Nem 2010 lesz a magyar válság vége
További Magyar cikkek
A hazai gazdaság kilábalási esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy mikor veszi kezdetét a világgazdasági konjunktúra, a magyar gazdaság partnerországaiban a külső kereslet növekedése mikor indul el. Az exportra erősen ráutalt hazai gazdaság húzóereje a kivitel bővülése, amely munkahelyeket és jövedelmet teremt a belső felhasználás élénkítésére. Számos jel utal arra, hogy több nagy európai gazdaság túljutott a válság mélypontján, a stagnáláshoz közeli állapot azonban nem nyújt elégséges impulzust a magyar gazdaság érezhető javulásához. Ez is azt jelzi, hogy a kilábalás biztosan tovább tart Magyarországon, mint a kontinens nyugati felén. Egyrészt azért, mert legalább fél év kell ahhoz, hogy a partnerországainkban tapasztalt fellendülés a magyar adatokon is látható legyen. Másrészt a 2009. második felében életbe lépett állami kiadáscsökkentő intézkedések keresletcsökkentő hatása tovább mérsékli a gazdasági növekedést.
A hazai termelés csökkenése várhatóan 2009 negyedik negyedévében megáll, érezhető termelésélénküléssel legfeljebb 2010 második felében számolhatunk, a munkanélküliség a jövő évben is emelkedik, a belső kereslet csak lassan bővül. A tényleges fellendülés 2011-ben lesz érezhető.
A bruttó hazai termék minden eddiginél nagyobb mértékben csökkent 2009 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest 7,5 százalékos visszaesés következett be, míg a szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,3 százalékos volt a GDP volumen-csökkenése, ez az elmúlt több mint nyolc éves időszak mélypontját is jelenti. Az Európai Unió gazdaságának visszaesése a második negyedévben már nem haladta meg az előző időszaki mértéket, az EU-27 GDP-je – az előző negyedévhez hasonlóan – 4,8 százalékkal csökkent. A modellszámítások alapján 2009-re 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálunk, a harmadik negyedévre várt abszolút mélypontot követően kezdődhet el a recesszióból történő lassú kilábalás, a harmadik negyedévben 7,2, a negyedikben 4,5 százalékos GDP csökkenéssel számol az Ecostat, 2010-re minimális, 0,1 százalékos recessziót várnak.
A hazai infláció a márciusi 2,9 százalékos mélypontot követően növekedésnek indult, július-augusztusra elérte az 5 százalékot, amelyben érezhető szerepet játszott az áfa-emelés hatása. A változatlan adótartalmú éves árindex egy százalék közelébe esett vissza. A gyenge kereslet miatt a kereskedők az áfa-növekedés egy részét tudták csak a fogyasztókra hárítani. Az importált infláció a feldolgozott termékek esetében jelentősen, 6-7 százalékkal csökkent euróban számítva. 2009 egészében előrejelzéseink szerint 4,4 százalék lesz a fogyasztói árindex. A kamatot az idei év végére 7, jövőre 6 százalékra várja az Ecostat.
Jövőre is hasonló mértékű, de csökkenő, 4,1 százalékos inflációval kalkulál az Ecostat, ami azonban nem fog segíteni a hazai fogyasztáson. Az idei 6,2 százalék után jövőre további 0,5 százalékkal eshet vissza a háztartások fogyasztása, amit egyebek között magyarázhat, hogy a munkanélküliség az idénre vár 10-ről 10,5 százalékra nő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
