A külfölddel szemben fennálló finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 891 millió euro volt. A második negyedéves bevételi többlet mögött egyrészt a csökkenő gazdasági teljesítmény mellett javuló reálgazdasági egyenleg, másrészt pedig az eredményszemléletű elszámolás hatásaként a második negyedévben megjelenő kiemelkedő mértékű EU-transzferek állnak - jelentette a jegybank.
A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség 226 millió euro volt, a GDP 2 százaléka volt.
A Portfolio.hu első reakcióként azt emelte ki, hogy többlet utoljára másfél évtizede volt a folyó fizetési mérlegben, ilyen mértékű pozitív szaldó pedig még sohasem. Mindez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság globális válságra adott alkalmazkodási reakciója igen erős.
A folyó fizetési mérleg többlete mellett (szezonálisan igazítva egyébként talán csak a rendszerváltozáskor fordult elő utoljára ilyen, de arról nincs is adatunk), a tőkemérleg is jelentős pozitív szaldót mutatott fel. Ennek oka a jelentős EU-támogatás, de vélhetően az is közrejátszott, hogy változott EU-transzferek elszámolásának módszertana (eredményszemléletre való áttérés).
A többlet azt is jelenti, hogy 2009 második negyedévében a magyar gazdaság már tulajdonképpen nem szorult rá további külföldi forrásra (természetesen a korábbi adósságának refinanszírozásának túl). A nemzetgazdaság euróban kifejezett bruttó adósságállománya hajszányit csökkenni is tudott.