek meg, de nem is cáfolták, hogy a jelentős állami és uniós támogatásokat elnyert Aranynektár Kft.-ről van szó. A céget több tízmillió forintos minőségvédelmi bírsággal sújtották, amit a vállalkozás kifizetett. A razziák óta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint a tavalyi 70 százalékról 10 százalékra csökkent a pancsolt mézek aránya a bolti forgalomban. Az Aranynektár tulajdonosa ugyanakkor azt állítja, hogy a hatóságok csak a magyar tulajdonú mézfelvásárlókat vizsgálták, a külföldieket nem ellenőrzik. Az Aranynektár szerint koncepciós eljárás folyik a magyar mézforgalmazók ellen, a cég a Fővárosi Főügyészségnél is feljelentést tett mert úgy véli, valakik kicserélhették a termékeikből vett hatósági mézmintákat.

Forrás: Magyar Nemzet

Az interjút itt lehet kommentálni