Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Mi az a shortolás?
Rövid távú eladásra nyitott tőzsdei pozíció, melynél sok esetben az eladásra kínált részvénymennyiség nincs is a befekető kezében, azaz valójában csak egy kötelezettség arra, hogy adott időpontban adott árfolyamon eladjon részvényeket. A shortos akkor jár jól, ha az általa is táplált eladói nyomás miatt az árfolyamok esnek, és ő a pozíciójában rögzített árfolyamhoz képest végül még alacsonyabban tud vásárolni, így az eladáson keres. Ha azonban az árfolyam emelkedik, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy ez nem jön be: ha minimalizálni akarja a veszteséget, kiszáll, azaz zárja a pozíciót, és megveszi a részvényeket az eredetileg tervezettnél magasabb (de még nem túl magas árfolyamon), ezzel viszont éppen keresletet támaszt a papírrra, és felfelé tprznázza az árfolyamot. (Index)Az amerikai értékpapír-piaci felügyelet előírásai miatt a befektetőknek az Egyesült Államokban rendszeresen közölniük kell a pénzügyi társaságok részvényeire nyitott shortpozícióik állományát (tavaly év közepe óta). Ebből kiderül, hogy március közepétől szeptember közepéig ötmillió darabbal csökkent az OTP-részvényekre nyitott shortpozíciók állománya, s ezzel nem a válság előtti szintet, hanem csak a tavaly december végit érte el a fél éve tartó rally folyamán.
A válság kirobbanása előtt alig félmillió darab OTP-short volt nyitva, a hatalmas shortcsomag kiépülése ezután indult be, s egészen március 15-ig tartott. Március közepéig mintegy 11,5 millió darab OTP-részvényre szóló shortpozíciót nyitottak az Amerikában jelentő intézményi befektetők, ami önmagában is elég lehetett ahhoz, hogy a magyar bank részvényeinek árfolyamát 1500 forint alá küldjék az akkori, 6000 forint feletti szintről.
Az egyik magyar brókercég bizonyos algoritmusokat használva nap mint nap becslést készít arról, hogy mennyi volt az adott napon a nettó intézményi forgalom a Budapesti Értéktőzsdén. Az ő adataikat, becsléseiket összesítve érdekes adathoz juthatunk a magyar piaccal kapcsolatban: tavaly október elejétől idén március közepéig ugyanis számításaik szerint nettó 11 millió 954 ezer darab OTP-részvényt adtak el a Budapesti Értéktőzsdén. Még érdekesebb összefüggést kapunk, ha a március közepe óta tartó folyamatokat vetjük össze a két adatsoron.
Március 15-e óta a brókercég becslése szerint mindössze nettó 3,6 millió darab OTP-részvényt vásároltak az intézmények Budapesten, ehhez járul a shortállomány ötmillió darabos csökkenése. Ha a két adat ebben az esetben is összevethető - tehát ha a shortnyitások és -zárások átfutnak a BÉT kereskedési rendszerén is, márpedig miért ne futnának -, akkor az a következtetés adódik, hogy fél év alatt a shortzáróknak a nettó intézményi eladók mintegy 1,4 millió darab OTP-részvényt adtak oda egyre magasabb árfolyamokon. Az idejében nyitott és zárt shortokon hatalmasat kereshettek az ügyes befektetők, a mostaniakkal viszont már inkább bukóban lehetnek, ha a február óta bekövetkezett forinterősödést is számba vesszük.
Mi következik mindebből? Ha kitart a jó hangulat a nemzetközi piacokon, s elfogynak az esést várók, akkor egy shortzárási hullám most irreálisnak tűnő magasságokba is emelheti az OTP árfolyamát, hiszen csak a shortok felének kicsukása miatt már több mint megötszöröződött a bankpapír árfolyama. Azonban ne legyenek a bikáknak sem illúzióik, ha a helyzet romlik, és a nagy tőzsdék lefordulnak mostani szintjeikről, a kicsukott eladási pozíciók is hamar újra nyílhatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
