A bankok felügyeletét erősítené az EU

Az Európai Bizottság egy rendszerkockázatokat felügyelő intézményt és egy megerősített hatáskörű háromtagú intézménycsoportot szeretne látni a pénzügyi rendszer felügyeletének csúcsán, így létre jöhet a pénzügyi kockázatokra figyelmeztető "lövéseket" leadó Európai Rendszerkockázati Tanács és az erős hatáskörrel rendelkező Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer.

Előbbi az unió jegybankáraiból és nemzeti felügyeleteinek képviselőiből álló Rendszerkockázati Tanács lenne, amely a szektorszintű kockázatokat figyelné, és "figyelmeztető lövéseket" adhatna le, amennyiben valamit nem talál rendben. Az intézmény testülete 63 tagú lenne, részt venne munkájában az Európai Központi Bank elnöke és ennek helyettese, a nemzeti bankok vezetői, a Bizottság tagjai és a három európai felügyeleti szerv vezetői.

Ez utóbbiakat megerősítve európai szintű hatásköröket adnának kezükbe, hogy hatékonyabban felügyelhessék az értékpapír-piacokat, a bankokat és a biztosítókat (CESR, CEBS és CEIOPS nevű intézmények). Õk a nemzeti bankfelügyeletekkel együtt az új Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszert (ESFS) keretében segítenék az egyes országokat az EU-s szabályok implementációjában, koordinálva a bankbukás esetén adott válaszlépéseket is, valamint közvetítenének a nemzeti hatóságok közötti vitás kérdésekben.

Joaquin Almunia pénzügyi biztos szerint a javaslatcsomag előtt hosszú út áll, mire képes lesz kezelni az egyensúlytalanságokat, és megoldani azokat a gyengeségeket, amelyek részben okolhatók a válságért. A javaslatok nyilvánvalóan nem tetszenek majd minden tagállamnak, ilyen Nagy-Britannia is, amely nem akarja részben sem feladni nemzeti szuverenitását ebben a kérdésben, hisz London a válság ellenére jelentős pénzügyi központ maradt.

A legneuralgikusabb kérdés, vajon mekkora hatásuk lesz a nemzetek feletti hatóságoknak a felügyeleti rendszer fiskális vonatkozásaiban. London nem szeretné, ha például egy nagyszabású bankmentő akció során az új testületek megszabnák, mekkora összegeket kellene a briteknek bankmentésre áldozniuk. Lehet, hogy épp Nagy-Britanniát szeretnék lefegyverezni azzal, hogy a hírek szerint Mervyn King, a Bank of England vezetője lehetne a Rendszerkockázati Tanács második embere.

Az eurózónán kívüli EU-tagállamok attól is ódzkodnak, hogy hatáskört adjanak az Európai Központi Bank kezébe, hiszen ők nem vezették be az eurót, és monetáris politikájukat sem Frankfurtból igazgatják.

A Bizottság javaslatai jórészt Jacques de Larosiere tervezetén alapulnak, melyet még februárban mutatott be az EU-nak az IMF korábbi vezetője. Kérdéses, mekkora változások várhatóak még a csomagban, végig kell ugyanis jutnia az EU összes jogalkotási fokán, és a nemzeti kormányoknak is áldásukat kell adniuk rá. Barroso bizottsági elnök szerint mindenesetre ezek a javaslatok megvédhetik az EU-t attól, hogy újra “2008 őszének sötét napjait" élje át.