Össztűz az MNB hitelkorlátozási javaslatára

Jelentősen szigorítaná a devizahitelezést a jegybank, ezúttal a Pénzügyminisztériumnál kezdeményezett egy új szabályozást, miután a Bankszövetséggel nem sikerült megegyezni a kérdésben. A jegybank indoklása szerint a válság megnövelte a devizahitelezés kockázatait, így szükség van a szigorúbb szabályokra.

A jegybank javaslata szerint a törlesztőrészletet maximálnák. 250 ezer forintos nettó jövedelemig forinthitelnél 30 százalék, eurónál 23 százalék, egyéb devizánál pedig 15 százalék lehetne. Nettó 500 ezer forintig forintban 40 százalék, euróban 31 százalék, egyéb devizában 20 százalék lehetne a havi részlet. Az e felett keresőknek a havi részlete forintban 50 százalék, euróban 38 százalék, egyéb devizában 25 százalék lehetne.

Fontos változás lenne az eddigiekhez képest, hogy autóhitelezésnél a futamidőt öt évben maximálnák. A hitel összege forinthitelnél az autó értékének nyolcvan százaléka lehet, euróban 62 százaléka, egyéb devizában 40 százalék.

Túlzott eladósodás

Az elmúlt években a magyar lakosság egyre inkább a devizahitelezés felé fordult. A bankok erős versenye egyre kockázatosabb termékekhez vezetett. Ez és a hitelezési feltételek fokozatos lazulása lehetővé tette a háztartások gyors és az egészséges mértéket meghaladó eladósodását. Az emberek hajlamosak arra, hogy laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabil árfolyammal szembesülve olyan törlesztési terheket vállalnak, melyeket már nehezen tudnak fizetni, ha jelentősen ingadozik az árfolyam.

Túlzott eladósodottságra utal, hogy a magyar lakosság törlesztési terhe rendelkezésére álló jövedelmének 13 százaléka, ami meghaladja az eurózóna átlagát. A hitellel rendelkező háztartásoknál a jövedelemarányos törlesztőrészlet 20 százalék körüli. A legalacsonyabb jövedelmű, hitellel rendelkező háztartásoknál ez az arány még magasabb, akár 22 százalék is lehet. Eközben e réteg pénzügyi tartalékai elenyészőek - hangsúlyozta Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős vezetője az MNB a javaslat bemutatására szervezett sajtótájékoztatóján.

A fentiek nemcsak a háztartásokat hozza nehéz helyzetbe, hanem az ország sérülékenységét is jelentősen megnöveli. A különböző devizahiteleket az árfolyamingadozás jobban megterheli, ezt szeretnék kiküszöbölni a százalékos korlátokkal.

Arról is szó volt, hogy önszabályozó rendszerben nyúlnának a kérdéshez, de ez végül nem így történt. Egyrészt mert a pénzügyi szektor szereplői nagyon nem értettek egyet a kezdeményezéssel. Másrészt a Gazdasági Versenyhivatal is jelezte, hogy a problémát jobb lenne szabályozni, nem önkéntes vállalással rendezni.

Nagy fizetés, nagy hitel

A szakmát meglepte a jegybank javaslata. Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a tervezet – reagált a Bankszövetség vezető tanácsadója. A szövetség ráadásul még meg sem kapta a javaslatot, így véleményezni is csak azután tudja, hogy a Pénzügyminisztérium megküldi azt. Az MNB korábban tárgyalásokat folytatott a Bankszövetséggel a kérdésben, de ez nem vezetett eredményre.

A Lízingszövetséget is váratlanul érte a javaslat, főként amiatt, hogy idén január 1-eje óta él egy PSZÁF-ajánlás, mely szerint autóhiteleknél legfeljebb nyolcvan százalék lehet a hitelösszeg, a futamidő pedig maximum nyolc év. Ezt az ajánlást három éves szakmai munka előzte meg, és az eddigi tapasztalatok szerint jól működik a rendszer.

Nem szeretem a piaci folyamatokba történő adminisztratív beavatkozást - reagált az ötletre Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Kovács Árpád szerint a 270 forintos euró árfolyam a devizahitelesek szempontjából semlegesnek mondható, s azt a törlesztési könnyebbséget, amelyet 238-240 forintos euró árfolyam mellett elkönyvelhettek, elvesztették akkor, amikor az árfolyam közel került a 300 forinthoz.

A tervezett jövedelmi limit Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ellehetetlenítené a bankok számára a meglévő hitelállomány átstrukturálását, s felerősítené az ügyfelek gondjait, az együttműködő, jó fedezettel rendelkező ügyfelek is csapdába kerülnének. Már most látható ugyanis, hogy van egy olyan, az átlagosnál kockázatosabb ügyfélkör, amely most még törleszteni tudja hitelét tartalékaiból, annak felélése után azonban ki szeretne majd lépni a szerződéséből. Erre azonban nem lesz majd lehetősége, mert a hitelfelvételi limit megakadályozza az ingatlan eladását, s az új ügyfél hitelfelvételét.