Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

L-alakú válság is lehet

MTI/Index
2009.09.25. 15:29 Módosítva: 2009.09.25. 15:59
A jelenlegi és a következő magyar kormánynak is jó ideig az lesz a feladata, hogy az egyensúlyra és a növekedésre egyszerre koncentráljon, mondta Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken Zalakaroson, a közgazdászok éves vándorgyűlésén. Fontosnak tartja továbbá, hogy a jelenleg 56 százalék körüli magyarországi foglalkoztatási arányt az unió átlagszintjére, legalább 65 százalékra kellene javítani, és véghez kell vinni a szociális, egészségügyi és oktatási rendszer reformját. A következő tíz év legsúlyosabb politikai kérdése Magyarországon pedig a romák integrációja lesz a miniszterelnök szerint.

Amíg a munkanélküliségi adatok nem javulnak, addig a válságnak nincs vége, jelentette ki a kormányfő, aki egyenesen New Yorkból érkezett előadást tartani Zalakarosra. Véleménye szerint a gazdaság ösztönzését még nem lehet abbahagyni, és ezt javasolta a magyar kormány az Európai Unió képviselőinek, akik a G-20-as tanácskozásra indultak Pittsburghbe.

L –alakú válság is lehet

A jelenlegi válság következménye, hogy a vezető gazdasági hatalmak által most felhalmozott hiányokat finanszírozni kell, és az erre fordított összegek kiszorító hatást fejtenek ki, magyarázta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy a megtakarításokat az államok élik fel, a vállalkozásoknak így kevesebb forrás jut. Egy másik probléma, hogy ha az amerikaiak évente 1300 milliárd dollárral kevesebbet "fogyasztanak", akkor a felvevőpiacok beszűkülnek. A válságból a kormányfő véleménye szerint nem lehet kijutni bezárkózással, tehát a "globalizációs folyamatnak nincs alternatívája".

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a pénzügyi szektorba pumpált plusz likviditást fokozatosan vissza kell vonni, és ez csak kamatemelésekkel együtt valósítható meg. A világgazdaság vastüdőben jól lélegzik, de mi lesz akkor ha azt leveszik, tette fel a kérdést. Úgy vélte a V vagy W alakú válság mellett akár L alakúra is fel kell készülni. KieAmelte, hogy 2009-ben a fejlett országok 4 ezer milliárd dollár összegű, nettó állampapír kibocsátásra kényszerülnek, amelynek nyomán 2010-re ezekben az országokban a GDP arányos államadósság eléri a 100 százalékot, noha 2007-ben még csak 75 százalék volt.

Kevesen dolgozunk sokat

Bajnai Gordon a magyar gazdaság helyzetét elemezve elmondta: mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly, amely ha megbomlik, a növekedés látja a kárát. Ha valaki azt mondja, hogy az egyensúly megbontásával lehet küzdeni a válság ellen, "az szembemegy az autópályán sok száz autóval" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy aki ma Magyarországon az egyensúlyi problémákat félresöpri, az 1,7 millió devizahiteles vagyonát veszélyezteti. Bajnai szerint a legfontosabb ma Magyarországon a foglalkoztatás javítása, "érdemi, jelentős és fenntartható, piaci alapú" növelése. A jelenleg 56 százalék körüli foglalkoztatási arányt az unió átlagszintjére, legalább 65 százalékra kellene javítani. Kirívóan magas a nem dolgozók és állást sem keresők aránya Magyarországon más térségbeli országokhoz képest, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál azonban nincs lemaradás, "kevesen dolgoznak sokat" - fejtette ki Herczog László szociális és munkaügyi miniszter is a vándorgyűlésen.

Romaintegráció és a túlbúrjánzott bürokrácia megszüntetése

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a magyar gazdaság az idén és jövőre összesen 7,5 százalékkal esik vissza, vagyis "közel egyhavi jövedelem esik ki a két évi recesszió miatt". Mindezek miatt további jelentős költséglefaragásra van szükség, "idén és jövőre a GDP 5 százalékát kitevő csökkentést kell végrehajtani", hogy tartani lehessen az egyensúlyt. A közgazdász vándorgyűlésen a miniszterelnök megismételte a nyugdíjrendszer parametrikus reformjának szükségességét, amely biztosítja a hosszú távon való fenntarthatóságát. Hozzátette, hogy a szociális, egészségügyi és oktatási rendszer több mint tíz éve halogatott reformjának elmaradása "az ország versenyképességét folyamatosan erodálta".

A következő tíz év legsúlyosabb politikai kérdése Magyarországon a romák integrációja lesz, amely nélkül nem lehet előrelépni, jelentette ki Bajnai. Ma a lakosság mintegy hat százalékát kitevő roma népesség körében minden statisztikai átlag "drasztikusan rosszabb" mint az ország átlaga, ugyanakkor a társadalom leggyorsabban növekvő csoportjáról van szó. A roma lakosság oktatásba, adófizetésbe, munkaerőpiacba való bevonása nélkül nem lehet előre haladni. Nem lehet kirekesztéssel, szegregációval, szőnyeg alá söpréssel kezelni ezt a kérdést, "csak nemzeti minimumon alapuló közmegegyezéssel" - szögezte le a miniszterelnök.

Magyarország jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy a Davosi Fórum versenyképességi listáján 2002-ben elért 28. helyről 2007-re lecsúszott a 62.-re, mondta Járai Zsigmond, jelezve, hogy régiós versenytársaink a 26.-32. helyet foglalják el. A jegybank korábbi elnöke szerint "kormányozni kellene", és a kormányzati intézmények tekintélyét és szakszerűségét kellene helyreállítani. Élesen ostorozta a magyar bürokráciát, amelyet óriásinak nevezett. Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint "tízperces kávézás alatt egy pénzügyminisztériumi kollégával 100 intézményt sikerült megszüntetni, ami 100 milliárd forint megtakarítást hozna", de az is elképzelhető, hogy több ezer fölösleges intézmény működik. Ma az állami újraelosztás mérete a GDP 50 százalékát teszi ki, versenyképes akkor lesz Magyarország ha ez az arány 40 százalékra csökken, fogalmazott Járai. Hozzátetette azt is, hogy a munkahelyek támogatását, valamint az oktatás és az egészségügy finanszírozásának méretét nem szabad szűkíteni.