Ismét nincs döntés a Malév tőkerendezéséről

2009.09.29. 15:18
Ismét nem döntöttek a Malév tőkerendezéséről a cég tulajdonosai kedden. A rendkívüli közgyűlést ugyanis felfüggesztették, és azt várhatóan csak október végén folytatják. Korábbi hírek szerint a magyar állam ismét beszállhat a légitársaságba, amelyben kisebbségi részesedést szerezhet.

Augusztus végén a Pénzügyminisztérium arról tájékoztatott: folynak a tárgyalások a magyar és az orosz kormány képviselői között annak érdekében, hogy a magyar és az uniós jogszabályoknak is megfelelő megoldást találjanak a Malév problémáinak megoldására. Korábbi sajtóinformációk szerint ennek részeként a magyar állam kisebbségi részesedést szerezne ismét a légitársaságban.

Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az MTI-t korábban ugyancsak arról tájékoztatta, hogy a pénzügyminiszter határozatára felfüggesztették az orosz Vnyesekonombanknál a Malév privatizációjának kapcsán vállalt és még meglévő 32 millió euró garancia behajtását, amit a Malév tőkehelyzetének rendezéséről folyó magyar-orosz kormányközi tárgyalások indokoltak.

Az MNV 2009 májusában hívta le a még fennálló, összesen 32 millió euró bankgaranciát azt követően, hogy az orosz bank a Malév tartozásai fejében 2009 februárjában lekért négymillió eurót nem fizette meg.

A Vnyesekonombank a Malév 2007 elején történt eladásakor nyújtott bankgaranciát az akkori vevőnek, a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-nek a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére. A garantőr bank azóta a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett, miután a Malév közel 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz bank megvette az orosz üzletember 49 százalékos részvénycsomagját. A tulajdonosváltással - az akkori közlés szerint - a Malév stratégiai partnerévé vált az Aeroflot orosz légitársaság.

A Malév 2008-ban konszolidáltan 15,1 milliárd forint veszteséget könyvelt el. Az első félévről egyelőre annyit közöltek, hogy a Malév 8 százalékkal növelte forgalmát a második negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva, annak ellenére, hogy az iparágban jelentősen visszaesett az utasforgalom. Az első negyedévben viszont 10 százalékkal esett vissza az utasszám, részben a Budapest Airport dolgozóinak sztrájkja miatt.

A második negyedévben a Malév átszálló utasainak száma 15 százalékkal emelkedett, és az utasforgalom alapján 3,2 százalékponttal 43,4 százalékra nőtt a magyar piaci részesedése. Ebben az időszakban a kapacitásokat mintegy 9 százalékkal bővítette a Malév. Javult a férőhely kihasználás, aminek átlaga a negyedév során elérte a 70 százalékot.

A május végén jóváhagyott idei üzleti terv 6,3 milliárd forint üzemelési veszteséggel számol, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal. A Malév a tavalyinál valamivel több, 3,1 milliós utasforgalommal, az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 51.779 járattal és a múlt évinél két százalékponttal magasabb, 65,6 százalékos férőhely kihasználással tervezte a 2009. évi üzleti évet. A kapacitásokat az idén az előző évhez képest öt százalékkal növelik.

Az október végétől kezdődő téli menetrendben a Malév öt útvonalon szünetelteti a járatait, és több útvonalon ritkítja, míg másokban sűríti a járatok számát. Az üresen maradó, átlagosan 35 százaléknyi férőhelyre "fapados árakat" kínálnak és átalakítják az értékesítési struktúrát, duplájára emelik a marketing költségeket.

A gazdasági válság miatt a Malév, a légiiparban elterjedt módon, 18 Boeing 737-es repülőgépéből hármat a földön tart a téli menetrendtől, mert olcsóbb, mintha üzemeltetnék. Az öt Fokker 70-es repülőgépet szintén kivonják a forgalomból, végső megoldásként visszaadják a lízingcégnek, és kifizetik az ezzel járó többletköltséget. A flottához jelenleg három, regionális célokra alkalmas Q400-as turbópropelleres repülőgép tartozik, és hamarosan megérkezik a negyedik is. A lízingelt Boeing 737-es repülőgépek bérletét a korábbiaknál kedvezőbb kondíciókkal megújítják.

A Malév közel 100 százalékos tulajdonosa az AirBrige Zrt., amelyben Költő Magdolna magyar magánszemély 51 százalékot birtokol, míg az orosz állami befektetési bank, a Vnyesekonombank részesedése 49 százalék.